Túlzás nélkül elmondható, hogy a magyar jelöltek a romániai helyhatósági választásokon történelmi győzelmet arattak, hiszen 20 év után újra magyar polgármestere van Marosvásárhelynek, 12 év után visszaszerezte az RMDSZ Gyergyószentmiklóst és 8 év után Szászrégent, illetve megtartotta Szatmárnémetit. Ezen települések közül csak Gyergyószentmiklós magyar többségű, így a siker még jelentősebb. Ráadásul megtartotta a szintén román többségű Maros és Szatmár megyékben a megyei tanácselnöki tisztséget, dacára a választási törvény kedvezőtlen módosításának. Bukarestben a Momentum román testvérpártja, az USR-PLUS és a kormánypárt, a PNL által támogatott független jelölt, Nicușor Dan nyert, de a győztes annyira nem örülhet ennek, mert az USR-PLUS szabotálta a kampányát, és jelenleg senki sem áll mögötte, így arra kényszerülhet, hogy belépjen a PNL-be.

Maros megye

A vasárnapi, romániai helyhatósági választásnak magyar szempontból kétségtelenül az volt a legnagyobb eredménye, hogy az RMDSZ, és rajta keresztül az erdélyi magyarság 20 év után visszaszerezte Székelyföld történelmi fővárosának, a 130 ezres Marosvásárhelynek a polgármesteri székét.

A majdnem végleges eredmény alapján az RMDSZ-közeli, de függetlenként, az RMDSZ, illetve az EMSZ támogatásával induló Soós Zoltán több szavazatot kapott, mint az összes román ellenfele együttvéve, az eddigi adatok alapján 25 ezret, ez százalékban 50,54, ami a marosvásárhelyi magyarság 45 százalékos arányához képest kitűnő teljesítmény.

Soós ZoltánForrás: MTI/Kiss Gábor

Lehetséges, hogy a helyi tanácsban (a magyar önkormányzati közgyűlés megfelelője) is meglesz a magyar többség, de erről még nincsenek hivatalos számok. Marosvásárhelyen tehát véget ért a magyarellenes Dorin Florea volt polgármester nevével fémjelzett, korrupcióra és nepotizmusra épülő rendszer, az ő jelöltje, Claudiu Maior eddigi alpolgármester mindössze 17,08 százalékot kapott, míg a férje révén magyar nevű, a román kormánypárt, a PNL színeiben induló Theodora Benedek csak 13,67 százalékot szerzett. A Momentum román testvérpártjának, az USR-PLUS-nak a polgármesterjelöltje, Adrian Németh-Gherman 2 százalék alatti eredményt ért el.

Soós Zoltán eredményváróján jelen volt az erdélyi körúton tartózkodó Bajkai István, Erzsébetváros fideszes országgyűlési képviselője és Pesty László, az írdalá.hu kampány vezetője. Így a magyar kormánypártok részéről elsőként Bajkai gratulálhatott Soósnak.

Óriási meglepetésre a Maros megyei, mindössze 26 százalékban magyarok lakta, 35 ezres Szászrégennek is magyar nemzetiségű, RMDSZ-es polgármestere lesz - 2012 óta először - Márk Endre személyében. Márk Endre 43 százalékot kapott, míg a PNL színeiben induló legfőbb román ellenfele csak 32 százalékot szerzett.

Romániában a megyei tanácsok elnökeit eddig a megyei közgyűlések tagjai választották, idén azonban először közvetlenül az állampolgárok voksolhattak a személyére. Ez az RMDSZ szempontjából azért lehet hátrányos, mert különböző politikai alkuk révén nem tudja már elérni, hogy nem magyar többségű megyékben magyar nemzetiségű tanácselnökük legyen, de sok helyen az erdélyi érdekképviseleti szervezet így is elnyerte ezt a tisztséget.

A 38 százalékban magyar Maros megyében az eddigi RMDSZ-es megyei tanácselnök, Péter Ferenc tudott újra nyerni, 38,7 százalékkal győzött, ami megfelel az etnikai arányoknak. Fő ellenfele, a kormánypárt színeiben induló Ioan Cristian Chirteş mindössze 23 százalékot kapott, míg Dorin Floreának, aki ezúttal a megyéért indult, 10 százalék körüli eredménnyel kellett beérnie.

