A világszerte zajló tömegtüntetések jelentősen hozzájárulhatnak az új típusú koronavírus terjedéséhez, hiszen tömegben lehetetlen betartani a távolságtartási szabályokat. Ráadásul a tüntetők jelentős része nem visel maszkot. Míg az Egyesült Államokban, Szerbiában és részben Franciaországban is a radikális baloldali demonstrációk járultak hozzá a járvány újbóli robbanásához, addig Németországban elsősorban a koronavírust tagadó tüntetők miatt alakulnak ki gócpontok. Amerikai tudósok is azt állították: gócpontok alakultak ki egy-egy nagyobb tüntetés után.

Egyesült Államok

Május vége óta folyamatos az utcai erőszak Amerikában. Hatalmas tömegek vonulnak utcára szinte kizárólag a demokraták vezette amerikai nagyvárosokban. 

Nem nehéz belátni, hogy a megmozdulásokon nem lehet betartani a távolságtartási szabályokat. A Fehér Ház is figyelmezette az embereket a tömegdemonstrációk járványügyi hatásaira, de mindhiába, ugyanis a baloldali sajtó elkezdte azt terjeszteni, hogy a tömegtüntetések nem növelik a járvány terjedésének a kockázatát.

A radikális baloldali aktivisták farkasszemet néznek a Nemzeti Gárda tagjaival, Washington, 2020. június 3.Forrás: AFP/2020 GETTY IMAGES/ALEX WONG

A valóság ezzel szemben az, hogy főleg június utolsó hetétől kezdődően a járvány újból kitört Amerikában, és főleg a demokraták vezette nagyvárosokban, ahol radikális baloldali tüntetések zajlottak. Atlanta tüntetésekre járó demokrata polgármesterénél, Keisha Lance Bottomsnál július első napjaiban kimutatták a koronavírust. 

Los Angeles radikális baloldali tüntetéseket szintén támogató polgármestere, Eric Garcetti több alkalommal tagadta, majd július 1-jén mégis elismerte, hogy van összefüggés a járvány terjedése és a tömegtüntetések között. 

Ugyanerre a következtetésre jutott Gavin Newsom, Kalifornia demokrata kormányzója, aki július 6-án jelentette be, hogy az azt megelőző két hétben 50 százalékkal nőtt a koronavírus-megbetegedés miatt kórházban kezeltek aránya. 

Miami-Dade megye vezetője, a republikánus Carlos A. Giménez szerint a tüntetések nagyban hozzájárulnak a vírus terjedéséhez.  Bill de Blasio, New York demokrata polgármestere közben következetésen tagadta, hogy lenne összefüggés a járvány terjedése és a tüntetések között.

Május végén Amerikában 1,72 millió volt a regisztrált pozitív esetek száma, szeptember 2-án pedig már 6,23 millió. Az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma május 25. és július 24. között 20 ezerről 78 ezer fölé emelkedett, ez a szám az utóbbi napokban 41-49 ezer között volt. Közben az aktív esetek száma drámaian megnőtt, a május 25-i 1,12 millióról július 31-re 2,58 millióra emelkedett.

Szerbia

Aleksandar Vucic szerb államfő a fertőzöttek számának emelkedése miatt július 7-én bejelentette, várhatóan hétvégi kijárási tilalmat vezetnek be Belgrádban, de akár az egész országra is kiterjeszthetik. 
Emiatt a radikális baloldal részéről még aznap heves tiltakozások kezdődtek, főképp a fővárosban.  A tüntetők kövekkel és üvegekkel dobálták a parlamentet, illetve az azt védő rendőrsorfalat, néhányszor megpróbálva behatolni az épületbe.

A tiltakozások július 17-ig zajlottak. A szerb elnök véleménye alapján a belgrádihoz hasonló tömeges demonstrációk azért veszélyesek, mert utánuk akár tízszeresére is nőhet a koronavírussal fertőzöttek száma. 

Közben látványosan emelkedett az újonnan koronavírussal diagnosztizáltak száma. Míg július 7-én 299 volt a regisztrált új esetszám, július 17-re 392-re nőtt, július 31-én pedig 339 volt. A negatív csúcs július 26-án volt, 467 esettel. Az azonosított fertőzöttek száma július 7-től mostanáig 16 700-ról majdnem 31 600-ra emelkedett. Míg az aktív fertőzöttek száma a tüntetések kezdetén, július 7-én 2942 volt, ez július 31-re 10 932-re emelkedett, ami drámai növekedést jelent.

