"Addig nincs veszély, amíg a kelet-európai kormányok nem engedik, hogy a káros gondolatokat törvény védje" - fogalmazott a V4NA nemzetközi hírügynökségnek adott interjújában dr. Filip Furman szociológus. A szakértő rámutatott, hogy a gyerekkorban elhintett propaganda összezavarja a fiatal elmét, és a bizonytalanság fegyverré válhat a baloldal kezében.

A baloldal évek óta próbálja saját ideái szerint szocializálni a gyerekeket, de még az ő szavazóik sem nyitottak a nemváltoztató és homoszexuális tartalmakra - jelentette ki a V4NA-nak dr. Filip Furman szociológus és az Ordo Iuris jogi kutatóintézet Társadalomtudományi és Bioetikai Központjának igazgatója. A V4NA a gyermekek körében terjedő, sokszor gyermekmesék formájába öntött, azonban felismerhetően baloldali ideológiát terjesztő propagandaeszközökről kérdezte a szakértőt.

Az LMBT-mesekönyvek a szülőket befolyásolják

"A hagyományos családokban felnőtt gyerekek többé-kevésbé immunisak a radikális baloldali gondolatokra" - fogalmaz Furman. Rámutat, hogy sok esetben az olyan mesekönyvek, mint mondjuk, a Bátor Tündérmesék, vagy az Antirasszista Baba - melyekben az LMBT-ideológia vagy a rasszizmus témái köré csoportosulnak a történetek - egyébként is inkább a szülőket befolyásolják, akik az olvasott értékeket továbbadják majd gyermekeiknek.

Az ember életében megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos szocializálódást - magyarázza Furman - ebből elsődleges, ami a közvetlen hozzátartozókhoz köthető, és ahol a gyermek az alapértékeket megtanulja. Ebben a stádiumban csak a szülők értékrendje befolyásolja a gyerekeket, ezért Kelet-Európában nem olyan erős a baloldali befolyás, mint nyugaton, mert ebben a térségben még sokkal erősebben jelen van a hagyományos családmodell és felfogás.

Dr. Filip Furman szociológus, az Ordo Iuris jogi kutatóintézet Társadalomtudományi és Bioetikai Központjának igazgatója.Forrás: V4NA

A másodlagos szocializálódásnál azonban más a helyzet. Ez a fázis már nem az egyén közvetlen környezetében élők, vagyis nem a családtagok értékrendjén alapszik, hanem a gyerekekkel kapcsolatban lévő más közösségek viselkedésmintáin. "A baloldali propagandisták felismerték, hogy a kialakult értékrenddel bíró embereket nehezebb megváltoztatni, ezért a társadalmat akarják megváltoztatni, vagyis azt a kultúrát, aminek a gyerekek ki vannak téve". Így jönnek a képbe a gyerekmesék.

Kelet-Európa nem jut a Nyugat sorsára

Furman rámutat, hogy a gyermeki elme inkább bináris logikát követ - vagyis egyszerű igazságokat és hazugságokat, jó és rossz értékeket lát - így a komplexebb témák, mint a hagyományostól eltérő szexuális orientációk normalizálása a Meseország Mindenkié vagy az And Tango Makes Three kaliberű könyvekben összezavarhatja a gyermekeket.

"Sok esetben teljesen logikátlan is a gondolatmenetük", fogalmaz a szakértő. "Az Antirasszista Baba című könyvet arra építik fel, hogy vegyük észre a faji különbségeket és ünnepeljük őket. Szerintem ez épphogy bevezeti a rasszizmust a gyermekek életébe". Rámutat, hogy bár a gyermekek észreveszik a bőrszínt, nem sorolják automatikusan társadalmi kategóriákba egymást, így ezek a mesék pont a céljukkal ellentétes hatást váltanak ki. Furman rámutat, hogy

a legtöbb gyerek összezavarodhat.

"Óvodáskorban még ismerkednek a koncepciókkal, de nincsenek hozzászokva ehhez az őrültséghez". Hozzáteszi, a bizonytalanságtól nemhogy "bátrak", de zavartakká válnak. "Nem tudom, ezzel ki jár jól", szögezi le.

Furman szerint a baloldali propaganda könnyedén tetten érhető, mivel Kelet-Európában a rassz nem egy olyan kategória, amivel az emberek gyakorta azonosulnak, vagy amivel foglalkoznának. Ez egy inkább Nyugat-Európára jellemző jelenség, ami a történelmi örökség miatti kompenzálásból fakad. "Nem gondolkodunk rasszban. Nem fehérként azonosítom magam, hanem európaiként. Ugyanígy a gyerekek is látják a különbségeket, de ezek a kategóriák számukra ismeretlenek" - fogalmaz a szakértő, aki

bizakodó, és úgy látja, Kelet-Európa valószínűleg nem jut a Nyugat sorsára.

"Társadalmi szempontból annyit mondhatok, hogy az ilyen jellegű propaganda nem lesz sikeres", fogalmaz Furman. Rámutat, Nyugaton sem azért volt sikeres, mert az emberek "hirtelen toleránsak" lettek, hanem mert lobbicsoportok elérték, hogy törvényeket módosítsanak az érdekükben. Nem forradalomról van szó, hanem törvénymódosításokról. Hirtelen nem lehetett felszólalni ellenük (pl. az LMBT-propaganda ellen), mert az törvénysértő lett, és ennek most az a vége, hogy törvény védi a káros gondolatokat, szögezte le.

"Ha nagyon óvatosak vagyunk és figyelünk arra, hogy ne kövessük el azt a hibát, hogy a szabad gondolatokat cenzúrázó törvényeket hozunk, hanem a nyílt párbeszédre alapozunk, az igazság megvédhető. Nem aggódok Lengyelország és Magyarország miatt, de óvatosnak kell lennünk" - zárta gondolatait.