A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) EUstrat nevű, európai uniós hírekkel foglalkozó blogján Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szóvivője, kultúráért felelős ügyvezető alelnöke megjelentett egy bejegyzést, amelyben kifejti az elmúlt évek egyik legnagyobb botrányának a részleteit az erdélyi magyar oktatást illetően, nevezetesen, hogy bírósági ítélettel köteleztek egy kolozsvári magyar anyát arra, hogy román tannyelvű óvodába írassa a gyerekét. A per a román apa kezdeményezésére indult meg, aki sajtóhírek alapján a Szociáldemokrata Párt befolyásos politikusa. A nem jogerős ítélet ellen a magyar nő fellebbezni fog.

Szeptember 15-én elkezdődik Romániában az iskola. A rendszerváltás óta az RMDSZ azért dolgozik, hogy minden magyar gyermek az anyanyelvén tanulhasson, és minőségi tudásra tegyen szert. Kiépítették a magyar oktatási intézményrendszert, amelyhez az idéntől számos új óvoda és bölcsőde is társul, amelynek építését a magyar kormány támogatta – írta Hegedüs Csilla.

Azonban nem minden magyarul tanulni vágyó gyerek tanulhat az anyanyelvén, főleg, ha ebbe a román bíróságnak is van beleszólása. Pár napja mondta ki Kolozsváron a bíróság, hogy egy vegyes házasságból származó gyerek azért kell, hogy román óvodába járjon, mert ha az állam hivatalos nyelvén tanul, könnyebben érvényesül majd. A gyereket az édesanyja magyar, az édesapja román óvodába akarta íratni, és mivel nem tudtak megegyezni, a bírósághoz fordultak, az pedig úgy döntött, hogy a gyereknek román óvodába kell járnia. (A szülők egyébként már elválltak.)

A Főtér.ro beszámolója szerint az anya viszont úgy gondolja, hogy ha magyar óvodába jár, akkor megismeri a magyar kultúrát és irodalmat, mindemellett románul is tanul.

Az anya állítása szerint a kisfiú már most beszéli mindkét nyelvet, annak ellenére, hogy – az apa engedélyével – korábban magyar bölcsődébe járt. Szerinte az apa bosszúból nem engedi, hogy magyarul folytassa a tanulmányokat. Saját példáján keresztül szemléltette, hogy magyar családi háttérrel, magyar iskolák elvégzése után is lehet románul érvényesülni, hiszen a jogi egyetemet már románul végezte, és ugyanúgy boldogult, akárcsak a gyermek apja.

A Krónika című kolozsvári napilap információi alapján – a neve elhallgatását kérő - román apa a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik befolyásos helyi politikusa és a Kolozs Megyei Tanács tagja.Mivel az ítélt nem jogerős, ezért az amúgy jogtanácsosként dolgozó magyar nő már közölte, hogy fellebbezni fog ellene.

(A tudósításokból nem derül ki egyértelműen, hogy a 3 éves kisfiú a mai nappal ténylegesen megkezdi-e a tanévet a román óvodában, vagy megvárják a következő bírósági ítéletet.-szerk.)

A kolozsvári Mátyás király szoborcsoport.Forrás: MTI/Biró István

Hegedüs bejegyzésében emlékeztet rá: „Sokszor hallottuk már ezt, hogy a magyar iskolában a gyermekek nem tanulnak meg románul, hátrányban vannak a munkahelykeresésben, az egyetemi felvételi esetében, és egyáltalán: az életben való boldogulásban. Azaz, hátrány az anyanyelven való tanulás".

Véleménye alapján azonban az anyanyelven való tanulás biztosítja a tananyag legmagasabb szintű megértését. A román nyelv elsajátítása pedig mindaddig nehézkes lesz, amíg nem tanítják minden osztályban idegen nyelvként a román nyelvet. Ennek pedig a leghangosabb kerékkötője pontosan a román állam volt, aki hazaárulásként fogta fel azt, hogy valakinek Románia területén a román nyelv idegen nyelvnek számít.

Nyolc éve sikerült elfogadtatni a nemzeti kisebbségek számára kidolgozott sajátos tantervet, amely alapján oktatják a román nyelvet a magyar iskolákban, osztályokban. Nyilván, ezt csak fokozatosan lehet bevezetni, most már az előkészítő osztálytól a 8. osztályba járó diákokig mindenki eszerint a tananyag szerint sajátítja el a román nyelvet.

Ez, az RMDSZ által kezdeményezett rendelkezés azt is biztosítja, hogy a fenti tananyag alapján kidolgozott speciális, könnyebb tételekből vizsgázhatnak román nyelvből a képességvizsgán és az érettségin a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok. A 96/2016 számú Sürgősségi kormányrendelet jóváhagyására vonatkozó törvényhez az RMDSZ olyan tanügyi törvénymódosítást tett le, amely tételesen előírja, hogy a magyar diákok sajátos tanterv alapján képesség vizsgázzanak, illetve érettségizzenek román nyelv és irodalomból. A cél az, hogy azok, akik már külön tanterv szerint tanulnak, speciális, könnyebb tételekből vizsgázzanak, és ezek egyenértékűek legyenek a román tannyelvű iskolák hasonló záróvizsgáival – fejtette ki álláspontját az RMDSZ szóvivője.