A Pasteur Intézet szerint Párizsban a hónap vége előtt betelnek az intenzív terápiás ágyak - magyarán elfogynak a lélegeztetőgépek - írja a francia baloldali napilap, a Macronhoz és a baloldali párizsi polgármesterhet teljes mértékben lojális Le Monde. Párizsban most léptek életbe az újabb korlátozások a vendéglátóhelyeken és a felsőoktatási intézményekben, az intenzív ágyak már több, mint negyven százalékát a Covid-19 betegség súlyos formájában szenvedő betegek foglalják el - közölte kedd este a francia egészségügyi minisztérium. 

A napi esetszám csaknem három hete 10 ezer felett mozog, és a járvány kezdete óta kedden 634 763-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek száma.

A halálos áldozatok száma az elmúlt 24 órában 66-tal 32 365-re emelkedett.

A kórházban ápoltak száma 104-gyel nőtt hétfő óta: jelenleg 7398 fertőzött szorul kórházi ellátásra, közülük

1426-an vannak lélegeztetőgépre kapcsolva,

számuk 11-gyel emelkedett hétfő óta, és csaknem ezerrel az elmúlt egy hónapban.

Jelenleg Párizsban és az elővárosokban a legsúlyosabb a helyzet, ahol az intenzív ágyak 40,1 százalékán koronavírusos fertőzöttek fekszenek. Hétfőn még csak 37 százalékos volt az arány, vagyis egyetlen nap alatt 3 százalékponttal nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a legsűrűbben lakott franciaországi régióban, a 12 millió lakosú fővárosi agglomerációban (Párizsban és a környező nyolc megyében) 2393 fertőzött van kórházban, s közülük 449-en fekszenek intenzív osztályon, azaz az országban ápolt súlyos betegek harmada.

Szakemberek arra számítanak, hogy néhány napon belül a fővárosi intenzív ágyaknak már a felén koronavírusos betegek lesznek, a hónap végére pedig betelnek az intenzív ágyak, nem lesz szabad lélegeztetőgép.

Emiatt egyes intézmények már megkezdték a nem sürgős sebészeti beavatkozások elhalasztását.

Védőöltözetet viselő egészségügyi alkalmazottak egy koronavírus-tesztállomáson Montpellierben 2020. szeptember 3-ánForrás: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

A kórházi adatok a legfontosabb mutatók a járvány alakulásában, miután a járványügyi korlátozások elsődleges célja az, hogy a kórházakat ne terheljék le a koronavírusos fertőzöttek, és az intézmények képesek legyenek ellátni más betegségben szenvedőket is.

A legtöbb járványgóc jelenleg az egyetemeken alakul ki, ezért a felsőoktatási intézményekben felére csökkentették a tantermekben és az előadókban egyszerre jelen lévő diákok számát, az esti szórakozás megakadályozása érdekében pedig Párizsban a bárok a következő két hétben egyáltalán nem nyithatnak ki.