Az Egyesült Államok történetének egyik legszorosabbnak ígérkező választása elé jelentős akadályokat gördített a koronavírus-járvány. Az egészségügyi helyzetre való tekintettel rengetegen postán küldik be a szavazatukat. Míg 2016-ban az összes leadott szavazat mintegy negyede érkezett levélben, addig becslések szerint idén százmillió felett volt.

A rengeteg levélszavazat miatt nem tudtak végső győztest hirdetni november 3-án. Ugyanis minden állam a saját szabályai szerint rendezi meg a választást, s bár a legtöbb államban – 28-ban – csak a november 3-ig beérkezett voksokat dolgozhatják fel, 22-ben a november 3-án feladott leveleket is figyelembe vehetik, ami napokkal késleltetheti a szavazatok összeszámlálását. 

Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság éppen múlt szerdai határozatában adott erre lehetőséget Pennsylvaniának és Észak-Karolinának, két úgynevezett billegő államnak, ahol amúgy is szoros a küzdelem Donald Trump és Joe Biden között. 

Az lenne a tisztességes, ha november 3-án lehetne győztest hirdetni – mondta korábban Trump. Az elnök korábban az ellen is szót emelt, hogy ne lehessen egy-egy tagállamban postára adni a szavazatot az urnák lezárása után. 

Kézzel számolják a szavazatokat a New Hampshire állambeli Hinsdale egyik szavazóhelyiségében 2020. november 3-án, az amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választások estéjén (illusztráció)Forrás: MTI/AP/Kristopher Radder

Eltérő szabályozások

Eltérők a levélben történő voksolásra vonatkozó szabályozások szerte az Egyesült Államokban. Kilenc tagállam plusz a főváros, Washington D. C. minden választónak küldött szavazólapot. Másik harminchat tagállamban indoklás nélkül, vagy a járvány indokával bárki szavazhat levélben, aki igényli, míg öt államban csak alapos indokkal lehet igényelni a távolléti voksolást. 

Huszonöt tagállamban meg kell érkeznie a levélben elküldött voksnak a választás napjáig, míg huszonötben és a fővárosban, Washingtonban a választás napja csak a postára adás határideje. 

Utóbbi államok 354 elektori szavazatról döntenek az 538-ból. Ráadásul a legtöbb olyan tagállam, ahol szoros küzdelem várható a két elnökjelölt között, azok közé tartozik, amelyekben elég postára adni a szavazatot november harmadikáig, így szinte biztosan nem lehet majd eredményt hirdetni a választás estéjén. A levélszavazatot az elnökválasztás napja után is elfogadó tagállamok többsége egy hetet vár a voks beérkezésére, de Washington állam majdnem három hetet.

A levélszavazás a legtöbb elemzés szerint növeli a részvételi arányt. Colorado 2013-ban beállt azon államok sorába, amelyek kiküldik minden választónak a szavazólapot. Egy kutatás szerint az államban a 2018-as időközi választásokra emiatt a részvételi arány kilenc százalékkal lett magasabb, mint a levélszavazás nélkül lett volna.

Óriási csalásról beszélt Trump

A kritikusok azt mondják, egy ember többször is tud szavazni. Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, óriási méretű csalás van készülőben. Trump többször különbséget tett a „távolléti szavazás” és az általános levélszavazás között, előbbit jónak nevezve, utóbbit pedig csalásra alkalmasnak.  A távolléti szavazás ugyanúgy levélben történik, ez csupán annak a formának az elnevezése, amikor az adott tagállam elvárja az igénylést. A különbségtétel jól mutatja, hogy Donald Trump és a republikánusok sokkal inkább az általános levélszavazástól tartottak. Közben a demokraták a tagállamok felében küzdöttek azért bíróságokon, hogy enyhíteni lehessen a levélszavazáshoz kapcsolódó feltételeket. Mindkét párt úgy gondolja, hogy a demokratáknak kedvezne egy olyan rendszer, ahol minden regisztrált választó megkapja levélben a szavazólapot.

Donald Trump hétfőn Wisconsinban arról beszélt, hogy akár zavargások is kirobbanhatnak  az elnökválasztás után a szövetségi alkotmánybíróság azon mostani döntése miatt, hogy a voksolás után három nappal beérkező szavazatokat is figyelembe kell venni. Twitter-oldalán pedig azt írta az elnök, hogy a bírósági döntés "olyan súlyos csalást tesz lehetővé, amely korrigálhatatlan, és amelynek következményei beláthatatlanok, alá fogja ásni egész jogrendszerünket. Erőszakot fog kirobbantani az utcákon.  Valamit tenni kell!" - írta. 

Donald Trump mindig ragaszkodott ahhoz, hogy a választási eredményeket még november 3-án éjjel ki kell hirdetni. Egyúttal rendszeresen kétségbe vonta a levélszavazás hitelességét.

Az elnök korábban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a levélszavazás csalásra adhat alkalmat. Az első elnökjelölti vitán például azt hangsúlyozta, hogy a levélszavazást szerinte manipulálhatják. Azt az esetet is megemlítette, hogy New Yorkban százezer szavazócédulát hibásan küldtek ki, és ezeket most újakkal helyettesítették, de nem tudni, hogy mi lesz a sorsuk a már postázott szavazócéduláknak.

Gorka Sebestyén, Trump magyar származású volt tanácsadója, aki ezelőtt 4 évvel a kampányában is dolgozott, arról tweetelt, hogy Trumpnak ügyvédekre van szüksége. Ezzel arra céloz, amire Trump, hogy a legfelsőbb bírósághoz kell fordulni az esetleges visszásságok miatt.

Forrás: Origo

 

Alkotmányos válság jöhet

Ha nem sikerül időben összeszámolni a rengeteg levélszavazatot, s adott esetben hetekig nem tudjuk a valós eredményt, az olyan alkotmányos válságot idézhet elő, amire még nem volt példa az Egyesült Államok történetében – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Kiss István. A budapesti Danube Institute ügyvezető igazgatója szerint az a veszély forog fenn, hogy egyrészt elhúzódik a valós eredmény kihirdetése, másrészt az eredményt mindkét oldalról megtámadják.

Donald Trump valóban több államban tapasztalt, meglehetősen gyanús eseményei miatt - váratlan Biden-fordítás, letakart ablakok a szavazatszámláló-terem előtt, és persze a furcsa levélszavazások - bírósághoz fordul.