Amerikai konzervatív sajtóorgánumok az utóbbi napokban Joe Biden kampánystábja, a Demokrata Párt aktivistái, illetve a közösségi médiumok vezető munkatársai között fennálló átfedésekről, összefonódásokról cikkeztek, ami magyarázatot adhat arra, hogy a Twitter és a Facebook miért cenzúrázta a New York Post által kiszivárogtatott, a Biden család ukrajnai, oroszországi és kínai korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatos anyagokat, valamint miért korlátozzák a republikánus, elsősorban a Donald Trump-párti tartalmak közzétételét. Joe Biden persze azóta sem adott magyarázatot a családja kétes ügyleteire, a demokratákhoz kötődő sajtóorgánumok pedig először igyekeztek eltitkolni a történteket, majd mikor ez nem ment, látványos álhírgyártásba fogtak.

Ahogy arról az Origo beszámolt, a New York Post szerdán elkezdte nyilvánosságra hozni Joe Biden fia, Hunter Biden egyes e-mailjeit a Burisma ukrán energetikai nagyvállalat vezetőségével folytatott levelezéseiről, amelyek alapján kijelenthető, hogy A DEMOKRATA ELNÖKJELÖLT HAZUDOTT ARRÓL, HOGY NEM TUDOTT FIA KORRUPCIÓGYANÚS ÜGYEIRŐL. 

A levelek megerősítik azt a korábbi információt, hogy Joe Biden még alelnökként nyomást gyakorolt az ukrán kormányzati tisztségviselőkre annak érdekében, hogy rúgják ki a Burisma korrupciós ügyeiben a fia érintettségét (is) vizsgáló főügyészt. Hunter egyébként úgy került be az ukrán cég igazgatótanácsába, hogy sem ilyen jellegű végzettséggel, sem tapasztalatokkal nem rendelkezett az energetikában.

Továbbá, egy szexvideó híre is nyilvánosságra került Hunterről, amin az elnökjelölt fia egy azonosítatlan nővel szexel, és közben drogozik.

Biden kampánystábja tagad, ő maga nem nyilatkozik, A TWITTER ÉS A FACEBOOK PEDIG SZERDÁN BETILTOTTA A DEMOKRATÁK SZÁMÁRA RENDKÍVÜL KÍNOS LEVELEK ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOS CIKKEK KÖZLÉSÉT, AMI A DIKTATÚRÁKBAN ALKALMAZOTT NYÍLT CENZÚRÁRA EMLÉKEZTET. (Pénteken a botrány miatt a Twitter megijedt, és mégis úgy döntött, hogy engedélyezi a demokraták – és személyesen Joe Biden – számára rendkívül kínos mailek megosztását.)

Aznap nyilvánosságra kerültek Hunter kínai és oroszországi kétes üzletei is, amelyekben érintett a moszkvai főpolgármester özvegye, Elena Baturina,  illetve egy, a pekingi kommunista vezetéshez közelálló, de később kegyvesztetté vált oligarcha, Ye Jianming. A korrupciógyanús ügyletekben szerepe van John Kerry volt demokrata elnökjelölt, illetve külügyminiszter fogadott fiának, Christopher Heinznak, és Hunter egyik barátjának, Devon Archernak, aki Kerry 2004-es kampányában dolgozott. Archert időközben két másik ügy miatt elítélték. 

Különböző konzervatív sajtóorgánumok (Breitbart, Fox News) elsősorban nyilvánosan elérhető profilok alapján (például LinkedIn) elkezdték kutatni a személyi összefonódásokat, átfedéseket Biden kampánystábja, a Demokrata Párt és a közösségi oldalak vezetői között, ami magyarázatot adhat a Facebook és a Twitter által gyakorolt cenzúrára.

Az első ilyen személy Anna Makanju, aki 2018 decembere óta dolgozik a Facebooknál, 2020 januárjától pedig a közösségi oldal tartalomszabályozásért (magyarul: cenzúrázásért) felelős menedzsere. 

null

null

Anna Makanju részt vett Barack Obama 2008-as kampányában, ennek köszönhetően a demokrata adminisztrációban különböző pozíciókat kapott, dolgozott a Pentagonban (védelmi minisztérium), majd a Nemzetbiztonsági Tanácsban, ahol az orosz részlegért felelős igazgató volt. Ezt követően Joe Biden akkori alelnök európai és eurázsiai ügyekért felelős tanácsadója lett,  a munkája elsősorban Ukrajnára koncentrálódott, konkrétabban kapcsolatot tartott fenn Porosenko elnök korrupt rezsimjével, és fennáll annak a gyanúja, hogy tudott a Biden család ottani korrupciógyanús ügyeleteiről, így a Burisma-ügyről is. 

