A franciaországi helyzet súlyosbodása miatt Emmanuel Macron köztársasági elnök televíziós interjúban jelentett be szigorító intézkedéseket október 14-én. Ahogy arról az Origo beszámolt, ma hajnaltól előreláthatólag december 1-ig Párizsban és további nyolc nagyvárosban kijárási tilalmat rendelnek el este 9 és reggel 6 között, a szabálysértőket először 150 (55 ezer forint), a visszaesőket 500 euróra (180 ezer forint) fogják büntetni. A kijárási tilalom mintegy 20 millió embert érint a 67 milliós országban. Az Origo utánajárt, hogy mi történt pontosan Franciaországban az elmúlt időszakban, mi lehet az oka annak, hogy a járvány ismét elszabadult. Ami biztos: csütörtökön több mint 30 ezer, tegnap több mint 25 ezer új fertőzöttet regisztráltak. Tavasszal egész Európa egyik legrosszabbul védekező országa volt - Belgium, Spanyolország, Svédország és Olaszország mellett - Franciaország, 30 ezren meghaltak. Sokan attól tartanak, újabb katasztrófa felé haladnak.

Van, hogy 10 nap alatt sincs teszteredmény

Két fontos körülményt, konkrétabban fogalmazva hibát, maga a köztársasági elnök ismert el szerdai nyilatkozatában. Azt mondta, hogy a teszteléssel kapcsolatban nagyon komoly nehézségeik vannak. Az eredményekre hosszú ideig kell várni, Párizsban 7, de van, hogy csak 10 nap után jön meg a teszt eredménye. A rendszernek szervezeti problémái is voltak, egyetlen központi, nagy laborközpont helyett sok kis tesztelő állomást hoztak létre, és ezek nem tudják az igényeket kielégíteni. A local.fr szerint a számos működési zavar mellett az okozta az alapvető problémát, hogy eleve hibás volt az a kormányzati döntés, amelynek értelmében hetente legalább 1 millió tesztet kellett elvégezni. Hiszen - a dél-koreai példát figyelembe véve - kevesebb teszt bőven elég lenne, de jól kellene megszervezni a kontaktkutatást és megfelelően feltárni a gócpontokat. Ilyen sok teszt elkészítésére a rendszer képtelen, a szakemberek szerint pedig sok értelme sem volt.

Mintavétel Nizzában 2020. október 15-énForrás: AFP/Hans Lucas/Arie Botbol

20minutes.fr erről csak annyit írt, hogy a kormány nagy pompával bejelentette, hogy szeptember elejére egymillió tesztet végeznek el hetente, de a valóság és a tanúvallomások mást mutatnak.  Több COVID-tesztet végző vallomását is közzétették, nagyon sokan panaszkodtak arra, hogy hosszú órákig kell várakozniuk az utcán, kígyózó sorokban állva, hogy végül bejussanak a tesztet végző állomásokra. 

A Twitteren is számos történetet osztottak meg, mint pl. az a nő, akinek a férje várt COVID-tesztre: Lázas a férjem, az orvos azt mondta, hogy tesztet kell végezni. Hívtuk a labort, ahol csak 7 nap múlva lesz hely, +7 napot kell várni az eredményre, de aki lázas betegen fekszik otthon, az képtelen órák hosszat sorban állni…  - írta. Sorait azóta sokszor idézték internetes fórumokon.

A másik, Macron által elismert hiba egy olyan telefonos alkalmazás bevezetése volt („STOPCOVID”), amelynek a koronavírusos betegek nyilvántartása és közelben tartózkodásának a jelzése lett volna a feladata, de nem működött rendesen, az emberek nem is használták, nem váltotta be a hozzá fűzött komoly reményeket. Ennek helyére egy új alkalmazás, a „Tous contre-Covid” („Mindannyian a COVID ellen”) lép október 22-től, jelentette be a köztársasági elnök.      

