Franciaországban folyamatosan emelkedik a koronavírus fertőzöttek száma. Mára egyértelmű, hogy elindult a második hullám - ezt mutatja az is, hogy a pénteki fertőzöttségi adat a második legrosszabb, a csütörtöki a harmadik a járvány legeleje óta. Azzal mindenki egyetért, hogy a jelenlegi francia kormányzati intézkedések nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az ország ősszel sikeresen védekezzen. Főleg azért nem, mert az első szakasz idején rengeteg hibát követett el Macron kormánya. Elkésett korlátozó intézkedések, értelmetlenül megtartott önkormányzati választás a járvány közepén, be nem tartott szabályok, júniusban pedig az Egyesült Államokból átvett, a bevándorlók szervezte, szélsőbaloldali tüntetések növelték a járványveszélyt.

Augusztus 28-ra már 21 franciaországi megye került a riasztási szint fölé, azaz ezekben a megyékben súlyos a helyzet és további 31 megye a mérsékelten sérülékeny kategóriába került, azaz itt bármikor rosszabbra fordulhat a járványügyi helyzet (Franciaországban közigazgatási értelemben 101 megye van, ez azt jelenti, hogy a francia megyék már több, mint fele számít veszélyes zónának).

Az elmúlt napokban folyamatosan növekszik a pozitív esetek száma: szerdán 5429, csütörtökön 6111, péntek 7379 volt. Mindössze egyszer volt a csütörtökinél és a péntekinél több megbetegedés az országban: március 30-án. Franciaországra is érvényes az a nyugat-európai trend, hogy a koronavírus fertőzöttek között egyre többen vannak a fiatalabb korosztályból, hiszen ők semmilyen óvintézkedést nem tartanak be.

Illegális, tízezres techopartik

A francia egészségügyi főigazgatóság (Direction Générale de la Santé-DGS) augusztus 28-i adatai szerintmár 1351 aktív fertőzési gócpontot („cluster") tartanak nyilván. Szintén augusztus 28-i adat alapján a halottak száma 30 596-ra ra emelkedett, és a már említett 1351 aktív fertőzési góc mellett további gócok is megfigyelés alatt állnak. A gócok 25 százaléka szélesebb értelemben vett családi környezetben, nyilvános és magánrendezvényeken jött létre, 14 százalékuk közegészségügyi intézményekben, 26 %-uk pedig a vállalati közegben figyelhető meg.

Etienne Jacob, a Le Figaro szakújságírója külön felhívta a figyelmet azokra a sorozatban szervezett illegális rave/techno partikra, amelyek óriási veszélyt jelentenek a vírus terjedése szempontjából. Miután a fesztiválokat és a nagyobb tömegrendezvényeket betiltották, az elmúlt időszakban a fiatalok számos partit szerveztek illegálisan. Nemcsak a fennálló szabályokat sértik meg ezekkel a rendezvényekkel, hanem a partizók többnyire „letarolt" földet, súlyos környezeti rombolást hagynak maguk után. Ezeket a partikat az esetek többségében egy mezőgazdasági területen szervezik meg, a földtulajdonos tudta és beleegyezése nélkül. Szakértők szerint ez súlyos veszélyt jelent.

Fiatalok buliznak egy rave party-n a Cévennes Nemzeti Parkban Dél-Franciaországban 2020. augusztus 10-én.Forrás: AFP/Pascal Guyot

Az ímmel-ámmal beavatkozó rendőrök már nem is számolják az ilyen partikon elkövetett szabálysértéseket vagy bűncselekményeket, beleértve a kábítószerfogyasztást vagy - kereskedelmet sem, mert képtelenek kezelni a helyzetet. Az első ilyen megmozdulást egyébként augusztus 12-én Hures-la Parade (Lozère) mellett egy nemzeti park közepén szervezték meg, ahol több mint 10 ezer bulizó gyűlt össze, akik szombat estétől egészen hétfő estig táncoltak a techno zenére. A buli miatt állatokat kellett kimenteni a térségből, egy termőföldet teljesen elpusztítottak, több, mint 200 rendőr tudta csak felszámolni a partit. Ez a gigantikus rave-parti ennek ellenére további hasonlóan illegális rendezvényhez adott ötletet, miközben 

ezek a partik amolyan törvényen kívüli területté válnak és járványügyi szempontból súlyos veszélyt jelentenek.Az illegális rave partik megakadályozása komoly rendőri erőket köt le, sőt, külön csoportok szakosodtak erre a feladatra, amelyekben a rendőrök mellett vizsgálóbírók is vannak, így elvileg azonnal lehet intézkedni, a szervezőket őrizetbe tudják venni, a hangosító berendezéseket, kábeleket, járműveket le tudják foglalni. 

Akár 10 ezer ember is összegyűlhetettForrás: AFP/Pascal Guyot

A nyugdíjasotthonok is gócpontnak számítanak

A nyugdíjasotthonok változatlanul jelentős gócnak számítanak, jónéhány nyugdíjasotthon vizsgálatát kezdték meg emiatt. A járványügyi hatóság (Santé Publique France SPF) kiegészítő adatai és elemzései alapján kimondható, hogy Franciaországban a járvány terjedésének dinamikája jelentősen erősödik. Miközben a tesztelés szintje gyakorlatilag stagnál, a mutatók folyamatosan romlanak. Szintén a járványügyi hatóság hívta fel a figyelmet arra is, hogy 21 megyében már a riasztási szint fölötti esetszámot rögzítenek, ide tartozik többek között Párizs és környéke (az Ile-de-France régió), és a teljes francia Riviéra.