Anna Makanjut ez utóbbival kapcsolatosan több alkalommal próbálták interjúra rávenni, de ő nem nyilatkozott. Egyébként tagja a Demokrata Párthoz kötődő, jelentős befolyással rendelkező agytrösztnek, az Atlantic Councilnek, akárcsak Joe Biden. 2018-ban a Facebook és az Atlantic Council egy közös projekten dolgozott, amely arra irányult, hogy világszinten „megvédjék a választások tisztaságát", könnyen el lehet képzelni, hogy ez demokrata értelmezésben mit jelent.

Makaju Szentpéterváron született, nigériai apától és ukrán anyától. A szüleivel még gyerekként költözött az Egyesült Államokba, ahol 2003-ban a The Paul & Daisy Soros Fellowships for New Americans posztgraduális programjának ösztöndíjasa lett.  A The Paul & Daisy Soros Fellowships for New Americans létrehozója Paul (azaz Pál) SorosSoros György 2013-ban meghalt bátyja –, illetve a pozsonyi születésű felesége, Daisy, aki még mindig aktív. A program arra irányul, hogy egyetemi és egyetem utáni (posztgraduális) képzésekre biztosítson ösztöndíjat első és másodgenerációs bevándorlóknak.

Egy másik fontos személy, aki kapcsot jelent Joe Biden és a Facebook között, az Jessica Hertz.

null

null

Jessica Hertz júniusig a Facebook kormányzati kapcsolataival foglalkozott, épp két hete csatlakozott Biden kampányához,  azt követően néhány nappal, hogy a demokrata stáb levélben fordult a közösségi oldalhoz Donald Trump posztjainak a „moderálása" (értsd: cenzúrázása, törlése) érdekében. Hertz jelenleg Biden kampányának tanácsadója, egyébként korábban is dolgozott neki, 2012-2014 között volt az alelnöki hivatalának az elsőszámú tanácsadója, egy négyéves kitérő után pedig 2018-ban csatlakozott a Facebook vezetőségéhez.

Természetesen az utóbbi időszakban a Twitterről is csatlakoztak vezetők Biden kampányához. Egyikük Carlos Monje Jr., aki még néhány nappal ezelőtt a Twitter egyik igazgatója volt.

Carlos Monje Jr.Forrás: AFP/Getty Images/Alex Wroblewski

Carlos Monje részt vett Obama 2008-as kampányában, ezt követően a Fehér Házban dolgozott, elsősorban belpolitikai, majd közlekedési ügyekkel foglalkozott. 2017-ben a Twitterhez igazolt. Biden kampánycsapatának a további, közel 700 fős önkéntes – tehát nem hivatalosan és nem főállásban alkalmazott – tanácsadói közül jelenleg 8-an dolgoznak olyan techcégeknek, mint a Facebook, az Apple, a Google vagy az Amazon.

Joe Biden egyáltalán nem reagál a Burisma-ügyre, a baloldali média pedig tagad és álhíreket gyárt

A demokrata elnökjelölt több konzervatív sajtóorgánum (New York Post, Fox News, Breitbart), illetve a világos politikai preferenciával nem rendelkező CBS-nek a családja korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatos kérdéseire egyszerűen nem hajlandó válaszolni, sem szóban, sem írásban. 

Joe Biden, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje, volt alelnök kampánygyűlésen beszél az észak-karolinai Durham egyik középiskolájában, 2020. október 18-ánForrás: MTI/AP/Carolyn Kaster

A CBS-en belül Bo Erickson újságíró feladata, hogy a kampány alatt kövesse Joe Bident és kérdezze őt. Bo Erickson péntek este a detroiti repülőtéren érte utol a demokrata politikust, akitől azt kérdezte, hogy mi a véleménye Hunter fia kiszivárgott levelezéséről?  Biden válasza tökételesen megmutatja, hogy ő hogyan kezeli azon sajtóorgánumokat, amelyek nem állnak be a kampányába, hanem igazi kérdéseket mernek feltenni. A politikus ugyanis azt mondta az újságírónak, hogy nem kommentálja azt, szerinte ez egy lejárató kampány ellene.

