A rendőrség megszüntetését követelő radikális baloldali randalírozók ledöntötték Kanada első miniszterelnökének, John A. Macdonaldnak a Montréal belvárosában található szobrát. A konzervatív miniszterelnököt sokan államalapítóként tisztelik. A szélsőségesek tettét elítélte és vandalizmusnak minősítette Valérie Plante, Montréal polgármestere. Justin Trudeau liberális kormányfő azonban hallgat.

A kanadai Konzervatív Párthoz közelállónak tartott Post Millennial információi alapján, szombaton, Québec tartomány fővárosában, Montréalban radikális megmozdulásra került sor, amelyen – amerikai mintára – a rendőrség megszüntetését követelték.

Néhány száz szélsőséges a belváros központi részén található Place du Canada téren gyülekezett, John A. Macdonald konzervatív miniszterelnök szobra körül. Előbb rendőrellenes jelszavakat skandáltak, majd egy, a volt miniszterelnököt gyalázó táblát helyeztek a szobra elé, délután pedig ledöntötték az 1895-ben emelt emlékművet.

A hatóságok jelenlévő képviselői a szobordöntögetők közül senkit sem vettek őrizetbe.

A radikális baloldaliak szerint Macdonald szobra a „rasszista, a gyarmati múltú, fehér felsőbbrendűséget hirdető Kanadát képviseli, ennek pedig nincs helye közterületen".

John A. Macdonald ledöntött szobra Montréalban, 2020. augusztus 29-én.Forrás: AFP/Eric Thomas

Az emlékművet még június közepén meggyalázták, vörös festékkel öntötték le, majd júliusban 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze az eltávolítása érdekében, de erre a városvezetés tiltakozása miatt nem került sor.

Az 50 ezer aláírás egyébként nem tekinthető soknak, figyelembe véve azt, hogy Montréal lakossága elővárosokkal együtt meghaladja a 4 milliót.

Montréal polgármestere, Valérie Planteelítélte és vandalizmusnak minősítette a szobor ledöntését. Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy az emlékművet rekonstruálnák.

Justin Trudeau liberális kormányfő még nem ítélte el a történteket.

Ki volt Macdonald miniszterelnök és miért támadja az emlékét a radikális baloldal?

Sir John Alexander Macdonald az Egyesült Királysághoz tartozó Skóciában született 1815-ben. Gyermekkorában települt ki a szüleivel az észak-amerikai brit gyarmati fennhatóság alatt lévő területre, amit ma Kanadának nevezünk. A jogi pályafutást választotta és ügyvédkedett, majd 1843-ban bekerült a helyi, túl sok jogkörrel nem rendelkező parlamentbe.

Ezt követően arra törekedett, hogy Londontól minél nagyobb autonómiát vívjon ki a még csak megalakulóban lévő Kanada számára. A brit korona 1840-ben (Act of Union) egyesítette a francia ajkú Alsó-Kanadát az angol ajkú Felső-Kanadával. 1858 és 1862 között megbízott gyarmati miniszterelnökként ő vezette a „születőben lévő" államalakulatot.

John A. MacdonaldForrás: Wikimedia Commons

Macdonald kulcsfontosságú szerepet játszott az 1867-es alkotmány megalkotásában (Constitution Act), főleg a britekkel való egyeztetés révén.

Az alkotmány szövetségi állammá alakította Kanadát, amely megkapta a rendkívül kedvező domínium státuszt, ami azt jelentette, hogy 1867-től az ország széleskörű autonómiával rendelkezett, független ugyan nem lett a brit koronától, de a belső szuverenitása biztosítva volt.

A kanadai történészek az 1867-es alkotmányt tekintik a modern Kanada megszületése legfontosabb momentumának. Az új állam első miniszterelnöke Macdonald lett, a Konzervatív Párt színeiben első mandátumát 1867-1873 között, a másodikat pedig 1878-1891 között töltötte ki. Egy hónappal azt követően halt meg, hogy pártja elvesztette a választásokat.

Sokan – nem csak konzervatív körökben –John A. Macdonaldot államalapítónak tartják, és a legutóbbi évekig köztisztelet övezte emlékét.

A radikális baloldalnak az a problémája vele, hogy a volt miniszterelnök szorgalmazta az őslakos indiánok (mai hivatalos elnevezésük: first nation) gyermekeinek a bentlakásos iskolákba küldését, ahol a gyermekeket csak angolul tanították, az anyanyelvükön nem, illetve nagy hangsúlyt fektettek az angolszász életforma elsajátítására. A bentlakásos iskolarendszer célja az őslakosok integrációja, a kritikusai szerint azonban ezen túlmenően az asszimilációja volt. Ezt a politikát 2015-ben a Justin Trudeau vezette liberális kormány által létrehozott bizottság „kulturális genocídiumnak" minősítette.

A gyarmatosítás szimbólumának nevezni John A. Macdonaldot ugyanakkor nonszensz, mert ő egész életében azért küzdött, hogy minél nagyobb önállóságot nyerjen el Kanada Londontól, és főleg neki köszönhető, hogy az ország gyarmatból domínium lett.