A francia állam nem tartatta be a szabályokat

Egy további nagyon fontos körülmény volt a járványügyi helyzet őszi eszkalálódásában, hogy a franciák egy része (tömegesen) nem tartotta be azokat a szabályokat, amelyeket a hatóságok előírtak a lakosság védelme céljából. Nem működött tehát az a kormányzati kommunikáció, hogy mindenkinek felelősen kell eljárnia, és önkéntesen be kell tartania a szabályokat. A maszk használata ellen internetes „polgári jogi” csoportok alakultak, de érdemes megemlíteni a gyülekezési szabályok és a fesztiválok korlátozásának rendszeres kijátszását is. Fiatalok csoportjai olyan illegális bulikat, technopartikat szerveztek, amelyek nagy mértékben hozzájárultak további gócpontok kialakulásához és a járvány terjedéséhez.  Etienne Jacob, a Le Figaro szakújságírója már augusztus végén felhívta a figyelmet ezekre az illegális, gyakran tízezer embert is érintő techno/rave partikra, amelyek nemcsak a koronavírus-járvány miatt jelentettek súlyos veszélyt, hanem a rongáló fiatalok jelentős környezetvédelmi károkat is okoztak

Partizó fiatalok 2020. augusztus 10-én egy illegálisan elfoglalt mezőgazdasági területen Dél-FranciaországbanForrás: AFP/Pascal Guyot

Érdekes összefüggésre mutat rá a Le Figaro friss elemzése, amely egyértelműen mutatja, hogy a vírus terjedése a 20-29 éves korosztályban a legkiemelkedőbb. Ha a számokat nézzük, a 100 ezer lakosra kivetített 250 COVID-19 előfordulási küszöbesetszámot ez a korosztály már szeptember 14-én átlépte, október 6-ra pedig több mint 330-at rögzítettek, Párizsban ez a szám már 815 volt. (A francia számítás szerint 250 fő tekinthető a küszöbértéknek, efölött súlyos helyzetről kell beszélni.)  Egyértelmű az összefüggés tehát a fiatalok szórakozási szokásai és a vírus terjedése között.  Minél kevésbé tartják be a fiatalok a szabályokat, annál gyorsabban terjed a vírus. Ezt erősítette meg Jean Castex miniszterelnök is, aki a francia Nemzetgyűlésben drámai beszédben hívta föl erre a súlyos problémára a figyelmet, hangsúlyozva, hogy egyre nő azoknak a fiataloknak a száma, akiket sürgősségi osztályokon kezelnek. 

Nemcsak a fiatalok nem tartják be a szabályokat, nemrégiben arról számoltunk be, hogy a szélsőségesen antiszemita és Izrael-ellenes humorista, Dieudonné illegálisan szervezett fellépésén szólította fel nézőközönségét, hogy fertőzzék meg a rendőröket. 

Dieudonné MBala MBalaForrás: AFP/Guillaume Souvant

Túlmenően a felszólítás abszurditásán, Dieudonné rendezvényei rendre járványügyi gócponttá alakultak, tekintettel arra, hogy azokon semmilyen védőintézkedést nem tartottak be.

De a radikális baloldal nyár eleji tüntetései, amit nem engedélyeztek, de a rendőrök mégsem akadályoztak meg, szintén növelték a járványveszélyt. Vagy nyár végén a Paris Saint-Germain vereségét (nem tévedés: vereségét) ünneplő, jobbára bevándorlókból álló, deklaráltan franciagyűlölő csoportok egész Párizst és Marseille-t feldúlták, maszk nélkül, több ezren, egymás hegyén-hátán tombolva.

A francia állam nem tartatta be saját szabályait, törvényeit, ami nagyban hozzájárult a vírus elszabadulásához.

Illegális lakásbulik 150 euróért, egy 30 négyzetméteres lakásban 53-an zsúfolódtak össze, maszk nélkül

A járvány eszkalálódásával összefüggésben külön kell Párizsról beszélni. Folyamatosan érkeztek a jelzések a főváros szocialista főpolgármesteréhez, Anne Hidalgóhoz arról, hogy a járvány elszabadulhat, és romlanak a számok. Aurélien Rousseau, a párizsi regionális egészségügyi ügynökség vezetője már korábban figyelmeztetett, hogy a párizsi egészségügyi intézményeknek a koronavírus-fertőzöttek óriási rohamára kell felkészülni. A megbetegedések számának folyamatos növekedése miatt a kormányzat Párizst maximális készültségi zónába helyezte, miközben elképesztő mértékben megemelkedett az illegálisan szervezett „házibulik” száma, amelyekről számos újság, mint a Le Parisien napilap vagy a Les Valeurs Actuelles hetilap is beszámolt.

