Mi a fontosabb az Egyesült Államokban: a fekete életekre hivatkozva tüntetéseket tartani, vagy a közbiztonság, esetleg mindkettő? - többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Hír TV amerikai elnökválasztási műsorában.

"Az elmúlt hónapokban sokszor szóltak a hírek arról, hogy Amerika lángokban áll. A Black Lives Matter, azaz a Fekete életek számítanak mozgalom hét éve erőszakmentes szervezetként jött létre, mégis faji zavargásokkal fonódott össze a neve" - vezette fel a témát a műsorvezető, Déri Stefi.

BLM, rabszolgatartás, múltbeli sérelmek

Az adás során kapcsolták Floydt, a Newsmax Fehér Házi tudósítóját is, akit a napokban újból kipattant tüntetésekről is kérdeztek. A műsorban elhangzott, hogy

  • a fekete-fehér ellentét nem új keletű dolog,
  • a rabszolgatartás pedig része volt a világtörténelemnek.
  • a múltban elkövetett sérelmeket azonban az amerikaiakon és többek között rajtunk, európaiakon akarják számon kérni. Ez viszont nem így működik.

"A másik probléma, hogy erre az ideológiára csatlakoznak olyan mozgalmak, mint a BLM vagy a Boogaloo. Ők olyan tüntetéseket szerveznek, amelyek erőszakba és fosztogatásba torkollanak. Ez viszont sem a feketéknek, sem a fehéreknek nem tetszik" - hangsúlyozta a műsorvezető.

Soros állhat a zavargások mögött

A stúdióban pedig Déri Stefi vendége Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője volt. Az elemző felidézte a tüntetéseket kiváltó George Floyd halálát, ami kapcsán megjegyezte:

még mindig sok a kérdőjel, nem tudni ugyanis, hogy a visszaeső bűnöző halálát a rendőri túlkapás, a szervezetében kimutatott többfajta drog vagy a koronavírus okozta-e.

Több szakértő szerint a drogok okozták a fulladását. Azonban ez nem érdekelte az aktivistákat. "A felfokozott hangulatban a tüntetésekbe becsatlakozott az Antifa is, amelyet az Egyesült Államokban "Soros hadseregének" neveznek" - mondta el Spöttle.

Az elemző arra is rámutatott, hogy a BLM-tüntetéseket az ugyancsak Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundation is támogatja anyagilag, mindezek mellett erősen hatnak a mozgalomra a neomarxista elvek, amelyek olyan külsőségekben is megmutatkoznak, mint a térdelés és az ökölbe szorított kezek magasba lendítése.

A Videán folytatódott a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián John McCain-díjat nyert Mártonffy Balázsnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusának sorozata az amerikai elnökválasztásról. A kutató az Egyesült Államok fővárosának rangos egyeteme, a washingtoni American University nemzetközi közszolgálati karán szerzett PhD-fokozatot 2019-ben. Íme, a hetedik videó.