A belga helyzetről nehéz úgy beszélni, hogy ne említsük meg azt a nyílt levelet, amelyet még szeptemberben írtak belga tudósok és egészségügyi szakemberek a járvánnyal kapcsolatos kormányzati intézkedések ellen. A politikai korrektség terrorjának megfelelően arról írtak, hogy most sajnos covidfóbia van a világban (Miért? Szeretni kellene a koronavírust?), és nem engedik megszólalni azokat, akik nem értenek egyet a maszkviseléssel vagy oltással. A tudományos bölcselkedés álarcában megjelenő levél mélyén maga a vírus tagadása van. Ez a levél és a köré szerveződő felelőtlen és túlzás nélkül életveszélyes mozgalom jó példa arra, ami Belgium egyik legjellemzőbb tulajdonsága: szinte semmiben nem lehet megállapodni, mert a politikai élet és döntéshozatal rendkívüli mértékben széttöredezett és túlartikulált, az a szándék pedig, hogy minden véleménynek az ellenkezőjét is figyelembe vegyék, lényegében megbénítja az országot. A politikai rendszer annyira bonyolult és átláthatatlan, hogy a döntések, különösen válsághelyzetekben, csak késve születnek meg, és gyakran ellentmondásos élethelyzeteket hoznak létre (egy példa: október elején az ország 3 régiójában - Brüsszel, Flandria és Vallónia - háromféle kijárási korlátozás volt érvényben, holott a járványhelyzet súlyosbodása mindenütt hasonlót követelt volna meg). Mint ismert: egész Európában arányosan Belgiumban haltak meg a legtöbben koronavírusban, és Franciaország, Spanyolország és Olaszország mellett itt követte el a legtöbb hibát a kormány. Erről korábban az Origo többször is beszámolt.

Belgium a járvány első és második hullámának első hónapjára kormány nélkül fordult rá, ez tovább rontotta az egyébként is lelassult döntéshozatalt, amely közkeletű belga szólás alapján „annyira demokratikus, hogy már működésképtelen". A 674 orvos, 2208 egészségügyi szakember és 16 891 magánszemély által aláírt nyílt levél pedig hihetetlenül veszélyes módon arra hangolta a közvéleményt, hogy a járványkezelésnek és a szabályok betartásának voltaképpen nincsen semmi értelme. A valamennyi kormányzati szervhez és médiához eljutott levél lényegét tekintve felhívás, hogy a járványügyi vészhelyzethez kapcsolódó intézkedéseket azonnal állítsa le a kormány, és indítsanak vizsgálatot a WHO ellen, mert szerintük a világszervezet járványügyi helyzetet szimulált. Vagyis rosszak a korlátozó intézkedések, és az egész járvány egy megszervezett akció. Azaz, lényegét tekintve veszélyes vírustagadók szólaltak meg.

Óriásplakát hirdeti, hogy felállítottak egy koronavírus-tesztelést végző tesztközpontot a brüsszeli repülőtér bejáratánál 2020. szeptember 14-énForrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A kormányzat korlátozó intézkedéseinek szerintük semmilyen orvosilag igazolható indoka nem volt/nincs, ideérte a maszkhasználatot vagy a kijárási korlátozásokat is. Sőt, az aláírók szerint a szabad mozgás korlátozása (szabad utazás, munkába járás) mind rövid, és mind hosszú távon negatív hatással van az emberekre. A levélhez november 3-án a PCR-tesztek elleni kitételeket is csatoltak, azt állítva, hogy azok nem alkalmasak diagnosztikai eszköznek, használatuk tudományos szempontból egyáltalán nem igazolt.

Az egyik belga napilap helyeslő karikatúrát is közölt a nyílt levélhez, amelynek lényege, egy idős ember, ha nem hal meg a járvány miatt, mert bezárkózik, akkor a bezárkózás miatt fog meghalni.

