Bejelentette győzelmét az ellenzék a montenegrói parlamenti választáson a nem végleges eredmények ismeretében, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a szerbbarát ellenzéki pártoknak közösen eggyel több parlamenti képviselőjük lesz, mint a harminc éve kormányzó szocialistáknak.

Milo Djukanovic államfő, a balközép Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) elnöke elismerte, hogy a koalíciós partnereivel együtt 40 mandátuma van a 81 tagú törvényhozásban, míg az eddigi ellenzéknek 41 parlamenti hely jutott.

Milo Djukanovic montenegrói elnök távozik, miután leadta voksát a parlamenti választásokon Podgorica egyik szavazóhelyiségébenForrás: MTI/AP/Risto Bozovic

Közölte, továbbra is a DPS a legerősebb párt Montenegróban, hiszen önállóan a legtöbb parlamenti helyet tudta megszerezni, a következő négy évre 30 szocialista politikus ülhet be a parlamentbe. Hozzátette azonban, hogy ezek az eredmények még nem véglegesek, meg kell várni a választási bizottság végleges eredményeit, és azt követően lehet esetleges további koalíciós tárgyalásokba kezdeni a kormányalakítás érdekében.

A szavazatok 98,55 százalékának összesítése alapján a  második helyen a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Front (DF) által vezetett Montenegró jövőjéért elnevezésű koalíció végzett  27 mandátummal, a Béke a mi népünk listának tíz, a Feketén-fehéren névvel induló tömörülésnek négy mandátum jutott. Ez a három koalíció képezheti a győztes ellenzéket.

A Montenegrói Szociáldemokratáknak és a Bosnyák Pártnak három-három, a Szociáldemokrata Pártnak kettő, két albán kisebbségi listának pedig egy-egy parlamenti hely jutott.

A közvélemény-kutatások is utaltak arra, hogy a három évtizede kormányzó szocialisták hatalma megtörhet a parlamenti választáson, ám minden felmérés Milo Djukanovic pártjának győzelmét vetítette előre.

Nagy felháborodást váltott ki az egyházügyi törvény

Az államfő pártjának gyengülését a tavaly decemberben elfogadott, nagy felháborodást keltő egyházügyi törvény okozta.

A jogszabály szerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el.

A 620 ezres Adria-parti ország lakosságának mintegy egyharmada vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámláláson, és a lakosság kétharmada ortodox szerb vallású,  így nem meglepő, hogy felháborodást okozott az új jogszabály, ahogyan az sem okoz döbbenetet, hogy a konzervatív elveket valló országban éppen egy vallási kérdés miatt inoghatott meg a három évtizede kormányzó politikai hatalom.