Emanuel Ungureanu, az USR egyik parlamenti képviselője egy nyíltan revizionista bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben azt állította, hogy a Moldovai Köztársaság és Ukrajna egy része tulajdonképpen Románia, durván megsértve ezáltal a nemzetközi jogot.

November 15-én került sor a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás második fordulójára, amelynek eredményeképpen az Európa- és román-pártinak elkönyvelt Maia Sandu volt miniszterelnök legyőzte a hivatalban lévő oroszbarátnak tartott államfőt, Igor Dodont, 57,7,-42,3 százalékarányban.

Bár Románia ezúttal nem állt ki teljes mellszélességben Maia Sandu mellett (megtette ezt helyette Németország-szerk.) egyes román politikusok mégis Bukarest sikerének tartják Sandu győzelmét.

Így van ezzel a Momentum román testvérpártjának, az USR-nek az egyik kolozsvári származású parlamenti képviselője, Emanuel Ungureanu is, aki hétfőn a közösségi oldalán gratulált a megválasztott moldovai államfőnek, hozzáfűzve, hogy „Besszarábia Románia."

A román politikus kiemelte, hogy Maia Sandu lesz a Moldovai Köztársaság első női államfője, majd mellékelt egy képet róla, illetve egy másikat sajátmagáról, amin Dan Barna pártelnök (neki kampányolt Fekete-Győr András-szerk.) társaságában, 2018-ban, Chișinăuban ünnepelték a román centenáriumot, azaz Erdély és Románia „egyesülését".

Ungureanu bejegyzésében közölte, hogy a moldovaiak (akiket „Pruton túli testvérekként" jellemez) és a romániaiak túl régóta vannak egymástól távol, burkoltan utalva a két ország egyesítésére, amely a román nemzetpolitika legfőbb célja, de nincs sok realitása.

Maia Sandu egyébként soha nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy támogatja-e Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését, vagy sem, de megválasztott köztársasági elnökként ezt már végképp nem teheti meg.

Az esetleges uniót a román közvélemény nagytöbbsége támogatja, míg a moldvaiak döntőrészt ellenzik (főleg az orosz és az ukrán etnikumúak, de nem csak ők), emlékezve a két világháború közötti, enyhén szólva is ellentmondásos tapasztalatokra, amikor a két ország Nagy-Románia keretén belül egy államot alkotott.

Az oszmán befolyás alatt lévő Moldovai Fejedelemség keleti fele, azaz Besszarábia (a mai Moldovai Köztársaság és Ukrajna egy része) 1812-ben került az Orosz Birodalomhoz. Besszarábia 1918-ban egyesült Romániával, azonban az 1939. augusztus 23-án megkötött, náci-szovjet Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka értelmében a Szovjetuniót illette meg. Sztálin 1940 nyarán látta elérkezettnek az időt a titkos paktum Romániára vonatkozó részének beváltásához; június 26-án ugyanis ultimátumot intézett Bukaresthez, Bukovina és Besszarábia átadását követelve. Ennek Bukarest 24 órán belül eleget is tett, majd 1941-ben, a hitleri Németország segítségével visszafoglalta a területet, de a régió 1944-től ismét a Szovjetunió része lett, egyes területeit a szovjet szövetségi államon belül pedig Ukrajnához csatolták. Mind a Moldovai Köztársaság, mind Ukrajna 1991-ben függetlenedtek, a Sztálin által megrajzolt határok között.
Nagy-Románia, azon belül Besszarábia (világos lilával)Forrás: Wikimedia Commons/Spiridon Manoliu

Emanuel Ungureanu bejegyzése három okból is nagyon problémás. Egyrészt már önmagában is megmosolyogtató, hogy egy olyan párt politikusaként folytat revizionista propagandát, amely az egyébként a nem létező „magyar revizionizmustól és befolyástól" retteg folyamatosan, így próbálva népszerűséget szerezni a pártnak.

Másrészt egyértelműen szembe megy a nemzetközi joggal, amely minden állam számára garantálja a szuverenitást és a területi integritást, teljesen függetlenül a múltbeli, esetleges történelmi sérelmektől.

A harmadik probléma pedig az, hogy a Momentum román testvérpártja által Besszarábiaként emlegetett történelmi régió a Moldovai Köztársaságon túl magában foglalja Ukrajna egyes részeit, konkrétabban északon a csernyivci (románul: Cernăuți) terület, délen pedig az odesszai régió egy részét. Ilyen retorikával élni a donbaszi orosz-ukrán katonai konfliktus idején nem csupán tudatlanságra és hozzá nem értésre vall, hanem kifejezetten veszélyes is.

Besszarábia napjainkbanForrás: Wikimedia Commons

A Moldovai Köztársaságban legutóbb 2014-ben volt népszámlálás. Akkor – a szakadár Transznisztriai Köztársaság nélkül – a lakosság 75 százaléka moldovai etnikumúnak, 7 százaléka románnak, 6,6 százaléka ukránnak, 4,6 százaléka gagauznak, míg 4,1 százaléka orosznak vallotta magát. Anyanyelvi szempontból a lakosság 54,6 százaléka moldovainak, 24 százaléka románnak, 14,5 százaléka orosznak, 2,7 százaléka ukránnak, ugyanannyi pedig gagauznak mondta magát.

Transznisztriában csak az etnikumra kérdeztek rá, ott 33,8 százalék vallotta magát orosznak, 33,2 moldovainak, míg 26,7 ukránnak.Románia szerint a moldovai nyelv nem is létezik, az csak a román egyik dialektusa, amelyet jelentős orosz hatás ért a múltban, míg a moldvaiak álláspontja alapján egy külön nyelvről van szó.