A fiatalok Párizs kellős közepén, de mindig máshol szervezett partikon isznak tovább a hivatalos zárási időt követően, vagy illegális shisha-bárokat keresnek föl, ahova a nők ingyen, a férfiak 150 euró ellenében léphetnek be. Úgy tűnik, hogy a készpénzmentes fizetést szorgalmazó kormányzati felhívások sikeresek voltak: az illegálisan, általában lakásokban szervezett bulikban bankkártyával is lehet fizetni… A Le Parisien napilap  egy olyan buliról számolt be, ahol 30 m2-en 53-an tartózkodtak, az egyetlen maszkot viselő személy pedig az újságíró volt…  Hiába csapott le a rendőrség egy hét alatt 12 ilyen rendezvényre, képtelenek ellenőrzés alatt tartani a helyzetet, amelynek súlyos járványügyi kihatásai lettek.

Kórházi dolgozók 2020. október 15-én az Andre Gregoire kórházban Montreuil településenForrás: AFP/Christophe Archambault

A szinte csak a Facebookon élő és irányító Anne Hidalgo szocialista főpolgármester nem vette tehát komolyan ezeket a figyelmeztetéseket, még néhány nappal ezelőtt is az okozta a legnagyobb problémát neki és környezetének, hogy miképpen tudnak még több kerékpáros sávot kialakítani Párizsban az autósok rovására. A szocialista politikus nyíltan kiállt a maszkviselés bojkottjára felhívó művészek mellett, és nem tett semmit annak érdekében sem, hogy a párizsiak betartsák a gyülekezésre vonatkozó szabályokat. Több olyan tömegtüntetést is engedélyezett, ahol nem tartották be sem a távolságtartás, sem a maszkviselés szabályait, ezek a rendezvények sem tettek jót a vírus terjedése ellen folytatott harcnak. Sőt. Az Origo által itt bemutatott, szeptember elején megszervezett sárgamellényes és baloldali antifa-tüntetésen a maszk nélküli felvonulók a járványügyi intézkedések ellen is tiltakoztak. Miután a főpolgármester asszony egyáltalán nem foglalkozott a járvány eszkalálódásának lehetőségével, vészhelyzet alakult ki a párizsi egészségügyi ellátásban is.

A Le Parisien október 15-i információ szerint a Párizsban és a fővárosi agglomerációban működő kórházakat arra utasították, hogy a tervbe vett műtétek, beavatkozások 30%-át halasszák el, mert kell a hely a koronavírus-járvány miatt megbetegedők számára. Aurélien Rousseau, a párizsi regionális egészségügyi ügynökség vezetője a „France Inter” közszolgálati rádióban úgy fogalmazott, hogy a párizsi régióban a sürgősségi osztályokon levő ágyaknak már több mint a 46%-a foglalt, ami 531 beteget jelent, de a járvány első hullámához képest az a különbség, hogy most minden kórház nyomás alatt áll. 1628 ágy foglalt, csak az a probléma, hogy a pszichiátriától kezdve a rendes gyógyászati osztályokon át mindenhol vannak COVID-os betegek, ami nagy kavarodáshoz vezet, hiszen az újabb hullám egyidejűleg érint mindenkit. Az egészségügyi szolgálat túlterheltsége miatt az ápolók és az orvosok szakszervezetei október 15-re tüntetést hívtak össze Párizsban, egyrészt fizetésemelést (300 eurót havonta), másrészt a munkakörülményeik javítását követelve. A helyzet drámai, és ahogy Nicolas Lamourette a „Libération” napilapnak elmondta, túl vagyunk terhelve…több ápolóra lenne szükség, hogy ne legyünk állandóan nyomás alatt…  A fertőző betegségek osztályán dolgozó Christelle Caron „zombi-csapatnak” nevezte saját magát és munkatársait, a rendkívüli munkateher és körülmények miatt. Az FO Santé szakszervezet (a munkás szakszervezet egészségügyi ága) már bejelentette, hogy ha a kormányzat nem ad megfelelő választ a követeléseikre, akkor november 5-re országos szintű tüntetéseket és sztrájkot hirdetnek meg. A háziorvosok dühösek, hogy ők nem kapnak több pénzt. A kórházak? Csak erről van szó. És a háziorvosokkal mi a helyzet? - kérdezi Pierre-Louis Druais, aki már 40 éve háziorvosként dolgozik egy vidéki városban. Jacques Battistoni, a háziorvosok szakszervezetének elnöke szerint a válságban csak a kórházakról van szó és a sürgősségi osztályok ágyairól. Holott, és erre fontos emlékeztetni, a betegek 90%-ával mi találkozunk. 

