Az Origo rendszeresen beszámol a belga járványügyi helyzetről. Itt írtunk arról, hogy az ideiglenes kormány és annak egészségügyi miniszternője, az ultraliberális Maggie de Block milyen súlyos hibákat követett el a járványügyi védekezés során. Itt pedig a Facebookon előszeretettel szelfiző brüsszeli főpolgármester járványkezelését mutattuk be, aki leginkább arról vált ismertté a vírus elleni védekezésben, hogy részt sem vett abban. A baloldali (sőt, magát marxistának valló) főpolgármester a járvány első hullámának tombolása idején olyan tüntetéseket engedélyezett, amelyeknek súlyos kihatásai voltak a brüsszeli helyzet eldurvulásában. Érdemes kiemelni, hogy a belga helyzet rendkívüli eszkalálódásának alapvetően két oka van: az egyik, hogy a belga kormányzat késve hozza meg döntéseit, a másik pedig az, hogy ezek általában, mint utóbb kiderül, hibásak. Péntek este a belga kormány úgy döntött, hogy lényegében leállítja a teljes gazdaságot. Az élelmiszerboltokon és a gyógyszertárakon kívül mindent bezárnak.

Megadta magát Belgium a vírusnak

Az ország (amely valójában (legalább) két országból és egy teljesen különálló régióként is funkcionáló fővárosból, Brüsszelből áll) a belgák saját bevallása szerint is egy szürreális képződmény, amelyet mára nagyjából már csak az tart össze, hogy itt van az Európai Unió és intézményeinek székhelye. „Te jó ég, milyen ország ez?” - tette föl a kérdést a Le Soir főszerkesztője, Béatrice Delvaux a napilap hétvégi számának vezércikkében: „Gratulálunk, végre felfogták a helyzet súlyát! Vallónia Európa legveszélyesebb régiója lett, a fertőzöttek száma robbanásszerűen nő. A szakértők hiába kritizálják a kihirdetett intézkedések elégtelenségét, a kórházi ellátás éppen most omlik össze, és a belgák megadták magukat a vírusnak.” Kétségtelen, hogy Belgium elvesztette uralmát a járvány második hulláma felett. Egészségügyi szakértők szerint a Le Soir főszerkesztőnője enyhén fogalmazott: a kórházi ellátás már összeomlott.

A legtöbb halott és a legtöbb fertőzött Európában

Az ország október közepére már katasztrófaközeli helyzetbe került, az idáig vezető utat és a hirtelen hozott korlátozó intézkedéseket az Origo itt elemezte részletesen. Eddig több mint 11 ezren haltak meg a Magyarországnál alig népesebb országban a járvány miatt. A népességarányhoz képest ez Európa legdrámaiabb adata, de a világon is csak Peruban rosszabb a helyzet. 

Október 28-ára Belgium az egy főre jutó koronavírus-fertőzöttek arányát tekintve Európa legfertőzöttebb országa lett (1306 eset/100 ezer fő), és minden mutató tovább romlik. Az európai tendenciának megfelelően a vírus leginkább az aktív 30-40-es korosztályban terjed, jelenleg közel 1200 40 éven aluli személyt ápolnak kórházban, és ezek közül 600-an 30 évnél fiatalabbak. 

A 90 évesnél idősebb korosztályban pedig hetente duplázódik az esetszám. A Sciensano adatai szerint Belgium valamennyi régiója (Brüsszel, Flandria és Vallónia) súlyosan érintett, de időbeli eltérés van Flandria és Vallónia között, a Le Vif hetilap értesülése szerint a flamand régió, ahol lassabb volt a járvány terjedése, jövő hétre érheti be a vallon régiót az esetszámok tekintetében.

Zsúfolásig teltek az intenzív osztályok Belgiumban

Az abszolút számok tekintetében változatlanul Vallónia (és ezen belül Liège városa 2434-es napi fertőzésszámmal) a legfertőzöttebb területe Belgiumnak. Itt jelenleg 5554 embert ápolnak kórházban koronavírus-fertőzés miatt, intenzív ellátásra 911 betegnek van szüksége. Ez utóbbi szám közel százzal nőtt az egy nappal korábbihoz képest. 

