30 éves a saría törvényeken alapuló emberi jogi nyilatkozat

Mohamed
Az iszlám a kalifátusok idején világbirodalommá vált
Vágólapra másolva!
Idén 30 éves az Emberi Jogok az Iszlámban című kairói deklaráció, melyet az Iszlám Konferencia Szervezetének 45 tagállama írt alá. A dokumentum, mely az emberi jogokat muszlim felfogás szerint a saría alapján értelmezi, egyfajta válasz az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Vágólapra másolva!

A Muzulmán Külügyminiszterek Tizenkilencedik Konferenciáján, 1990. augusztus 5-én írta alá az Iszlám Konferencia Szervezetének 45 tagállama a Kairói Nyilatkozatot, Emberi Jogok az Iszlámban címmel.

A dokumentumot egyfajta válaszként hozták létre az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

melynek egyes pontjaival a muszlim országok nem tudtak egyetérteni, így annak teljes adaptálása nem is jöhetett szóba.

A muszlim országok részéről a kairói deklaráció elfogadása egyfajta reakció volt a nyugati elvárásokra, melynek segítségével összhangba hozták saját, a saríán alapuló világszemléletükkel az ENSZ által kiadott, nyugati felfogású emberi jogi nyilatkozatot.

Ezzel elismerték az emberi jogok védelmének fontosságát, ugyanakkor a nyilatkozatban egyértelművé teszik, hogy

az „ebben a dokumentumban kikötött összes jog és szabadság a saría alá tartozik", valamint, hogy a „saría nyújtja e nyilatkozat minden paragrafusának magyarázatához vagy értelmezéséhez a forrást".

Az első paragrafusban a dokumentum kimondja, hogy „az alapvető emberi méltóság, valamint az alapvető kötelességek s felelősségek szempontjából minden ember egyenlő, minden megkülönböztetés nélkül, tekintet nélkül fajra, színre, nyelvre, hitre, vallásra, társadalmi állásra, vagy bármi másra."

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy „az igaz vallás garantálja ennek a méltóságnak a növelését", és azt is, hogy „senki sem áll a többi fölött, hacsak nem jámborsága és jótettei következtében".

A saría szerint azonban az egyetlen igaz vallás létezik, ahogy a muszlim hitvallás is mondja:

„Nincs más istenség az egy igaz Istenen kívül, és Mohamed az Ő prófétája". Az emberi jogi nyilatkozatnak már az elején azt írják, hogy minden emberi élőlény Allah alárendeltje.

A dokumentum szövegében végig megfigyelhető, hogy

az emberi jogokat – melyek az ENSZ emberi jogi nyilatkozatában is nevesítve vannak – az iszlám törvénynek rendelik alá.

Az erőszakot illetően a dokumentum úgy fogalmaz, hogy a testi épséget biztosítani kell mindenki számára, és ez az állam dolga, és „tilos elvenni az emberi életet, kivéve a saríában előírt okok esetén".

Az is kiderül a kairói nyilatkozatból, hogy bár a szülők megválaszthatják, hogy a gyermekeiket milyen oktatásban akarják részesíteni, annak összhangban kell állnia a saría elveivel. Továbbá

a dokumentum kimondja, hogy mindenki kifejezheti szabadon a véleményét, de csak olyan módon, ami nem ellentétes a saría elveivel.

A kairói deklaráció célja tehát – ahogy írják – hogy „a tagállamok számára általános vezérfonalul szolgáljon az emberi jogok tekintetében", a dokumentumot azonban az elmúlt években többen bírálták.

Shirin Ebadi Nobel-díjas szerző 2018-as cikkében a dokumentum kapcsán arról ír, hogy ha a nyilatkozatot úgy tekintjük, mint a muszlim országok saját módszerét az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának végrehajtására, akkor nincs vele probléma.

Akkor viszont nagyon rossz úton haladnak az muszlim államok, ha a nyilatkozatot ellenválaszként alkották meg az ENSZ emberi jogi nyilatkozatával szemben.

Ez ugyanis szerinte azt jelentené, hogy a muszlimok jogot formáltak arra, hogy vallási alapon alkossanak meg maguknak egy emberi jogi dokumentumot. Ezzel együtt akkor a muszlimokon kívül más vallási csoportok is hasonló kezdeményezéseket indíthatnának,

ez viszont nem férne össze az univerzális emberi jogokkal.

A 30 éves évforduló kapcsán Jürgen Braun, az Alternatíva Németországért (AfD) parlamenti csoportjának szóvivője arról beszélt, hogy

Mint mondta, a Kairói Nyilatkozat értelmében például