Nyár eleje óta képtelen a francia kormány kontrollálni a járványt

További problémát jelent az a kommunikációs zűrzavar, amelyről a Les Valeurs Actuelles hetilap számolt be Ingrid Riocreux média-retorika szakértő megfigyelései alapján. A közismert szakember szerint egyre nehezebb a virológusok és járványügyi szakemberek helyzete Franciaországban, nyilatkozataikat, álláspontjaikat és javaslataikat az újságírók egy része folyamatos kritikával és ellenkezéssel fogadja, és mintha egyfajta verseny alakult volna ki az újságírók között abban, hogy ki tud még bombasztikusabb próféciákat mondani. Ez a helyzet is fokozza a lakosság bizonytalanságát. 

Arnaud Benedetti professzor (Université Paris Sorbonne), a „Revue Politique et parlementaire” főszerkesztője szerint Macron a kijárási tilalom szombati bevezetésével csak a gyengeségét ismerte el, a francia kormányzat pedig kudarcot vallott a járvány elleni harcban.  A köztelevízió által sugárzott 45 perces beszélgetés Macron szokásos kommunikációs politikáját hozta, aki ezúttal a „jó családi orvos” szerepében lépett föl a közismert és népszerű professzor szerint, majd hozzátette, hogy miután a (francia) állam nem tudta garantálni a társadalom normális működését, ismét egy alapvető jogot korlátozott a vírus terjedésének megakadályozása céljából.

Emmanuel Macron francia elnök televíziós interjút ad a párizsi kormányülés után, 2020. október 14-énForrás: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Benedetti úgy látja, a kormány egyáltalán nem ura a helyzetnek. Ezt erősítette meg Mircea Sofonea járványügyi szakértő is, aki azt mondta, hogy nem osztom az elnök (szerda esti) megjegyzését, aki azt mondta, hogy a járvány ellenőrzése alatt áll. Ez nem igaz. A járvány már július óta nincs ellenőrzés alatt.” 

Mindeközben október 15-én a reggeli órákban 80 nyomozó közreműködésével ház- és irodakutatást tartottak Véran egészségügyi miniszternél, Philippe korábbi miniszterelnöknél, Agnès Buzyn egykori egészségügyi miniszternél és Ndyaye korábbi kormányszóvivőnél.

Olivier Véran francia egészségügyi miniszter, Gerald Darmanin belügyminiszter és Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter (b-j) a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására bevezetett korlátozó intézkedéseket ismertető párizsi sajtóértekezleten 2020. október 15-énForrás: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

A vizsgálatot kiterjesztették az egészségügyi főhatóságok vezetőire (Jérôme Salomon-ra és Geneviève Chêne-re) is. Az eljárást a bíróság által felállított nyomozó bizottság rendelte el, célja a járvány korábbi kezelésében elkövetett mulasztások és a felelősség kérdésének megállapítása. A Le Figaro értesülése szerint a reggeli akciókról még Eric Dupond-Moretti jelenlegi igazságügyi miniszter sem tudott.