– Magyarország kormánya továbbra is azt vallja, hogy nem nekünk, Budapestről kell megmondani, hogy mi a jó a határon túli magyar közösségeknek. Sokkal célravezetőbb az, ha megkérdezzük tőlük, hogy milyen segítségre van szükségük. Az elmúlt tíz esztendőben ezt a nemzetpolitikai irányvonalat követtük, és hogyha végignézünk a határainkon túl, a szomszédos országok területén élő magyar nemzeti közösségek jelenlegi állapotán, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ez a helyes politika – mondta a politikus.
Magyarország kapcsolata soha nem volt olyan jó Szlovákiával, mint jelenleg, aminek természetes haszonélvezői a felvidéki magyarok is.
–Azon leszünk, hogy a két ország kapcsolatait továbbra is legalább ezen a szinten tartsuk – mondta Szijjártó Péter. Rámutatott arra, hogy
sok tartalmi és szimbolikus siker is ünnepelhető, legutóbb ilyen volt a Monostori híd Komáromnál.
– Azt szeretnénk, hogyha a Felvidék is közös sikertörténet lenne, hiszen itt él a magyar közösség, amely életszínvonalának és körülményeinek javítása fontos célkitűzésünk akkor, amikor a felvidéki Gazdaságfejlesztési Program megindításáról, illetve folytatásáról döntünk – mondta a tárcavezető.
Megerősítette, hogy Magyarország folytatja a programot a világjárvány közepette is, a határon túli közösségek támogatása ebben a helyzetben is fontos célkitűzése és prioritása a kormánynak.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Program keretében a kormány eddig 3800 ottani vállalkozás pályázatát támogatta,
21 milliárd forintnyi költségvetési forrást küldött a Felvidékre, amiből 41 milliárd forintnyi beruházás jött létre.
– Abban maradtunk a szlovák partnerekkel, hogy a gazdasági vegyesbizottság keretein belül folytatjuk a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Programmal kapcsolatos koordinációt – mondta a tárcavezető.
Magyarországnak az az érdeke, hogy a határ két oldalán élő közösségek minél könnyebben, gyorsabban és akadálytalanabbul jussanak el egymáshoz, és ez akkor is általános célkitűzés marad, ha most a világjárvány "utánpótlásának" elvágása érdekében korlátozó intézkedéseket kellett hozni a határokon.
Szijjártó Péter tárgyalt Pozsonyban Andrej Dolezal szlovák közlekedési miniszterrel is, akivel egyetértettek abban, hogy 2023-ig befejezik hat új határátkelő építését. Emellett fontos, hogy a határ menti közösségek minél sűrűbb közösségi menetrendet tudjanak használni. Szjjártó Péter ezért
javasolta Dolezalnak, hogy indítsák újra a vasúti személyszállítást Győr és Pozsony, Szob és Párkány, Komárom és Révkomárom között, valamit a salgótarjáni vasútvonalon.
Dolezal nyitottságot mutatott erre. Egyetértettek abban, hogy Budapestet Pozsonyon, illetve Csehországon keresztül Varsóval majdan összekötni hivatott gyorsvasút magyar-szlovák határátmenete Győr és Dunaszerdahely között legyen, és bővítsék ki közútival is.
A két ország nyugati végein történő autópálya-összeköttetés hamarosan kiegészül a keleti végeken is egy autópálya-összeköttetéssel: a következő év harmadik negyedévében befejeződnek az építkezési munkálatok a Miskolcot Kassával összekötő autópálya-szakaszon.
– A szlovák kormánnyal folyamatosan konzultálunk a felvidéki magyarságot illető kérdésekről, a szlovák kormány hozzáállása konstruktív,
a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés lehetővé teszi, hogy számunkra is fontos kérdésekben előrelépjünk
– mondta Szijjártó Péter, és ezzel összefüggésben említette a kétnyelvű anyakönyvvezetés első lépéseinek a megtételét abban a 16 dél-szlovákiai járásban, ahol erre a magyarság száma miatt lehetőség és szükség van.
A magyar fél szeretne továbbmenni, például hogy a tömegközlekedési eszközökön a bemondás magyar nyelven is elhangozzon, és magyarul is megjelenjenek a magyar települések nevei a közúti jelzőtáblákon a magyarlakta területeken.
– A két ország vezetése között kialakult jó kapcsolat kellő bizalmi alapot ad ahhoz, hogy ezeket az intézkedéseket - amelyekre régóta vár a felvidéki magyarság - majd meg tudjuk tenni – mondta Szijjártó Péter, és hozzátette, hogy ebben a munkában számítanak a Magyar Közösség Pártjára.