Már Kanadára is átterjedtek a zavargások, ledöntötték az első miniszterelnök szobrát – videó
2020. augusztus 31. 14:11
A statue of the first Canadian Prime Minister John A. Macdonald lies on the ground (L), with the statue's head a few meters away, at Canada Park in central Montreal on August 29, 2020, after it was pulled down by anti-racism protesters during a demonstration calling for the defunding of the police. - Macdonald's government has been accused of seeking to assimilate indigenous peoples through forcible enrollment in residential schools, for example, that led to a loss of language and culture -- described in a 2015 reconciliation commission report as "cultural genocide." (Photo by Eric THOMAS / AFP)
Vágólapra másolva!
A rendőrség megszüntetését követelő radikális baloldali randalírozók ledöntötték Kanada első miniszterelnökének, John A. Macdonaldnak a Montréal belvárosában található szobrát. A konzervatív miniszterelnököt sokan államalapítóként tisztelik. A szélsőségesek tettét elítélte és vandalizmusnak minősítette Valérie Plante, Montréal polgármestere. Justin Trudeau liberális kormányfő azonban hallgat.
A kanadai Konzervatív Párthoz közelállónak tartott Post Millennial információi alapján, szombaton, Québec tartomány fővárosában, Montréalban radikális megmozdulásra került sor, amelyen – amerikai mintára –
a rendőrség megszüntetését követelték.
Néhány száz szélsőséges a belváros központi részén található Place du Canada téren gyülekezett, John A. Macdonald konzervatív miniszterelnök szobra körül.
Előbb rendőrellenes jelszavakat skandáltak, majd egy, a volt miniszterelnököt gyalázó táblát helyeztek a szobra elé, délután pedig ledöntötték az 1895-ben emelt emlékművet.
A hatóságok jelenlévő képviselői a szobordöntögetők közül senkit sem vettek őrizetbe.
A radikális baloldaliak szerint Macdonald szobra a „rasszista, a gyarmati múltú, fehér felsőbbrendűséget hirdető Kanadát képviseli, ennek pedig nincs helye közterületen".
John A. Macdonald ledöntött szobra Montréalban, 2020. augusztus 29-én. Forrás: AFP/Eric Thomas
Az emlékművet még június közepén meggyalázták, vörös festékkel öntötték le,
majd júliusban 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze az eltávolítása érdekében, de erre a városvezetés tiltakozása miatt nem került sor.
John A Macdonald statue covered in paint overnight in Montreal, the anonymous group “anti-colonial vandals” says.
The monument is akin to Confederate statues in the US, the activists say, and “stands as a symbol of colonialism and the subjugation of Indigenous peoples.” #cdnpolipic.twitter.com/3hdgy5taOQ
Az 50 ezer aláírás egyébként nem tekinthető soknak, figyelembe véve azt, hogy Montréal lakossága elővárosokkal együtt meghaladja a 4 milliót.
Montréal polgármestere, Valérie Plante
elítélte és vandalizmusnak minősítette a szobor ledöntését.
Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy az emlékművet rekonstruálnák.
Je déplore fermement les actes de vandalisme qui ont eu lieu cet après-midi dans le centre-ville de Montréal, qui ont mené au déboulonnement de la statue de John A. Macdonald. Évidemment, de tels gestes ne peuvent être acceptés ni tolérés. (1/4) #polmtl
Justin Trudeau liberális kormányfő még nem ítélte el a történteket.
Ki volt Macdonald miniszterelnök és miért támadja az emlékét a radikális baloldal?
Sir John Alexander Macdonald az Egyesült Királysághoz tartozó Skóciában született 1815-ben. Gyermekkorában települt ki a szüleivel az észak-amerikai brit gyarmati fennhatóság alatt lévő területre, amit ma Kanadának nevezünk. A jogi pályafutást választotta és ügyvédkedett, majd 1843-ban bekerült a helyi, túl sok jogkörrel nem rendelkező parlamentbe.
Ezt követően
arra törekedett, hogy Londontól minél nagyobb autonómiát vívjon ki a még csak megalakulóban lévő Kanada számára.
A brit korona 1840-ben (Act of Union) egyesítette a francia ajkú Alsó-Kanadát az angol ajkú Felső-Kanadával. 1858 és 1862 között megbízott gyarmati miniszterelnökként ő vezette a „születőben lévő" államalakulatot.
John A. Macdonald Forrás: Wikimedia Commons
Macdonald kulcsfontosságú szerepet játszott az 1867-es alkotmány megalkotásában (Constitution Act), főleg a britekkel való egyeztetés révén.
Az alkotmány szövetségi állammá alakította Kanadát, amely megkapta a rendkívül kedvező domínium státuszt, ami azt jelentette, hogy
1867-től az ország széleskörű autonómiával rendelkezett, független ugyan nem lett a brit koronától, de a belső szuverenitása biztosítva volt.
A kanadai történészek az 1867-es alkotmányt tekintik a modern Kanada megszületése legfontosabb momentumának.
Az új állam első miniszterelnöke Macdonald lett,
a Konzervatív Párt színeiben első mandátumát 1867-1873 között, a másodikat pedig 1878-1891 között töltötte ki. Egy hónappal azt követően halt meg, hogy pártja elvesztette a választásokat.
Sokan – nem csak konzervatív körökben –
John A. Macdonaldot államalapítónak tartják, és a legutóbbi évekig köztisztelet övezte emlékét.
A radikális baloldalnak az a problémája vele, hogy a volt miniszterelnök szorgalmazta az őslakos indiánok (mai hivatalos elnevezésük: first nation) gyermekeinek a bentlakásos iskolákba küldését, ahol a gyermekeket csak angolul tanították, az anyanyelvükön nem, illetve nagy hangsúlyt fektettek az angolszász életforma elsajátítására.
A bentlakásos iskolarendszer célja az őslakosok integrációja, a kritikusai szerint azonban ezen túlmenően az asszimilációja volt.
Ezt a politikát 2015-ben a Justin Trudeau vezette liberális kormány által létrehozott bizottság „kulturális genocídiumnak" minősítette.
A gyarmatosítás szimbólumának nevezni John A. Macdonaldot ugyanakkor nonszensz, mert ő egész életében azért küzdött, hogy minél nagyobb önállóságot nyerjen el Kanada Londontól, és főleg neki köszönhető, hogy az ország gyarmatból domínium lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
