Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor miniszterelnök a köztelevíziónak adott, szombat esti interjújában az új típusú koronavírus okozta járvány kapcsán – többek között – arról beszélt:
fel kell készülni arra, hogy Európában lényegében mindenhol nőni fog a fertőzöttek és a halottak száma, Magyarország pedig a védekezés sikerességét az emberéletekben méri.
Hazánkban a koronavírus miatti halálozási arány 1 millió főre vetítve 68, ezzel világszinten a 73. helyen van az ország, azonban több európai országban jelentősen megugrott a halottak száma.
EU szinten a legrosszabb halálozási adatokat Belgiumban találjuk,
1 millió emberre 856 halott jut, ami elképesztően magas szám.
Világszinten pedig a harmadik legrosszabb.
A 11,6 milliós Belgiumban a fertőzöttek száma a 95 ezerhez, a halottaké pedig a 10 ezerhez közelít. Az országban az elmúlt héten nőtt meg az új fertőzöttek száma, az átlagos napi szám 746-ra emelkedett, múlt pénteken az 1000-ret is meghaladta.
A Benelux államban egyébként március 11-én halt meg az első ember koronavírusban,
azóta naponta átlagosan 55 (!) áldozata van a járványnak (Magyarországon ez a szám mindössze 3).
A belga nemzeti közegészségügyi intézet keddi jelentése szerint az elmúlt hét folyamán a napi esetszámok 51 százalékkal emelkedtek a megelőző egyhetes időszak adataihoz képest. Két hete a növekedés „csak" 22 százalékos volt.
A 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma jelenleg 75,5, ami 32 százalékkal magasabb az előző hét mutatójánál.
A hét folyamán naponta átlagosan 31 embert vittek kórházba, ez meghaladja az előző héten jelentett napi 22 kórházi felvételt, valamint mintegy kétszerese az azt megelőző hét 15,7-es átlagának. Kórházban 317 beteget ápolnak, mintegy 60-nal többet, mint a hét végén. Közülük 72 embert részesítenek intenzív ellátásban, 8-cal többet, mint pénteken.
Belgiumban az egészségügy egyáltalán nem készült fel a járványra, emiatt az egészségügyi dolgozók már számos alkalommal vonultak utcára.
Legutóbb vasárnap, amikor – a higiéniai előírások betartásával - több ezer orvos és ápoló tüntetett a liberális kormány azon politikája ellen, amely üzleti modellre helyezi az egészségügyet.
A rendezvényt szervező egészségügyi dolgozók csoportjának szóvivője azt nyilatkozta, hogy
a koronavírus-járvány felfedte a belga egészségügyi rendszer sebezhetőségét: a munkaerő, a munkások védelmének, és a vírus megfelelő tesztelésének hiányát.
Ahogy arról az Origo is beszámolt,
Belgiumban kezdetben az sem tűnt egyértelműnek, hogy lesz-e országos szintű járványügyi védekezés,
vagy a flamand, vallon és brüsszeli régiók külön-külön vezetnek majd be védelmi intézkedéseket. Nehezítette a helyzetet, hogy Belgiumban több egészségügyi miniszter is van. Ezt csak tetézte, hogy számos egészségügyi miniszter megoszlik a föderális (Belgium), regionális (Flandria, Vallónia, Brüsszel), valamint nyelvi közösségi szintű (flamand-holland, francia és német nyelvi közösségek) között.
Nem csak ez volt a probléma, hiszen a baloldali kormány kritikán alul teljesített a válságkezelésben. Maggie De Block szövetségi egészségügyi miniszter nem vette komolyan a koronavírust.
Február 7-én a belga köztévének azt nyilatkozta, hogy
a koronavírus a hagyományos náthánál gyorsabban terjed, de úgy vélte, hogy a nátha veszélyesebb, mint a koronavírus.
A válság elmélyülésében közrejátszott, hogy sokáig súlyos maszkhiány volt az országban, amihez hozzájárult egy komoly botrány is. Ez utóbbi egy török migráns hátterű, de már belga állampolgársággal is rendelkező üzletember, Mahmut Özhöz kötődik. Öz De Block és Verhofstadt párttársaként indult a 2018-as önkormányzati választásokon.
Az ügy lényege, hogy rejtélyes módon eltűnt ötmillió maszk, a védőfelszereléseket a liberális politikusokhoz köthető "Mahmut Öz Service Support Agency"-nek kellett volna az országba szállítania, de ez nem történt meg.
Az EU-ban
Spanyolországban a második legrosszabb a koronavírusos fertőzöttek halálozási aránya,
világszinten a spanyolok pedig az 5. helyen állnak. 1 millió főre vetítve 642 halottat követelt a járvány a mediterrán államban.
A 46,7 milliós Spanyolországban a fertőzöttek összlétszáma meghaladta a 603 ezret, míg a halottaké a 30 ezret. Az utóbbi három hétben
az újonnan regisztrált fertőzöttek száma átlagosan 8 és 10 ezer között mozgott, amire március óta nem volt példa.
Szeptember 15-én például 156-an haltak meg a vírus miatt, szeptember 4-én pedig 184-en. Május eleje óta nem volt ilyen magas a halottak száma, mint az utóbbi két hétben.
