Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mihai Târnoveanu még szerdán, a személyes Facebook-oldalán közölte, hogy egyáltalán nem érdekli a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítélete, a döntést pedig sem ő, sem a Nemzet Útja (Calea Neamului) nem fogadja el.
Emlékeztetett rá, hogy az első, általa szervezett, 2019. június 6-i úzvölgyi provokáción is már elmondta,
amennyiben a bíróság a színmagyar Csíkszentmárton helyhatóságánál <
A szélsőjobboldali vezér álláspontja szerint „igazságtalan döntés" született, amit figyelmen kívül kell hagyni, mert annak semmi köze sincs a „hőseik véréhez", bármit is jelentsen ez. Véleménye alapján tudatosította kellene „az egész világgal", hogy „Hargita megye (is) román föld", ezért a román hadsereg napja, október 25. alkalmából
a Calea Neamului felvonulást tervez az osztrák-magyar katonai temetőben, ahol egyrészt a hőseikről fognak megemlékezni, másrészt a bírósági ítélet ellen tiltakoznak majd.
(A legutóbbi, 2011-es román népszámlálás adatai értelmében a szélsőjobb által románnak tartott Hargita megyében a lakosság kevesebb, mint 13 százaléka vallotta magát román nemzetiségűnek.)
A Mihai Târnoveanu álcivil szervezete által kiválasztott október 25-i dátum - a román hadsereg napja - egyértelműen egy leendő magyarellenes provokációra utal.
A román hadsereg napja az erdélyi magyarság számára tragikus, megalázó esemény.
1944. OKTÓBER 25-ÉN FOGLALTA EL A SZOVJET VÖRÖS HADSEREG ÉS A ROMÁN KIRÁLYI HADSEREG AZ 1940. AUGUSZTUS 30-I MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS ÁLTAL MAGYARORSZÁGNAK ÍTÉLT ÉSZAK-ERDÉLY UTOLSÓ, MÉG MAGYAR KÉZEN LÉVŐ VÁROSÁT, A SZATMÁR MEGYEI NAGYKÁROLYT.
A hivatalos - tehát nem csupán szélsőjobboldali - román narratíva értelmezése szerint „felszabadították a Horthy-fasiszta terror uralma alól az utolsó ősi román várost", az egyébként még napjaikban is magyar többségű, magyar polgármester által vezetett Nagykárolyt.
ARRÓL PERSZE NEM TESZNEK EMLÍTÉST, HOGY ÉSZAK-ERDÉLY MEGHÓDÍTÁSÁBAN NEM A ROMÁN, HANEM A SZOVJET HADSEREG VÁLLALT OROSZLÁNRÉSZT.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság 2020. október 6-én jogerős ítéletben utasította el a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) vezetőségének az arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi osztrák-magyar katonai temetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító helyhatósági határozatot.
Ez azt jelenti, hogy
a temető továbbra is a székelyföldi település része marad, a döntés ellen pedig nem lehet fellebbezni.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, Dormánfalva 2019 augusztusában indított pert Csíkszentmárton ellen annak a 2007-es határozatnak a részleges érvénytelenítése céljával, amelyik a Hargita megyei település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi temetőt és a közelében álló használaton kívüli kaszárnyasort.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón a következőképpen kommentálta a Marosvásárhelyi Táblabíróság ítéletét:
üdvözlendő a döntés, és remélhető, hogy Romániában is végrehajtják majd a bírósági döntéseket.
Már számos alkalommal megírtuk, hogy Dormánfalva vezetése 2019 áprilisában önkényesen és törvénytelenül román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő osztrák-magyar katonai temetőben, amelyet csíkszentmártoniak gondoztak.
A tavalyi román hősök napján, 2019. június 6-án több ezer román szélsőséges erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartás szerinti felszentelésén, miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Ennek a provokációnak volt a főszervezője Mihai Târnoveanu, aki most agitál a bírósági ítélet ellen.
Târnoveanu egyébként nem jogász, hanem fogorvos végzettségű, de ez nem akadályozza meg abban, hogy sajátosan és önkényesen értelmezzen egy jogerős döntést. Amúgy ő nem is erdélyi, hanem a moldvai Suceaván született, de jelenleg Brassóban él.