Franciaország

Franciaországban a járvány alatt először június elején alakultak ki jelentős tömegmegmozdulások. Ahogy arról az Origo is beszámolt, még 2016 júliusában rendőri intézkedés közben meghalt egy Adama Traoré nevű, sokszorosan büntetett előéletű mali migráns, aki szívbeteg volt és drogok hatása alatt állt.
Június 2-án, a családja által rendelt nem hivatalos vizsgálat viszont azt állította, hogy a rendőri intézkedés miatt halt meg.

Még aznap a radikális baloldali Adama Bizottság az amerikai George Floyd ügyéhez hasonlította Adam Traoré halálát, és zavargásokat robbantott ki.  Dacára a járványhelyzetnek, akkor több mint 20 ezren vonultak utcára, a muszlim bevándorlók mellett francia radikális baloldaliak is. 

Az Adama Traoré-féle demonstrációk nagyjából egy hónapon át tartottak, ami alatt jelentősen nőtt a fertőzöttek száma. A később több tízezresre nőtt, gyakran erőszakos megmozdulások összeértek az önkormányzati választások második fordulója miatt rendezett tüntetésekkel is.

Szintén megírtuk, hogy augusztus 23-án a BL-döntőn a Paris Saint-Germain kikapott a Bayern Münchentől, emiatt Párizsban, elsősorban a migráns hátterűek utcára vonultak, és randalírozni kezdtek, annak ellenére, hogy a helyi hatóságok ezt megtiltották. 

A zavargók összecsaptak a rendőrökkel, autókat gyújtottak fel és kirakatokat rongáltak meg.

Múlt szombaton Párizsban a járványügyi szabályok betartása és a maszkviselés ellen több tízezer ember tüntetett. 

Mivel a résztvevők nem hisznek a koronavírusban, és kifejezetten a maszkviselés ellen vonultak utcára, így maszkot sem hordtak, akárcsak a BL-döntő utáni randalírozások során.

A koronavírus-járvány ellen bevezetett intézkedések ellen tüntetnek Párizsban, 2020. augusztus 29-énForrás: MTI/EPA/Mohamed Badra

Közben a fertőzöttek száma a tüntetések kezdetétől, a június 2-i 151 ezerről mostanra 293 ezerre emelkedett, az aktív esetek száma 53 600-ról 175 000-re. A regisztrált új esetek száma pedig a napi 3500 körüliről 5 ezer fölé nőtt, de augusztus 28-án például 7379 új fertőzést diagnosztizáltak.

Németország

Európában az első nagyobb járványügyi szabályok elleni megmozdulást a német fővárosban tartották, augusztus 1-én. A becsélések alapján aznap nagyjából 20 ezer ember vonult utcára, maszk nélkül, nem törődve a távolságtartási szabályokkal. 

20 ezren voltak a berlini tüntetésen 2020. augusztus 1-énForrás: DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP/CHRISTOPH SOEDER

A tömegben felvonultak koronavírus-tagadók, oltásellenesek, migránsok, LMBTQ-aktivisták, radikális baloldaliak és szélsőjobboldaliak is. 

Szombaton pedig ismét utcára vonultak a járványügyi szabályok ellen tiltakozva.

A hatóságok szerint nagyjából 38 ezren lehettek, tehát közel kétszer annyian, mint az első tüntetésen. 

Tüntetők a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások elleni tiltakozáson, Berlinben, 2020. augusztus 29-énForrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

A rendőrség ezúttal is feloszlatta a rendezvényt, és nagyjából 300 embert vett őrizetbe, akik erőszakosan léptek fel velük szemben.

Néhány vidéki városban is voltak megmozdulások, de jóval kevesebb résztvevővel.

Németországban az azonosított fertőzöttek száma a tüntetések kezdetétől, augusztus 1-től szeptember 2-re 211 ezerről 246 500-ra emelkedett, az aktív fertőzöttek száma pedig 8250-ről 14 800-ra nőtt.