Szatmár megye

Szatmár megyében is jól teljesített az RMDSZ, a megyeszékhelyen, a 100 ezres Szatmárnémetiben tudott újra nyerni Kereskényi Gábor eddigi polgármester, aki a szavazatok 51,8 százalékát kapta, noha a magyarság aránya 40 százalék körül van. Kereskényi négy évvel ezelőtt 42 százalékkal győzött. A Momentum román testvérpártjának jelöltje, Radu Panait 16,6 százalékot kapott, míg a szociáldemokrata Dorel Coica - aki korábban volt polgármester - 12,5 százalékot szerzett.

A megye másik fontos városában, a 25 ezres Nagykárolyban közel 70 százalékkal győzött az eddigi RMDSZ-es polgármester, Kovács Jenő, ami a magyarság 55 százalékos arányához képest nagy diadal.A Szatmár megye tanácsi elnöki tisztségét megtarthatja az RMDSZ-es Pataki Csaba, aki nem kis meglepetésre 40 százalékot szerzett, míg a helyben nagyon erős román kormánypárti ellenfele, a Bukarest részéről minden anyagi és logisztikai támogatást megkapó Adrian Cozma csak 28 százalékot kapott. A 35 százalékos magyarsághoz képest ez nagyszerű teljesítmény Pataki részéről.

Kereskényi Gábor és Pataki Csaba az eredményváronForrás: Facebook/Kereskényi Gábor

Ahogy az várható volt, Hargita (85 százalék magyar) és Kovászna (75 százalék magyar) megyékben is az RMDSZ győzött, Borboly Csaba és Tamás Sándor ismét nyertek. A két székely megyében a városok tekintetében annyi változás történt, hogy Gyergyószentmiklóson Csergő Tibor győzött, így 2008 után újra RMDSZ-es polgármester lehet a városban. A Kovászna megyei Barótot az RMDSZ viszont elvesztette, ott az EMSZ jelöltje, Benedek-Huszár János nyert.

A megyék tekintetében a megváltozott választási törvény miatt Bihar megyében szenvedett el komolyabb, de előre kalkulálható vereséget az RMDSZ, a megyét ugyanis a román kormánypárti Ilie Bolojan, Nagyvárad eddigi polgármestere fogja vezetni. Bolojan 73 százalékot kapott. Az RMDSZ jelöltje, Szabó József 11 százalékot szerzett, ez a második helyezésre elég. Bihar megyét eddig az RMDSZ-es Pásztor Sándor vezette, de ő nem indult újra. Pásztor egyébként ezelőtt 4 évvel úgy lett a megyei tanács elnöke, hogy a harmadik helyet szerezte meg, de egy politikai alkunak köszöntően ő került Bihar élére. Az új választási rendszerben erre már nincs mód, 25 százalékos magyarsággal Biharban pedig nem lehet nyerni.

A megyék tekintetében az ellenzéki, de a parlamenti mandátumok többségével rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) 20 tanácselnöki tisztséget szerzett meg, nyolccal kevesebbet, mint 4 évvel ezelőtt. A kormánypárti, PNL 17 megyében nyert, ami a 2016-os 8-hoz képest nagyon jó eredmény. Az RMDSZ pedig 4 megyét vezethet a korábbi 5 helyett.

A Momentum román testvérpártja, az USR-PLUS egyetlen megyében sem nyert, Temesváron, Brassóban, Gyulafehérváron és Bákóban viszont ők adhatják a polgármesteri tisztséget. Kolozsváron, Aradon és Nagyváradon a PNL polgármesterjelöltjei győztek, azt még nem lehet tudni, hogy a három városnak lesznek-e magyar alpolgármesterei.

Bukarest

Majdnem végleges eredmények alapjánBukarest új főpolgármestere Nicușor Dan, aki függetlenként indult, a PNL és az USR-PLUS névleges támogatásával, de ahogy azt az Origo megírta, a macronista pártszövetség társelnökei, Dan Barna és Dacian Cioloș ott akadályozták a kampányát, ahol csak tudták, mivel ők Cioloş volt egészségügyi miniszterét, Vlad Voiculescut akarták főpolgármesternek. Mindezek ellenére Nicuşor Dan 42,77 százalékkal nyert, míg fő ellenfele, Gabriela Firea eddigi PSD-s főpolgármester 37,95 százalékot kapott, Traian Băsescu volt államfő pedig 11 százalékot.

