Egy amerikai radikális baloldali tervezet szerint bíróságok helyett kommunák döntenének a bűnözők büntetéséről
2020. november 22. 14:54
SEATTLE, WA - JUNE 08: Demonstrators raise their fists as a fire burns in the street after clashes with law enforcement near the Seattle Police Departments East Precinct shortly after midnight on June 8, 2020 in Seattle, Washington. Earlier in the evening, a suspect drove into the crowd of protesters and shot one person, which happened after a day of peaceful protests across the city. Later, police and protestors clashed violently during ongoing Black Lives Matter demonstrations following the death of George Floyd. David Ryder/Getty Images/AFP
Vágólapra másolva!
A seattle-i KOMO News, a Fox és a Post Millennial információi alapján a washingtoni King megye önkormányzata a radikális baloldal kívánságnak megfelelően megszavazta egy olyan igazságügyi reform kidolgozásának a finanszírozását, amely értelmében a nem erőszakos bűncselekmények elkövetőit nem állítanák bíróság elé, hanem a helyi „kommunák" ítélkeznének az ügyükben. Ez a tervezet egyébként csak az első bűncselekményüket elkövetőkre vonatkozna. A kerületi ügyész és a demokrata megyei önkormányzati vezető kezdeményezését számos kritika érte.
Az Egyesült Államokban a radikális baloldal egyik fellegvárának számító, Washington állambeli King megye (ennek a székhelye Seattle) önkormányzata
megszavazta egy „forradalmian" új igazságügyi reform kidolgozásának a finanszírozását, 12,59 millió dollár értékben.
Radikális baloldali megmozdulás Seattle-ben, 2020. június 8-án Forrás: AFP/Getty Images/David Ryder
A Seattle-ben lévő testület mind a 9 tagja igennel voksolt, senki sem szavazott nemmel, és tartózkodás sem volt. Az igazságügyi reform neve: Community Restorative Pathways.
A King megyei tervezet értelmében a jövőben a nem erőszakos bűncselekmények büntetlen előéletű gyanúsítottjait – teljesen függetlenül attól, hogy kiskorúakról vagy felnőttekről van-e szó –
nem állítanák bíróság elé, hanem helyi közösségek, úgynevezett „kommunák" vagy civil szervezetek döntenének arról, hogy milyen büntetést érdemel.
A megyei önkormányzat javaslatát a különböző radikális baloldali mozgalmak, mint amilyen a Black Lives Matter (BLM) és az Antifa célkitűzéseivel összhangban kell értelmezni, ők már hónapok óta követelnek egy ilyen jellegű, helyi „igazságügyi reformot".
BLM-tüntetők Seattle-ben, 2020. június 12-én Forrás: AFP/Jason Redmond
Szerintük ugyanis aránytalanul sok kisebbségi, különösképpen afroamerikai gyanúsítottat állítanak elő a hatóságok. King megyében egyébként nem él jelentős afroamerikai közösség, a legutóbbi 2010-es népszámlálás adatai alapján a 2 millió fős lakosság 6,2 százaléka vallotta magát feketének.
A tervezetből az ugyanakkor nem derül ki,
hogyha jogi végzettséggel és igazságügyi tapasztalatokkal nem rendelkező laikusok, jelentős részben nyilvánvalóan radikális baloldali aktivistákból álló „kommunák" döntenek a bűnösség kérdésében, illetve a büntetés kiszabásának a mértékében, akkor mégis hogyan lehet az illetőt ennek a kiszabott büntetési tétel elfogadására rákényszeríteni?
A tervezetből csak az világos, hogyha a bűnös nem fogadja el a rá kiszabott büntetést, akkor következhet a hivatalos bíróság elé állítás.
A témával kapcsolatosan nyilatkozott a legnézettebb seattle-i televíziónak, a KOMO Newsnak Dan Satterberg, King megye kerületi ügyésze, aki az egyik kezdeményezője volt a reformnak.
Elmondta, hogy a helyi „kommunák" börtönbüntetésre termésésztesen senkit nem tudnak ítélni, mert erre nincs jogi alapjuk, viszont a közösségen belül, különböző rehabilitációs programokkal kezelhetik a bűnözés problematikáját.