A baloldali Pedro Sánchez vezette madridi kormány hibáiról több alkalommal írtunk. Ennek egyik fontosabb része, hogy a spanyol vezetésnek bőven lett volna ideje felkészülni a koronavírus-járvány robbanására, ugyanis január végén már találtak fertőzöttet. Olaszországban pedig már korlátozásokat vezettek be az északi területeken,
amikor a Sánchez-kormány még engedélyezte a beutazást focimeccsekre, de ugyanígy több tízezres, helyenként százezres feminista tömegrendezvényeket is jóváhagytak március 8-án.
A súlyos fertőzöttség megelőzhető lett volna és akár több ezer ember életét lehetett volna megmenteni, ha Sánchezék időben léptek volna. De nemcsak, hogy késlekedtek, hanem rontottak is a helyzeten. A katasztrofális állapotok miatt nem vállalják a felelősséget, a miniszterelnök ugyanis a legújabb hírek szerint
az autonóm területek vezetőire hárítaná a védekezés felelősségét, miután nem engedélyezi Spanyolország újbóli lezárását.
Helyette a tartományokra bízná a döntést. A tartományi vezetők megdöbbenve fogadták a gyengekezű szocialista kormányfő intézkedését.
Az Egyesült Királyságban Európa-szinten
az ötödik legrosszabb a halálozási arány,
Belgiumot és Spanyolországot leszámítva csak olyan városállamok előzik meg, mint San Marino vagy Andorra. Világszinten a brit halálozási statisztika a 10. legrosszabb, 1 millió főre vetítve 613.
A közel 68 milliós szigetországban a fertőzöttek összlétszáma a 375 ezerhez közelít, míg a halottaké meghaladta a 41 ezret. A koronavírusos esetek száma az utóbbi 1 hétben ugrott meg, 3000 és 3500 közötti új esetet regisztráltak, május eleje-közepe óta a legtöbbet. Szeptember 15-én 27-en haltak meg a vírus következtében, szeptember 6-án pedig 32-en, július vége óta ezek a legmagasabb számok.
Az elmúlt hónapokban a járvány terjedéséért tehát nem a hibás, vagy éppen hiányzó kormányzati intézkedések voltak a felelősek, hanem az illegális bulik és a hazatérő turisták.
Az ilyen bulik résztvevői jelentős részben migránsok voltak, a baloldali média a veszélyforrás tényét azonban elhallgatta, ezzel gyengítve a védekezést. Ahogy arról beszámoltunk, augusztus utolsó hetén Manchesterben, Birminghamben és Huddersfieldben voltak ilyen illegális bulik, Birminghamben volt olyan éjszaka, amikor
70-nél több rendezvényt oszlattak fel a rendőrök.
Augusztus közepén a tengerparti Greatstone-ban pedig 5 ezer személy, szinte kizárólag migránsok tartottak illegális bulit.
Franciaországban
EU-szinten az ötödik legmagasabb a halálozási arány,
világszinten pedig a 16. 1 millió főre vetítve ez a szám 475.
Az országban a fertőzöttek száma meghaladta a 395 ezret, a halottak száma 31 ezer. A diagnosztizált új fertőzöttek száma az utóbbi héten 8 ezer és 10 600 között volt,
a negatív rekord szeptember 12-én született meg, aznap 10 561 főnél mutatták ki a vírust, ez volt a legmagasabb szám a járvány kezdete óta.
Az újonnan regisztrált halottak száma szeptember 11-én 80 volt, június 16. óta ez a legnagyobb szám.
Hétfőn meghaladta az 5500-at a koronavírus miatt kórházi kezelésre szoruló betegek száma, az elmúlt két hétben ez volt a legmagasabb szám.
Szintén aznap a kórházban ápolt betegek száma 251-gyel nőtt, ami a legnagyobb napi növekmény április 14-e óta. Intenzív osztályon már 712 beteget kezelnek, a számuk először lépte át a 700-at június 22-e óta.
Franciaországban igazából két fő oka van a járvány elszabadulásának, a nem megfelelő és megkésett kormányzati intézkedések, illetve a sokszor illegális tüntetések, amelyeket a hatóságok megtűrtek.
Franciaországban hivatalosan január 24-én diagnosztizálták az első koronavírusos esetet, rögtön három embernél egyszerre, akik valamennyien Kínából tértek haza, de később kiderült, hogy a vírus már november óta jelen lehetett az országban.
Az elején például nem ellenőrizték a Kínából hazatérő franciákat, illetve az onnan érkező turistákat sem. Az olasz-francia határt pedig az első esetek regisztrálása után nagyjából egy hónappal zárták le.
Az oktatási intézményeket csak a vírus hivatalos megjelenése utáni 52. napon zárták be.
Ha ez nem lenne elég, március 15-én megtartották az önkormányzati választások első fordulóját, június 28-án pedig a másodikat, ahelyett, hogy a járvány miatt elhalasztották volna.
Mindkét forduló után nagyjából 8 nappal drámaian megnőtt az újonnan regisztrált fertőzöttek száma.
Májusban kiderült, hogy az elmúlt években maszkok százmillióit semmisítették meg, noha azok egy részének még nem járt le a szavatossági ideje. Közben súlyos védőfelszerelés-hiány alakult ki.
Ezzel párhuzamosan,
június 2-től szeptember 12-ig szinte folyamatosan tüntetések voltak.
Először a radikális baloldali Adama-bizottság robbantott ki több tízezres megmozdulásokat, majd jöttek az önkormányzati választok körüli tiltakozások, illetve augusztus 23-án a BL-döntő ürügyén túlnyomó többségében migránsok vonultak az utcára.
Ezt követték a többször megtartott koronavírus-tagadó megmozdulások, majd szombaton a sárgamellényesek is demonstráltak.