A fő kérdés az, hogy Nicuşor Dan kivel tud majd együttműködni, mert a fővárosi tanácsban (a közgyűlés magyar megfelelője) az USR-PLUS és a PSD is egyaránt 34 százalékot szerzett, míg a PNL 17 százalékot, Băsescu pártja, a PMP pedig 5 százalékot.

A legolvasottabb román napilap, az Adevărul szerintaz új főpolgármesternek az az egyetlen esélye, ha belép a PNL-be, amelynek a kapui nyitva állnak előtte, és a párt várhatóan megnyeri a decemberi parlamenti választásokat is. A PNL-n belül Nicuşor Dan számíthat Ludovic Orban miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő támogatására, a kormánypárt meghatározó politikusai közül csak Rareş Bogdan nincs vele, de mivel ő EP-képviselő és Brüsszelben van, így ez annyira nem számít. Az Adevărul elemzése alapján Nicuşor Dan a főpolgármesteri székét főleg Orban miniszterelnöknek köszönheti, aki a kezdeti hezitálás után beállt mögé.

A magyarországi baloldal természetesen ezúttal is félreértelmezte a bukaresti választások eredményét. Ahogy arról az Origo is beszámolt, a radikális baloldali Momentum Mozgalom elnöke, Fekete-Győr András az USR-PLUS jelöltjeinek kampányolt, arra biztatva az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak a román testvérpártjuk jelöltjeire, de az erdélyiek erre a legkisebb mértékben sem voltak fogékonyak.

Mindenesetre a momentumos Berg Dániel, a II. kerület alpolgármestere gratulált Nicuşor Dannak, „ellenzékinek, progresszívnek és újhullámosnak" nevezve őt.

Forrás: FACEBOOK

Azonban az a fentiekből is kitűnik, hogy a kormánypárt, a PNL támogatásával indult Nicuşor Dan, így kicsit sem ellenzéki, sőt lehet, hogy nemsokára belép a PNL-be. A progresszív jelző különösen megmosolyogtató annak ismeretében, hogy a politikus 2017-ben - hivatalosan - azért hagyta el az általa alapított USR-t, mert az elmozdult progresszív irányba, így a párt nem támogatta a román alkotmánynak az olyan jellegű módosítását, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő között valósulhat meg. Az erről rendezett népszavazáson az USR a módosítás ellen kampányolt, míg Nicuşor Dan többször kifejtette, hogy ő ezzel nem ért egyet, mert szerinte nem kell ilyen megosztó témákkal foglalkozni, a konzervatív társadalom többségi akaratával pedig nem lehet szembemenni. A pártból való kilépésének a nem hivatalos indoka pedig az volt, hogy szembehelyezkedett Dan Barna későbbi pártelnökkel, és akadályozta, hogy Dacian Cioloş a saját céljaira használja fel az USR-t.

Az „újhullámos" jelző sem felel meg a valóságnak, hiszen Nicuşor Dan már harmadszor volt főpolgármester-jelölt, az USR elődjét, az USB-t pedig 2006-ban alapította.

Karácsony Gergely párttársa, Jávor Benedek is bebizonyította, hogy kicsit sem ért a román belpolitikához, amikor a közösségi oldalán „progresszívnek" minősítette Bukarest újdonsült vezetőjét.

Forrás: FACEBOOK

Abban is tévedett, hogy Nicuşor Dan az USR jelöltje lett volna, hiszen ő függetlenként indult, az USR névleges „támogatásával", ahogy azt már írtuk. Főnöke, Karácsony budapesti győzelmének a bukaresti helyzettel való összehasonlítása pedig egyenesen nonszensz, arról tanúskodik, hogy Jávornak minimális ismeretei sincsenek a román fővárosban zajló, kétségkívül bonyolult és néha ellentmondásos politikai folyamatokról.