Dan Satterberg szerint
a közösségi felelősségvállaláson lesz a hangsúly, arra a kérdésre viszont nem ad választ, hogy mit jelent pontosan a felelősségvállalás, és ezt egy közösség hogyan tudja kikényszeríteni.
A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy pénzbírságokat fognak kiszabni.
Egy másik kezdeményező Dow Constantine demokrata politikus volt, aki 2009 óta a megyei önkormányzat elnöke.
Dow Constantine Forrás: Getty Images/David Ryder
Ő azonban nem nyilatkozott, megtette ezt helyette Jeanne Kohl-Welles demokrata önkormányzati képviselő, aki szintén támogatja az ötletet.
Szerinte a dolog legfőbb célja a börtönpopuláció csökkentése.
A King megyei önkormányzat igazságügyi reformja természetesen szoros együttműködést feltételezne a hivatalos igazságügyi szervekkel, ennek a kereteiről azonban senki sem beszél. A bíróság egyébként nagyon leterhelt, a folyamatban lévő ügyek mellett még van 7 ezer olyan eset, amivel a jövőben foglalkozniuk kell.
A radikális baloldal nyomására tervbe vett reform gyakorlatba ültetése 2021 második felétől kezdődhet,
legkésőbb 2022-re pedig be kell vezetni King megyében. Ez azt feltételezi, hogy alig több, mint fél év alatt kell kidolgozni a részleteket. Az önkormányzat mellett a jövőben a kingi seriffi hivatal is hozzájárulhat a tervezési kötőségekhez, jelenlegi állás alapján 6,2 millió dollárral.
Első körben 1800 bűnözővel próbálnák ki a rendszer működőképességét,
akik közül 800-an kiskorúak.
Kritikák a radikális baloldali tervezettel szemben
A kaotikusnak látszó igazságügyi reform ellenzői általában azt szokták kiemelni, hogy ez az egész ideológiai megfontolásoktól vezérelt, tehát nincs pragmatikus oka, ami jobbá tehetné az igazságszolgáltatás működését.
Álláspontjuk szerint tulajdonképpen az Amerikában nem létező rendszerszintű rasszizmus vádjából indulnak ki a minden áron változtatni akarók. Véleményük alapján
a dolog a radikális baloldali utcai zavarságokkal hozható összefüggésbe,
amelyek George Floyd rendőri túlkapás miatt bekövetkezett halála óta általánossá váltak az Egyesült Államokban. Emlékeztetnek rá, hogy a radikális baloldal nézőpontjával szemben nem az a helyzet, hogy „fehér rendőrök támadnak rá hátrányos helyzetű feketékre", hiszen a rendőrség is rendkívül sokszínű, mint ahogy a bűnelkövetők is.
A kritikusok nem tudják figyelmen kívül hagyni, hogy épp annak a King megyének a székhelyen, azaz Seattle-ben foglalt el néhány háztömböt a radikális baloldal, ahol most ilyen jellegű döntéseket hoztak.
Ahogy arról az Origo is már számos alkalommal beszámolt,
a radikális baloldal a városban, június 8-án kikiáltotta a Capitol Hill Autonomous Zone (CHAZ), vagy a Capitol Hill Organized Protest (CHOP) névre hallgató szeparatista autonóm zónát,
az volt a egyik fő követelése, hogy Seattle-ben szűntessék meg az állami rendőrséget, amennyiben ezt nem hajtják végre, akkor legalább a költségvetését csökkentsék jelentősen.
Ez utóbbi meg is történt.
Miután több embert, elsősorban feketét lelőttek a radikális baloldali autonóm zónában, a rendőrség felszámolta a kommunisztikus kísérletet, de az eszméik persze ettől függetlenül még tovább élnek.
Az első számú célpontjuk változatlanul a rendőrség.
Donald Trump amerikai elnök is több alkalommal utalt erre, értékelése alapján
a rendfenntartást akarják ellehetetleníteni, hiszen céljuk az anarchia, ebben pedig segítik őket a multinacionális nagyvállalatok és a baloldali média.
A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy mikor radikálisan csökkentik a büntetési tételeket, akkor ezzel párhuzamosan megugrik a bűncselekmények száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