A járványügyi szakértők éppen az intenzív kapacitás közeli telítődését nevezték a leginkább aggasztónak, mivel az itt kezeltek száma a jelenlegi növekedés mellett 8 naponta duplázódik. Az ágykapacitás szempontjából ez a legnehezebb kérdés, „az intenzív osztályok kapacitásának bővítése ugyanis rendkívül komplex kérdés” - mondta M. Van Laethem, Belgium egyik vezető virológusa a La Libre Belgique napilapnak, majd hozzátette, hogy „így november 6-ra az „egészségügyi ellátórendszer ezen a téren elérheti teljesítőképessége határát”.  

A Le Soir szerint a helyzet annyira súlyos, hogy már a beteg, akár koronavírusos ápolókat és orvosokat is berendelik a kórházakba, és az a veszély is fennáll, hogy a háziorvosi ellátásban is elviselhetetlenül súlyos zavarok keletkeznek amiatt, hogy a háziorvosokat is a kórházakba irányítják. Gyakorlatilag összeomlott a háziorvosi rendszer.

Nem volt szabad életmentő gép, meghalt a beteg

Látható tehát, hogy hiába vezették be az egyébként felemás és kaotikus korlátozásokat, Belgium képtelen uralni a járvány második hullámát is. És a helyzet valóban drámai. Van olyan háziorvos, akinek a múlt héten átlagosan 10 tesztelt betegéből 9 kapott pozitív eredményt, míg egy hónappal ezelőtt a tesztelt betegeknek „csak” 30 százaléka volt pozitív.

A Le Vif hetilapban drámai nyilatkozatot tett a Cliniques de l’Europe brüsszeli kórházszövetség igazgatója, Peter Fontaine arról, hogy a növekvő számok miatt súlyos gondot jelent a kórházi eszközhiány is. „Egy beteg ma reggel halt meg. Át kellett volna vinnünk egy olyan kórházba, amelyben van szabad ún. szív-tüdő gép, de nem volt ilyen kórház.” (A szív-tüdő motor lehetővé teszi, hogy a sebész leállítsa a szívet úgy, hogy a vérkeringés fennmaradjon, így életmentő beavatkozásokat lehet elvégezni).

Eddig az is bevett gyakorlat volt, hogy a brüsszeli régióból a flamand régióba visznek át betegeket, a brüsszeli kórházakban ugyanis már nincs szabad hely. Ennek rövid időn belül vége lesz, ugyanis a „Le Vif” információi szerint a flamand kórházakban a jövő hétre fogynak el az ágyak, „kénytelen leszünk ezután szelektálni, és nemcsak a koronavírusos betegek között” - tette hozzá az igazgató. A betegek közötti szelektálás a járvány első hullámakor is komoly és drámai vitáknak adott teret. Akkor az UZ Leuven egyetemi kórház etikai bizottsága kidolgozott egy eljárásrendet, amit az összes belga kórház elfogadott. Ennek alapján most is az az elv érvényesül, hogy az a beteg kap elsőbbséget, akinek nagyobbak a gyógyulási esélyei. Ha semmilyen kritérium alapján nem lehet dönteni, akkor az a szabály érvényesül, hogy a fiatalabb beteg előnyben részesül az idősebbel szemben, viszont egy rossz kilátásokkal rendelkező fiatalt nem lehet előnyben részesíteni. Ha az életkor alapján sem lehet döntést hozni, akkor az a beteg kap ellátást, aki előbb érkezett a kórházba… 

Drámai hangon szólalt meg a kórházak helyzetéről Paul Magnette közismert belga szocialista politikus is, aki Facebook-fiókján tett közzé egy videót, amelyben azt mondta, hogy a helyzet nagyon súlyos, és a kórházak és az orvosok, ápolók a II. világháború óta nem voltak olyan helyzetben, mint most. Az egyébként igaz mondatai azért visszásak egy baloldali politikustól, mert éppen a baloldalhoz köthető ideiglenes kormány (másfél évig nem volt hivatalos kormány Belgiumban), majd az ősszel megalakult, szintén alapvetően baloldali kormány követte el a súlyos hibákat.    

