Az Európát a bolsevizmustól megmentő varsói csata 100. évfordulója alkalmából a német Axel Springer lapkiadó mogul tulajdonában lévő, ellenzéki Onet.pl nevű hírportál azzal vádolta meg a lengyel fővárost védő hősöket, hogy kegyetlenkedtek az egyébként rájuk támadó szovjet Vörös Hadsereg katonáival. Az ellenzéki lap mostani cikke kísértetiesen emlékeztet a 20-as évek sztálinista propagandájára, amikor a Pravdában ehhez hasonló, történelmileg nem bizonyított vádakkal támadták az akkori Lengyelországot. Mateusz Morawiecki miniszterelnök az óriási botrányt kiváltó téma kapcsán levelet írt az Axel Springer vezérigazgatójának, Mark Dekannak, felszólítva őt, hogy fejezze be a német lapkiadó a lengyel történelem bolsevik stílusú meghamisítását.

Arról ír a Remix News nevű, angol nyelven a V4-országok híreit közvetítő hírportál, hogy óriási felháborodást okozott Lengyelországban a német tulajdonban lévő egyik ellenzéki lap legújabb lengyelellenes kirohanása.

A 75 százalékban német Axel Springer lapkiadó mogul által birtokolt, harmadik legolvasottabb lengyel hírportál, az ellenzéki Onet.pl a varsói csata 100. évfordulójára időzítve, augusztus 15-én megjelentetett hat darab, a történelmi tényeket mellőző propagandacikket.

Az egyikben az szerepel, hogy a hazája fővárosát a szovjet betöréstől védő lengyel katonák leírhatatlan kegyetlenségeket követtek el a Vörös Hadsereg katonáival szemben. Az Onet ennek kapcsán a Vörös Hadsereg egyik orvosának a feleségéhez írt levelére hivatkozik. Egy másik cikkben arról értekeztek, hogy a lengyelek rosszul bántak az elfogott vöröskatonákkal. Egy következő cikk árulással vádolja meg a honvédő lengyel katonákat.

Érdemes megjegyezni, hogy a 20-as évek sztálinista propagandáját közvetítő Pravda – amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának volt a hivatalos lapja – ezekhez kísértetiesen hasonló vádakkal támadta az akkori Lengyelországot.

SztálinForrás: Ria/Novosti

A német Axel Springer legújabb lengyelellenes támadása óriási botrányt váltott ki konzervatív körökben. Ahogy arról az Origo már több alkalommal is beszámolt, az Axel Springer durván beavatkozott a lengyel államelnök-választásba, álhíreket sem mellőzve igyekezett lejáratni a konzervatív Andrzej Dudát, miközben aktívan segítette Rafał Trzaskowski liberális jelölt, varsói főpolgármester kampányát.

A német lapkiadó Trzaskowski látványos bukása után sem állt le a konzervatív Lengyelország támadásával, a szintén külföldről finanszírozott LMBTQ-propaganda támogatása után most a korabeli szovjet propagandát igyekszik átvenni.

Rafał Ziemkiewicz vezető lengyel konzervatív újságíró úgy jellemezte a történteket, hogy a német és a szovjet-bolsevik propaganda mindig kéz a kézben jár hazájában.

A jobboldali Sieci hírportál főszerkesztője, Jacek Karnowski szerint a német kiadó <<gyűlöli Lengyelországot>> és ellenségnek tartja a lengyel nemzetet.

A Remix emlékeztet rá, hogy ezelőtt 11 évvel, a szintén az Axel Springer tulajdonában lévő, legolvasottabb lengyel hírportál, a Newsweek Polska kizárólag szovjet szempontból mutatta be az 1919-1921 között zajló lengyel-bolsevik háborút, a hazájukat védő lengyel katonákat pedig barbároknak titulálta, akik kegyetlenül bántak a Vörös Hadsereggel.

A mostani történelemhamisítás kapcsán Mateusz Morawiecki konzervatív miniszterelnök levelet írt az Axel Springer vezérigazgatójának, Mark Dekannak.

Mateusz MorawieckiForrás: AFP/NurPhoto/Artur Widak

Morawiecki felszólította Dekant, hogy az általa vezetett kiadó fejezze be a történelemhamisítást, és a történelmi tényeket kihagyva ne dicsőítse a Lengyelországot megszálló szovjeteket, főleg ne a varsói csata 100. évfordulóján, amikor a lengyelek arra emlékeznek, hogy a hadseregük megvédte Európát a kommunizmustól. A lengyel kormányfő „szégyenteljesnek és rágalmazónak" minősítette az Axel Springer történelemhamisító kampányát.

Mark DekanForrás: Origo

Tavaly egyébként Mark Dekan egyik interjújában a magyar sajtószabadságért „aggódott", de sietve hozzátette, hogy a német kiadó nem tervez kivonulni Magyarországról.

Mit kell tudni a varsói csatáról?

Az MTI háttéranyagából kiderül, hogy a visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12-25. között vívott varsói és környékbeli ütközetsorozat döntő fordulatot hozott az 1919-21-es, úgynevezett lengyel-bolsevik háborúban. Ennek tétje az volt, hogy sikerül-e Lengyelországnak megőriznie az első világháború végén visszaszerzett függetlenségét, kialakítania keleti határait, valamint sikerül-e megvédeni Európát Szovjet-Oroszország (a Szovjetunió elődállama) Vlagyimir Iljics Lenin által felvázolt tervétől, hogy Németországban újjáélessze a kommunista forradalom lángját, és egész Európát bolsevizálja.