IllusztrációForrás: AFP/Sebastien Bozon

A francia járványügyi védekezés három legfontosabb eleme továbbra is a minimum egy méteres távolságtartás, a gyakori kézmosás és a maszkhasználat. Utóbbi szeptember 1-től kötelező lesz minden francia vállalatnál, gazdálkodónál, a televíziós műsorokban, stúdiókban, de ezen kívül is szigorításokra készülnek, csütörtökön pedig Párizsban úgy döntöttek, hogy mindenhol viselni kell, még az utcán is. Ehhez aztán egyre több város kezdett el csatlakozni.

Egyre többen támadják meg a biztonsági őröket, mert számonkérik a maszkhasználatot

A baloldali „Libération" napilapban mintegy 20 orvos tett közzé egy felhívást és elemzést a szabályok szigorítása érdekében, mondván, hogy a koronavírus a levegőben is terjedhet (ezen nem a cseppfertőzést értik, hanem azt, hogy a vírus esetleg aeroszolizált formában hosszabb időre megmarad, és valaki akkor is belélegezheti, ha néhány perccel később jár arra, mint a fertőzött ember - ez zárt térben értelemszerűen sokkal veszélyesebb, mint a szabadban) és a szabályozás során ezt is figyelembe kell venni. A szigorítás mellett foglalt állást a „C19" szakmai kollektíva is, amely egyenesen a francia Államtanácshoz fordult (A francia Államtanácsot még Napóleon hozta létre, a mindenkori francia kormány egyik legfontosabb tanácsadó testületéről van szó) annak érdekében, hogy a maszk minden zárt térben legyen kötelező, ez alól csak az emberek saját otthonai lennének kivételek.

Párizsban és Marseille-ben eddig is kötelező volt a kültéri maszk használata helyenként, ez most Párizsban mindenhol kötelező lesz. De komoly kérdéseket vet fel a maszkhasználat ellenőrzése is, egyre több támadás éri ugyanis a boltok, közintézmények biztonságát szavatoló biztonsági őröket. Sok esetben hiába szólítják föl a belépő vásárlót vagy ügyfelet arra, hogy vegye fel a maszkot, válaszul verbális erőszakkal, sőt, nem egy esetben fizikai erőszakkal is szembesülnek.

Érdemes arra a nagy felháborodást kiváltott esetre emlékeztetni, amikor négy migráns Bayonne városában halálra rugdosott egy buszsofőrt, mert az érvényt akart szerezni a szabályoknak és nem engedte védőmaszk nélkül felszállni a migránsokat a buszra. Az Origo a támadásról itt írt részletesen. Arról nem is beszélve, hogy más nyugat-európai országokhoz hasonlóan Franciaországban is számtalan, a közösségi hálókon szerveződő csoportot tartanak nyilván, amelyek a maszkhasználat ellen „polgári jogi harcot" és „engedetlenséget" hirdettek.

A szakszervezetek szigorítanák a szabályokat

A szakszervezetek nyomására külön szabályokat vezetnek be a szezonmunkásokra (elsősorban a szállásaikra) és a kiemelt járványgócnak tekinthető vágóhidakra is. Fabrice Angéi, az Általános munkásszakszakszervezet (CGT) főtitkára szerint a maszkok nem jelentenek mindenre megoldást, azon is dolgozni kell, hogyan lehet a munkát és a távmunkát jobban megszervezni, vagy a munkaidőt csökkenteni. François Asselin, a francia Kis-és Középvállalkozások Konföderációjának elnöke elismerte, hogy a kötelezően elrendelt céges maszk használat ugyan nagyobb ráfordítást igényel a dolgozóktól, de legalább világos és betartható intézkedésről van szó. Ami a távmunkát illeti, azokon a területeken, ahol a vírus terjedése aktív, továbbra is „ajánlott" marad, de ebben a kérdésben sincs még konszenzus a cégvezetők és a szakszervezetek között.

Hazautazó briteket irányít a British Airways brit légitársaság jegykezelő pultjához egy maszkot hordó reptéri alkalmazott a nizzai repülőtéren 2020. augusztus 14-én.Forrás: MTI/AP/Daniel Cole

Ami pedig a maszkok árát illeti, a „Le Journal du Dimanche" hetilap értesülései szerint szeptembertől jelentős árcsökkenéssel számolhatnak majd a franciák, az eldobható, ún. műtős maszk doboza (50 db) átlag 25 euróba kerül, azaz egy darabért 50 eurócentet kell fizetni jelenleg (175 forintot), ami egy négytagú család számára havi 300 euró pluszköltség (több, mint 100 ezer forint) vagyis jelentős tételnek számít, különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy egy műtős maszkot maximum 4 óráig ajánlott használni, utána el kell dobni.

A Le Figaro információi szerint egyébként az év hátralevő részében nem várható hiány maszkból (nem úgy, mint a járvány első hullámakor, mert Franciaországban ekkor többek között a maszk számított hiánycikknek). Míg januárban 4 millió FFP2 maszkot gyártottak csak hetente, ez a szám mára 50 millió lett, szeptember végére, október elejére a termelés eléri a 60 milliót. Emellett kínai importból továbbra is érkezik maszk Franciaországba.

Európában a legtöbben Belgiumban haltak meg a koronavírus miatt, százezer lakosra 85 halott jut. Ugyanez a szám Franciaországban 47, Magyarországon 6.