Továbbra is aggasztóan rossz adatok

A belga egészségügyi hatóság (Sciensano) adatai szerint a járvánnyal kapcsolatos számok továbbra is aggasztóan magasak. A kórházakban jelenleg 1439-en részesülnek súlyos, intenzív kezelésben, ez a szám alig tér el a november 9-ei csúcstól (1474). Vagy már lélegeztetőgépen vannak, vagy bármelyik pillanatban arra kerülhet a közel másfél ezer beteg. A kórházban kezeltek átlagéletkora 70 év felett van, közöttük valamivel több a férfi. Ami az új megbetegedéseket illeti, továbbra is a 40-50 közöttiek között van a legtöbb, 47 éves átlaggal.

A járványügyi helyzet tehát továbbra is súlyos, ezt mutatja, hogy a november 13-i járványügyi egyeztetőbizottsági ülésen a jelenleg érvényben lévő korlátozások fenntartásáról döntöttek.  A nem alapvető fontosságú üzletek továbbra is zárva vannak (csak előre megrendelt termékek átvételére van lehetőség), és a vendéglátóhelyek sem fogadhatnak vendéget. Nem bővítették a társadalmi kapcsolattartás körét sem, a saját háztartásában élőkön túl mindenki csak egy személlyel tarthat fenn szorosabb kapcsolatot. Bár a lakosság és a gazdasági élet szereplői óriási nyomást gyakorolnak a belga kormányzatra, és több politikus is jelezte, hogy a karácsonyi ünnepek előtt könnyítésekre lehet számítani, Frank Vandenbroucke szövetségi egészségügyi miniszter jelezte, hogy az év végi enyhítésre vonatkozó kívánalmak még koraiak, azokat nem lehet tervezni.

Egészségügyi katona egy koronavírussal fertőzött beteg ágyánál, a belgiumi Charleroi Andre Vesale kórházában 2020. november 13-án. A kórházban egészségügyi katonák vesznek részt a Covid-19 betegségből gyógyulók ápolásában, hogy tehermentesítsék az intézmény személyzetétForrás: MTI/AP/Olivier Matthys

Annál is inkább, mivel az oktatási intézményekben a két hétre meghosszabbított őszi szünet után, november 16-ától folytatódik a tanítás, szakemberek szerint ez ismételten felerősítheti majd a járványt. Az óvodákban, általános iskolákban és a középiskolák első két évfolyamán (13-14 évesek) teljesen visszaáll a jelenléti oktatás, ugyanakkor az iskolák étkezdéi nem üzemelnek. A 15-18 éves korosztály számára az oktatás fele-fele arányban személyes jelenléttel, illetve távoktatásban történik. A szabályok szerint diákoknak 12 év fölött mindenütt maszkot kell viselniük, de jelenleg óriási vita folyik arról, hogy szükséges-e 12 év alatt is kötelezővé tenni a maszk használatát. A „La Libre Belgique" napilap arról tudósított, hogy a Charleroi-val szomszédos Courcelles-ben a polgármester már döntött: 6 éves kortól kötelező a maszkhasználat, egészen karácsonyig. Azaz máris van egy polgármester, aki a föderális kormányzat előírásával ellentétes szabályt vezetett be.

Elmaradt járatsűrítés, a szakszervezet sztrájkot hirdetett a legnagyobb válságban

Járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű lett volna a tömegközlekedésben és az elővárosi buszközlekedésben a járatsűrítés, de ezt csak a jövő héttől tudják biztosítani, nem sikerült ugyanis megállapodni a szakszervezettel. Erről írt Twitter fiókján Pierre-Yves Jeholet a „Vallónia-Brüsszel Föderáció" elnöke.  Ma, amikor elindul az iskola, meg kellett volna erősíteni a közeledési vállalat (TEC) járatait, különösen ott, ahol a buszok nagyon zsúfoltak. De a szakszervezetek ellenálltak! Nagyon úgy tűnik, hogy egyesek nem akarnak szolidárisak lenni a válságban... 

- olvasható a bejegyzésben. A vallon kormány egyébként még október 28-án döntött úgy, hogy a járatokat a járványra való tekintettel az iskolakezdéssel egyidejűleg bővíteni szükséges, mire a szakszervezetek többek között Charleroi-ban sztrájkba léptek.

Mint ismert: a szélsőbaloldali szakszervezetek nem elégedettek az ultraliberális belga kormánnyal, és a legnagyobb járvány idején sztrájkoltak.