Bo Erickson Twitter-oldalán eddig több mint 6 millióan nézték meg Biden rendkívül arrogáns reakciójáról szóló videót.

A demokraták iránt feltétlen hűséget tanúsító baloldali sajtóorgánumok (New York Times, Washington Post, CNN, stb.) természetesen nem kérdezik ilyen kényes témákról Bident, hanem először a Twitterhez és a Facebookhoz hasonlóan megpróbálták eltitkolni a történteket, majd mikor látták, hogy ez nem válik be, akkor saját narratívát gyártottak, nevezetesen: Rudy Giuliani, New York volt polgármestere, Donald Trump személyes ügyvédje összejátszott az oroszokkal, és így jutott a mailek birtokába, amelyeket aztán átadott a NY Post újságíróinak. Ezt a verziót nyilvánvalóan semmivel nem tudják alátámasztani, de ez nem is elvárás demokrata körökben. Valójában úgy kerülhettek a mailek a NY Posthoz, hogy Hunter Biden egy szervizben hagyta a laptopját, annak a merevlemezét megnézte a szerviz tulajdonosa, majd értesítette erről az FBI-t. A laphoz az FBI-on keresztül szivároghattak ki a mailek, de ebben segíthetett a szerviz tulajdonosa is.

Bűnszervezet létrehozásával vádolja Donald Trump a Biden családot

Vasárnap Donald Trump a Nevada állambeli Carson Cityben tartott kampánygyűlést, ahol korrupcióval, hazudozással, illetve bűnszervezet létrehozásával vádolta meg a Biden családot,  utalva a NY Post által nyilvánosságra hozott levelezésekre, külön kiemelve az ukrajnai és a kínai gyanús ügyleteket.

Donald Trump republikánus párti amerikai elnök kampánygyűlésére érkezik a Nevada állambeli Carson City repülőterén, 2020. október 18-ánForrás: MTI/AP/Alex Brandon

Az elnök támogatói erre azt felelték, hogy Bidenéknek börtönben lenne a helyük. Trump ezt követően arról beszélt, hogy Joe Bidennek korábban is voltak korrupciógyanús ügyei, amelyeket eltitkoltak. Szerinte Biden mindig is egy korrupt politikus volt.  Majd megdicsérte a NY Post bátor újságíróit, kitartást kívánva nekik.

Az elnök a Twitter-oldalán is megosztotta a témában kifejtett véleményét.

Csökken Biden előnye a korrupciógyanús botrány miatt

Az IBD/TIPP nevű közvélemény-kutató cég legújabb felmérése alapján Joe Biden korábban 10 százalékosra mért előnye Trumppal szemben 7 százalékra csökkent. 

Érdekességként megjegyezendő, hogy amikor az IBD/TIPP nem a személyes, hanem a szomszédok pártpreferenciáira kérdezett rá, akkor a válaszadók 47 százaléka azt mondta, hogy a szomszédjaik Trumpra fognak szavazni, míg csak 36 százalékuk említette azt, hogy szerintük Bidenre voksolnak. 

Ebből a felmérésből is kitűnik, hogy a 2016-os kampányhoz hasonlóan relatíve sokan vannak azok, akik a közvélemény-kutatóknak nem merik bevallani, hogy Trumpot támogatják, de amúgy rá fognak voksolni. Ez a magatartás sok mindennel magyarázható, a legtöbben úgy érzik, hogy a későbbiekben valamilyen módon felhasználhatják ellenük, ha nyilvánosan vállalják, hogy a republikánus jelöltet támogatják, főleg attól félnek, hogy emiatt hátrány érheti őket a munkahelyen vagy az egyetemen, esetleg elfordulhatnak tőlük a rokonaik, barátaik.

A Videán elindult a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián John McCain-díjat nyert Mártonffy Balázsnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusának sorozata az amerikai elnökválasztásról. A kutató az Egyesült Államok fővárosának rangos egyeteme, a washingtoni American University nemzetközi közszolgálati karán szerzett PhD-fokozatot 2019-ben. Íme, a harmadik videó: