Választások utáni szavazatokkal csalhattak a demokraták

A november 3-i amerikai elnökválasztások meglepő fordulatot vettek a héten: az addig feldolgozott szavazatok alapján szerdán még Donald Trump elnök állt győzelemre demokrata riválisával, Joe Bidennel szemben, viszont a levélszavazatok beérkezésével megváltozott, megfordult a verseny állása. A jelenség lehetséges okairól és a voksok feldolgozási mechanizmusáról Kiszelly Zoltán politológust kérdezte a Magyar Nemzet.

A szakértő elmondta, hogy az eddig megjelent statisztikai adatok szerint a republikánus és demokrata párti szavazók megoszlása aránytalan, és jóval több szavazatot dolgoztak fel, mint ahányan szavaztak. Kiszelly Zoltán úgy véli, hogy

a problémák leginkább a demokrata vezetésű északi államokat – például Wisconsint és Pennsylvaniát –, ezeken belül pedig különösen a nagyvárosokat érintik.

– Az Egyesült Államokban általában a levélszavazatok 2:1 arányban a demokraták felé billennek, a személyes szavazatok pedig 2:1 arányban a republikánusok felé – magyarázta a kutató.

Elmondta, hogy a magyar szokással ellentétben az Egyesült Államokban először a választási napi, azaz a többségében republikánus párti szavazatokat számolják össze, majd a postai úton leadott voksokat dolgozzák fel, melyekben nagyobb arányban jelennek meg a demokrata pártiak.

Csalhattak a demokraták

– A demokrata vezetésű államokban a választások után is fogadtak levélszavazatokat, akár három nappal későbbieket is – jelentette ki a politológus, rámutatva az egyik okra, miszerint

a demokraták által vezetett államokban miért lett hirtelen magas a Bidenre szavazók száma.

A kutató Detroit példáján keresztül mutatta be a problémát, ugyanis az ottani levélszavazatoknál nem érvényesül a 2:1 arány, hanem a legtöbb szavazócédula a demokratákat támogatja.

Az amerikai szavazók többsége előzetesen regisztráltatja magát, ez alapján lehet tudni, hogy körülbelül hányan fognak részt venni az elnökválasztásban és közülük milyen arányban vannak a republikánus, illetve demokrata pártiak. Kiszelly Zoltán a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy

eddig mintegy kétmillió úgynevezett „szellemszavazót" találtak,

azaz ennyivel több szavazat érkezett be, mint ahányan az adott területen élnek.

Mi várható az elnökválasztás végéhez közeledve?

A politológus szerint kétféle kimenetele lehet a szavazócédulák körüli botrányoknak. Vagy megismétlődik a 2000-es floridai eset, amikor a republikánusok által szorgalmazott újraszámlálás hozott eredményt, vagy mint négy évvel ezelőtt Ausztriában, új választásokat írnak ki. Kiszelly Zoltán úgy véli, hogy a szavazatok újraszámolása változtathat egy-egy állam eddigi eredményén, de új választás meghirdetését nem tartja valószínűnek.