Elmaradt diagnosztika a rákbetegeknél, tragikus helyzetben az idősotthonok, igazságtalan jutalomosztás

Rendkívül súlyos problémát jelent az is, hogy Franciaországhoz hasonlóan, a rákellenes liga elnöke szerint mintegy 30 ezerrel több rákbeteg lesz a közeli jövőben az elmaradt diagnózisok miatt, Belgiumban a felére csökkent a rákdiagnózisok száma (havonta kevesebb mint 2500 diagnózist tudnak elvégezni). Azaz, csak minden második, daganatgyanús beteget tudnak megvizsgálni. Senki nem tudja, hogy mi történik azokkal a rákbetegekkel, akiknek a diagnózisát a koronavírus-járvány miatt nem lehetett felállítani, vagy azokkal, akiknek a műtétjét már kétszer is el kellett halasztani, egyszer tavasszal, és most másodszor is.

Egészségügyi katona egy koronavírussal fertőzött beteggel a belgiumi Charleroi Andre Vesale kórházában 2020. november 13-ánForrás: MTI/AP/Olivier Matthys

A járvány első hullámához képest nem változott, sőt ha lehet még tovább romlott a helyzet az idősotthonokban. 

A Belgiumban etalonnak és folyamatos hivatkozási alapnak számító Soros-féle szervezet, az „Amnesty International" (AI) tegnap hozta nyilvánosságra az erről készült jelentését, ezzel a címmel: „Öregek otthona a holttérben". Mint amiről mindenki tud, de nem látja senki... Az AI a március-október közötti időszakot vizsgálva jutott arra a következtésre, hogy a „leginkább kiszolgáltatott csoportnak biztosították a legkevésbé a megfelelő egészségügyi ellátást, és ez elfogadhatatlan, egy járvány idején éppen az ellenkezőjének kellene történnie. Sőt, olyan megállapításokat is tartalmaz a jelentés, amelyek szerint 

voltak olyan esetek is, amikor egyáltalán nem kaptak ellátást az idősotthonok lakói. 

És ennek prózai okai vannak, nevezetesen a krónikus orvos- és ápolónőhiány.

A belga idősotthonokban ugyanis általában időszakos orvosi felügyeletet biztosítanak, de a járvány miatt ezeket az orvosokat mind a kórházakba vezényelték. A Sciensano 2020. november 16-i adatai szerint a 14 421 belga halottból 6720-an haltak meg idősek otthonában, ez majdnem a halottak fele (43 %). Ennek kapcsán a „Le Soir" napilap emlékeztette a bukott ultraliberális egészségügyi minisztert, Maggie de Block-ot márciusi nyilatkozatára, amelyben azt állította, hogy „minden szükséges intézkedést megtesznek az otthonok védelme érdekében". Ezzel szemben egészen más a valóság, de hosszú és semmitmondó magyarázatok után Maggie de Block végül a belga kormányzati rendszer szerkezetét tette felelőssé. „Végül is csak egy miniszter voltam a 9-ből" - mondta Maggie de Block a „Le Soir"-nak. (Belgiumban, a világon egyedülálló módon 9 egészségügyi miniszter van. Nem tévedés: kilenc.)

Egészségügyi katona a belgiumi Charleroi Andre Vesale kórházában 2020. november 13-ánForrás: MTI/AP/Olivier Matthys

A kormányzat, „utolsó utáni döntésként" a múlt héten úgy döntött, hogy az ápoló személyzet egyszeri, 985 euró bruttó jutalmat kap (ez kb. 800 euró nettónak számít, ami kevesebb mint 300 ezer forint) azért az elképesztő, emberfölötti munkáért, amit a kórházakban végeznek. De a kórházon kívüli intézményekben dolgozók, továbbá a koronavírusos betegek otthoni vagy idősek otthoni ápolását végző személyzet, akárcsak egyébként Franciaországban, kimaradt a jutalmazási körből... Ennek az igazságtalanságnak a felszámolása céljából intézett felhívást a keresztény szakszervezet (CSC), rámutatva arra, hogy az idősek otthonában vagy házi ápolást végzőknek és a sérültekkel foglalkozó ápolóknak is részesedni kellene a jutalomból.