Lenin szobra az oroszországi Krasznojarszkban.Fotó: Visnovitz Péter [origo]

Józef Pilsudski marsall, az 1918 novemberében 123 éves felosztás után független államiságát újból visszanyert Lengyelország államfője a keleti szomszédokkal, litvánokkal, ukránokkal szándékozott konföderációt alakítani, a régi Lengyel–Litván Unió mintájára (amit a XVIII. század végén vertek szét a poroszok és az oroszok), de ezúttal a másik főszereplő Ukrajna lett volna, nyilván alárendelt pozícióban.

Pilsudski tudta, hogy ehhez ütőképes haderőre lesz szüksége, amelyet elsősorban a világháború alatt az osztrák-magyar, orosz és német birodalmak hadseregeiben harcoló lengyel alakulatokból hozott létre. Miután kimerült a toborzás összes más lehetősége, Önkéntes Hadsereget is létrehoztak, melybe több mint 100 ezer civil - köztük sok középiskolás diák - jelentkezett.

Közben Szovjet-Oroszország - Németország kapitulációja után - felmondta az 1918 tavaszán kötött breszti békét, és 1919 januárjában életbe léptette a Visztula-hadműveletről szóló hadparancsot. Ebben meghirdette a „burzsoá" lengyel állam munkásainak, parasztjainak „felszabadítását" és egy németországi vörös forradalom kirobbantását, mely egy összeurópai forradalom rémképét vetítette előre.

1920 áprilisában Pilsudski - a keleti területeken élő népek önrendelkezési jogára hivatkozva, a föderációs terv ukrajnai részének megvalósítását célozva - megindította a kijevi hadjáratot, és májusban bevette a későbbi ukrán fővárost.

Nyáron viszont megfordult a hadiszerencse, hatalmas szovjet ellentámadás kezdődött, és a Vörös Hadsereg csakhamar elérte a lengyel lakta területeket. Lengyelországra északi és délnyugati irányból támadtak bolsevik hadseregcsoportok.

A szovjet főparancsnok, Mihail Tuhacsevszkij tábornok augusztus 12-ére tervezte Varsó elfoglalását. A lengyelek hősiesen védekeztek, így a Vörös Hadsereg csak augusztus 14-én érte el Varsót.

A varsói csata egyik mozzanata egy korabeli fényképen.Forrás: AFP

A főváros védői 14-15-én vívták meg döntő ütközetüket a Varsó északi peremén fekvő Ossów faluban. A bolsevik haderő ott áttört az alacsony létszámú hivatásos lengyel gyalogos egységek első védvonalán, így a lengyelek az Önkéntes Hadsereg alakulatainak bevetésére kényszerültek.

A kétnapos küzdelem során a szovjetek többször kiszorították a nagyrészt diákok, cserkészek alkotta egységeket, az önkéntesek nagy áldozatok árán mégis megtartották a falut a hivatásos gyalogos alakulatok és a tüzérség megérkezéséig, amelyek egy váratlan művelettel visszavonulásra kényszerítették a szovjeteket.

Az ossówi ütközetet a történészek az egész varsói csatasorozat sűrített képének, a helyi lakosság elszántsága és önfeláldozása példájának tartják. Jelképe Ignacy Jan Skorupka tábori lelkész lett, aki egy sérült ápolása közben esett el.

A varsói csatában kulcsfontosságúnak bizonyult, hogy a lengyel hírszerzésnek augusztus 13-án sikerült megfejtenie a Vörös Hadsereg rádiós kódját, így a lengyelek értesültek a szovjet hadműveleti utasításokról. Pilsudski villámgyorsan átcsoportosította a lengyel erőket, és Varsó alatt ellentámadásba lendült. Augusztus 16-án a boselvikok pánikszerű visszavonulásba kezdtek.

A győztes varsói csata nyomán Lengyelország Szovjet-Oroszországgal 1921-ben megkötötte a rigai békét, amelynek eredményeként területe 388 900 négyzetkilométer lett, jóval nagyobb, mint korábban remélték. Lakossága 26,8 millió volt, ennek kétharmada volt lengyel.

Több lengyel és európai történész a varsói csatát a nyugati és a keleti civilizáció összeütközésének minősítette, a török veszélytől megmentő 1683-as bécsi ostromhoz, illetve a 732-es, Európát a móroktól megvédő poitiers-i ütközethez hasonlította.

Magyarország segített Lengyelországnak megvédenie Európát a bolsevizmustól

A lengyel-bolsevik háborúban a nyugati szövetségesek csekély közvetítő és támogató szerepet játszottak. A bolsevik propaganda és az európai baloldali pártok nyomására 1920. július 10. és augusztus 25. között Lengyelország csak a magyarországi és a magyar közvetítéssel továbbszállított francia lőszerre számíthatott. Ausztria, Olaszország, Németország, Csehszlovákia és a német lakosságú Danzig szabad város nem engedte át a hadianyag-szállítmányokat, a Szocialista Internacionálé pedig teljes szállítási bojkottot hirdetett Lengyelország ellen. A még júliusban elindított magyar lőszerszállítmány augusztus 12-én Románián keresztül érkezett meg.

A varsói csata újrajátszása.Forrás: AFP/Janek Skarzynski

A csepeli Weiss Manfréd Művek lőszerszállítmányai a lengyel-bolsevik háború végéig folytatódtak. A Magyar Királyság segítségét a Varsóban 2011 márciusában felavatott emléktábla örökíti meg.

Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik. Az idei kerek évforduló alkalmából országszerte számos rendezvényt tartanak. A kulturális tárca ismeretterjesztő, a https://bitwa1920.gov.pl/hu címen magyar változatban is elérhető honlapot hozott létre.

Az 100 éves évforduló alkalmából, 2020. augusztus 15-én Mariusz Blaszczak lengyel védelmi és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Varsóban aláírta a megerősített védelmi együttműködésről szóló szerződést.