Szeptember 15-én elkezdődik Romániában az iskola. A rendszerváltás óta az RMDSZ azért dolgozik, hogy minden magyar gyermek az anyanyelvén tanulhasson, és minőségi tudásra tegyen szert. Kiépítették a magyar oktatási intézményrendszert, amelyhez az idéntől számos új óvoda és bölcsőde is társul, amelynek építését a magyar kormány támogatta – írta Hegedüs Csilla.
Azonban nem minden magyarul tanulni vágyó gyerek tanulhat az anyanyelvén, főleg, ha ebbe a román bíróságnak is van beleszólása. Pár napja mondta ki Kolozsváron a bíróság, hogy
egy vegyes házasságból származó gyerek azért kell, hogy román óvodába járjon, mert ha az állam hivatalos nyelvén tanul, könnyebben érvényesül majd.
A gyereket az édesanyja magyar, az édesapja román óvodába akarta íratni, és mivel nem tudtak megegyezni,
a bírósághoz fordultak, az pedig úgy döntött, hogy a gyereknek román óvodába kell járnia.
(A szülők egyébként már elválltak.)
A Főtér.ro beszámolója szerint az anya viszont úgy gondolja, hogy ha magyar óvodába jár, akkor megismeri a magyar kultúrát és irodalmat, mindemellett románul is tanul.
Az anya állítása szerint
a kisfiú már most beszéli mindkét nyelvet, annak ellenére, hogy – az apa engedélyével – korábban magyar bölcsődébe járt.
Szerinte
az apa bosszúból nem engedi, hogy magyarul folytassa a tanulmányokat.
Saját példáján keresztül szemléltette, hogy magyar családi háttérrel, magyar iskolák elvégzése után is lehet románul érvényesülni, hiszen a jogi egyetemet már románul végezte, és ugyanúgy boldogult, akárcsak a gyermek apja.
A Krónika című kolozsvári napilap információi alapján – a neve elhallgatását kérő -
román apa a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik befolyásos helyi politikusa és a Kolozs Megyei Tanács tagja.
Mivel az ítélt nem jogerős, ezért az amúgy jogtanácsosként dolgozó magyar nő már közölte, hogy
fellebbezni fog ellene.
(A tudósításokból nem derül ki egyértelműen, hogy a 3 éves kisfiú a mai nappal ténylegesen megkezdi-e a tanévet a román óvodában, vagy megvárják a következő bírósági ítéletet.-szerk.)
Hegedüs bejegyzésében emlékeztet rá: „Sokszor hallottuk már ezt, hogy a magyar iskolában a gyermekek nem tanulnak meg románul, hátrányban vannak a munkahelykeresésben, az egyetemi felvételi esetében, és egyáltalán: az életben való boldogulásban. Azaz, hátrány az anyanyelven való tanulás".
Véleménye alapján azonban
az anyanyelven való tanulás biztosítja a tananyag legmagasabb szintű megértését.
A román nyelv elsajátítása pedig mindaddig nehézkes lesz, amíg nem tanítják minden osztályban idegen nyelvként a román nyelvet. Ennek pedig a leghangosabb kerékkötője pontosan a román állam volt, aki hazaárulásként fogta fel azt, hogy valakinek Románia területén a román nyelv idegen nyelvnek számít.
Nyolc éve sikerült elfogadtatni a nemzeti kisebbségek számára kidolgozott sajátos tantervet, amely alapján oktatják a román nyelvet a magyar iskolákban, osztályokban.
Nyilván, ezt csak fokozatosan lehet bevezetni, most már az előkészítő osztálytól a 8. osztályba járó diákokig mindenki eszerint a tananyag szerint sajátítja el a román nyelvet.
Ez, az RMDSZ által kezdeményezett rendelkezés azt is biztosítja, hogy a fenti tananyag alapján kidolgozott speciális,
könnyebb tételekből vizsgázhatnak román nyelvből a képességvizsgán és az érettségin a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok.
A 96/2016 számú Sürgősségi kormányrendelet jóváhagyására vonatkozó törvényhez az RMDSZ olyan tanügyi törvénymódosítást tett le, amely tételesen előírja, hogy a magyar diákok sajátos tanterv alapján képesség vizsgázzanak, illetve érettségizzenek román nyelv és irodalomból.
A cél az, hogy azok, akik már külön tanterv szerint tanulnak, speciális, könnyebb tételekből vizsgázzanak, és ezek egyenértékűek legyenek a román tannyelvű iskolák hasonló záróvizsgáival
– fejtette ki álláspontját az RMDSZ szóvivője.