Belga rendőrök a korlátozások betartását ellenőrzik

A helyzetet egyébként tovább nehezíti, hogy a brüsszeli, a vallon és a flamand régiók egymástól eltérő és ellentmondásos szabályokat vezettek be, sőt, az egyes járásoknak is lehetőségük volt saját korlátozó intézkedések bevezetésére az után, hogy a kormány október 16-án kihirdette a részleges kijárási tilalmat, és bezárta a bárokat, éttermeket. A késlekedést követő kapkodás miatt gyakorlatilag leállították a gazdaságot.

Az iskolákra vonatkozó szabályok sem voltak egyértelműek. Az átláthatatlan, és ahogy a belga lapok fogalmaztak, „kakofón” szabályok, úgy tűnik, hogy elérték az új miniszterelnök, Alexander De Croo ingerküszöbét is, aki október 1-i beiktatása óta október 28-án nyilatkozott először a járványról. Drámainak szánt, alapvetően közhelyekkel tarkított beszédében „egységre” és „megértésre” szólította fel a belgákat.

Csütörtök éjféltől egyébként nagyjából összehangolták a korlátozó intézkedéseket, így egyetlen kivétellel Belgiumban egységes szabályok léptek életbe. (Flandriában éjfélkor lép életbe a kijárási tilalom, míg Belgium többi részén este 10-kor.) Az új szabályok szerint vásárolni egyedül (+1 fő) lehet, és maximum 30 percet lehet tartózkodni a boltokban. A kulturális intézmények csak akkor tarthatnak nyitva, ha 12 évesnél fiatalabb diákcsoportok rendezvényéről vagy szervezett tanfolyamokról van szó. Mindemellett továbbra is kötelező a maszkhasználat mindenütt, de alapvetően csak akkor, ha nem lehet a 1,5 méteres távolságot biztosítani.

Érvényben maradtak az éttermek és a bárok bezárására vonatkozó rendelkezések is. Alexander De Croo miniszterelnök szavaival élve október 29-től „Belgiumot részlegesen lezárjuk”. 

Miközben a maszkviselési szabályok sem egyértelműek.

Azonban október 29-e másnapján, péntek este újabb korlátozásokat jelentett be a belga kormány, a gyülekezési jogot jelentősen korlátozták, hogy az emberek ne találkozzanak egymással a vírus terjedése megakadályozása miatt, és lényegében leállították a teljes gazdaságot. Csak gyógyszertárak és élelmiszerboltok lehetnek hétfőtől nyitva.

Megszólalt az új egészségügyi miniszter is. Úgy tűnt a belga közszolgálati híradóban, hogy a drámai helyzet miatt alig tudja megállni, hogy ne sírja el magát. Frank Vandenbroucke egyébként a miniszterelnök helyettese is.

A laborok terhelésének csökkentése érdekében már csak a komoly tüneteket mutató betegeket tesztelik. Statisztikailag igazolható, hogy változatlan tesztelési gyakorlat mellett napi 18 000 új fertőzést regisztrálnának, azaz a növekedés 66%-os lenne. Csak az elmúlt hét folyamán 100 000 új fertőzöttet azonosítottak. A kórházakra nehezedő nyomás sem csökken. Az új betegfelvételek száma 8 naponta megduplázódik. A tendencia folytatódása esetén 7 nap múlva betelnek az intenzív ellátásra alkalmas ágyak.

A kórházakat felügyelő szövetségi egészségügyi hatóság elrendelte, hogy az intézményeknek összesen 500 új intenzív terápiás ágyat és további 300 oxigénterápiára alkalmas ágyat kell létrehozniuk november 2-ig. Ezzel 2800-ra nőne a légzési nehézséggel küzdők ellátására alkalmas fekvőhelyek száma. A kormány időközben a kórházakat az ún. „B2 fázisba" sorolta, ami az utolsó fázisa a belga rendszernek.

Az egyelőre nem derült ki, hogyan fognak tudni új, 500 intenzív ágyat létrehozni Belgiumban. Mindenesetre, a miniszterelnök azt mondta: a mostani döntések az utolsó esélyt jelentik az országnak.

Kérdés, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. És hogy az utolsó eséllyel való élés vagy éppen mulasztás milyen következményekkel jár majd.