Lemondott a mali elnök a katonai puccskísérlet után

Armed Malian soldiers and policemen ride on the back of a pick up truck as they arrive at the Independence Square in Bamako on August 18, 2020, after rebel troops seized Malian President Ibrahim Boubacar Keita and Prime Minister Boubou Cisse in a dramatic escalation of a months-long crisis. - Rebel troops seized Malian President Ibrahim Boubacar Keita and Prime Minister Boubou Cisse in a dramatic escalation of a months-long crisis on August 18. Neighbouring states in West Africa, along with France, the European Union and the African Union, condemned the sudden mutiny and warned against any unconstitutional change of power in the fragile country. (Photo by STRINGER / AFP)

Katonák vették őrizetbe kedden este Ibrahim Boubacar Keita mali elnököt, parancsnokait és több minisztert. A mali elnök ez után jelentette be, hogy inkább lemond, és feloszlatta a parlamentet is.

Keita rövid beszédet intézett az ország népéhez az állami televízióban. Szólt arról, hogy 2013-as megválasztása óta mindvégig az ország helyreállítása volt a célja, valamint hogy felrázza a hadsereget, amelynek a dzsihadisták sorozatos támadásaival kellett megküzdenie. Az elmúlt hónapok tüntetésein, amelyeken az ő lemondását követelték, sokan meghaltak, "és ez volt a legrosszabb".

"De ha ma a hadsereg egyes elemei úgy gondolják, hogy ezeknek az eseményeknek az ő beavatkozásukkal kell véget vetni, akkor van-e nekem választási lehetőségem?

Engedelmeskedem nekik, mert nem akarok semmilyen vérontást a hatalmon maradásomért.

A törvények szerint pedig ebből az következik, hogy fel kell oszlatnom a kormányt és a parlamentet" - tette hozzá.

Katonák kedden este vették őrizetbe őt, Boubou Cissé kormányfőt, több minisztert, katonai parancsnokokat, és

a fővárosból egy támaszpontra szállították őket.

Ezután a kabinet kiadott egy közleményt, amelyben nyugalomra szólította föl a lakosságot, és elismerte, hogy jogos lehet a katonák csalódottsága. Jelezték, hogy a kormányzat kész a párbeszédre.

Fegyveres katonák és rendőrök érkeznek Bamakóba a katonai puccs után Forrás: AFP/Stringer

Elítélte a katonai hatalomátvételt az ENSZ, az Európai Unió, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), amelynek tagja Mali is. Az ECOWAS felfüggesztette Mali szavazati jogát a testületben, a Malival szomszédos tagországok lezárták vele közös határaikat, és szerdára az államfők tanácskozást hívtak össze. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is rendkívüli ülést tart szerdán az ügyben.

A Keita elnökkel szemben álló ellenzéki mozgalom,

az M5-RFP koalíció szerint a katonák akciója, amellyel őrizetbe vették az államfőt és a miniszterelnököt, nem puccs, hanem népfelkelés.

Keita elnök "nem akarta meghallgatni a népet. Alternatívát ajánlottunk neki, de ő gyilkosságokkal válaszolt" - mondta még az este Nouhoum Togo, az ellenzéki mozgalom szóvivője.

Maliban különösen ingatag a belpolitikai helyzet az áprilisi parlamenti választások óta. Az ellenzék megvádolta Keita elnököt, hogy szavazatvásárlással és az ellenzék megfélemlítésével szerzett többségi támogatást a voksoláson.

Nyolc éve a Kati támaszpontnak kulcsszerepe volt az akkori erőszakos hatalomváltásban Maliban: innen indult ki az a puccs, amelynek eredményeként Keita az afrikai ország élére kerülhetett. De mindvégig óriási nyomás nehezedett rá, mert 2012 óta nem sikerült levernie Mali északi részén a dzsihadista felkelést, korrupcióval vádolták, és a gazdaság gyengélkedik.