A romániai parlamenti választáson számos meglepetés született, például messze a várakozások alatt teljesített a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), el is vesztette azt, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben. Ludovic Orban miniszterelnök le is mondott. Ennek ellenére valószínűleg mégis a PNL alakíthat kormányt, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével. Az új kormány azonban törékeny lehet, enyhe többséget csak az alsóházi kisebbségi képviselőkkel tudnak kialakítani. Victor Ponta volt miniszterelnök pártja, a Pro Romania kiesett a parlamentből és vélhetően Traian Băsescu egykori államfő pártja, a Népi Mozgalom (PMP) is így járhatott, bár ez még nem biztos. Általános megdöbbenést váltott ki, hogy a felmérésekkel ellentétben a szélsőjobboldali, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejutott a törvényhozásba. A párt az úzvölgyi agresszióval és a járványügyi intézkedések elleni tüntetéseivel hívta fel magára a közvélemény figyelmét. A választásokról nyilatkozott az Origónak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kolozsvári születésű Románia-szakértője.

Rekordalacsony részvétel mellett került sor a vasárnap a romániai parlamenti választásokra,

a szavazópolgárok alig 31,84 százaléka járult az urnákhoz,

ami jól kifejezi a társadalomban uralkodó általános apátiát, kiábrándultságot. A legtöbb politikai párt vezetője a koronavírus-járvánnyal magyarázza a választók több mint kétharmadának a távolmaradását, az elemzők szerint ez csak alibi magyarázat.

A szavazatok több mint 99 százalékának a feldolgozottsága mellett úgy tűnik, hogy általános meglepetésre a választást a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte 30 százalék körül eredménnyel. Második a kisebbségben kormányzó, jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) lett alig 26 százalékkal, ezzel messze alulmúlta a várakozások szerinti 30-35 százalékot. A harmadik helyen a Momentum román testvérpártja, az USR-PLUS pártszövetség végzett, 15 százalékkal, ez is elmarad a párt vezetői által várt 18-20 százalékról. A választás legnagyobb meglepetésének a szélsőjobboldali, magyarellenes AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) előretörése tűnik, noha a szélsőséges párt alig egy éve létezik, mégis nagyjából 9 százalékot ért el. Az RMDSZ is jól szerepelt, 6 százalék körüli eredménnyel.

Jelen állás szerint így öt párt került be a bukaresti parlamentbe. Biztosan kiesett a román törvényhozásból Victor Ponta volt PSD-s miniszterelnök Pro Romania nevű nacionalista, szociálliberális pártja, amely 4,3 százalékos eredményt ért el. Ponta elismerte a vereségét, és közösségi oldalán bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől, ami az ő, rendkívül becsvágyó politikai ambíciónak az ismeretében elég hihetetlenül hangzik, hiszen eddig az volt a célja, hogy a román baloldal vezetője legyen.

Victor Ponta a választás előtti napokban azzal próbálta meg felhívni magára a figyelmet, hogy magyarországi politikusokat támadott, amiért – értékelése szerint – azok az „RMDSZ-nek kampányoltak". Magyarellenes Facebook-bejegyzéseiben elsősorban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert emelte ki, de így sem sikerült átlépnie az 5 százalékos küszöböt.

Úgy tűnik, hogy Traian Băsescu volt államfő, jelenleg EP-képviselő Népi Mozgalom (PMP) nevű jobboldali, nacionalista egyszemélyes pártja sem lesz a parlament tagja, mivel 4,9 százalékot ért el, de a párt politikusai nem akarják elismerni, hogy kiestek a törvényhozásból, szerintük a diaszpóra voksaival még van esélyük, bár 87,6 százalékos feldolgozottság mellett a diaszpóra 265 ezer szavazatának mindössze a 9 százaléka mehetett a PMP-re.

Ha viszont mégis bejut a PMP, akkor az hátrányosan érintheti az RMDSZ-t, mert a román jobboldali pártok inkább Băsescuval működnének együtt.

Hogyan szerepelt az RMDSZ?

Az RMDSZ hozta a papírformát, a 6 százalék körüli eredménye jónak mondható, mivel csak vélhetően öt párti parlament lesz, ez mandátumarányosan 7-8 százalékot is jelenthet a Képviselőházban, illetve a Szenátusban.

A magyar érdekvédelmi szervezet 4 megyében győzött, Hargita megyében mind a Képviselőház, mind a Szenátus tekintetében 86 százalékos eredményt tudhat maga mögött. Kovászna megyében a Szenátusra leadott voksok 72 százalékát, a Képviselőháznál a 70 százalékát kapta meg. Maros megyében az RMDSZ a szenátori voksok 39, a képviselőházi voksok 37 százalékát szerezte meg, Szatmár megyében 38 százalék szenátori, és 37 százalék képviselőházi szavazatott kapott a magyar szervezet. Két megyében lett második az RMDSZ, Szilágyban és Biharban. Szilágy megyében 24, Bihar megyében pedig a szavaztok 21 százalékét kapta meg.

Az RMDSZ relatíve jól szerepelt Kolozs megyében, 12 százalékkal, az 5 százalékot még Arad, Brassó és Máramaros megyékben sikerült megugrania.

Hogyan szerepelt a Momentum román testvérpártja, az USR-PLUS?

A 15 százalék körüli eredménnyel a 18-20 százalékos várakozás alatt teljesítetett az USR-PLUS, ez azt jelenti, hogy a Momentum román testvérpártjának nem sikerült elérnie azt a fő célkitűzését, hogy a választások után két párti, PNL-USR-PLUS kormánykoalíció legyen. A párszövetség társelnöke és miniszterelnök-jelöltje, a magyarellenes és szélsőjobboldali múltú Dacian Cioloș volt kormányfő, jelenlegi Renew Europe-frakcióvezető ennek ellenére vasárnap este és hétfő reggel is bejelentkezett a miniszterelnöki székért, de kicsit sem valószínű, hogy Klaus Iohannis államfő őt bízza meg, még Ludovic Orban lemondása után sem.

Dacian Cioloș, USR-PLUS szövetség egyik vezetője sajtótájékoztatót tart 2020. december 6-án, a romániai parlamenti választások után.Forrás: MTI/AP/Vadim Ghirda

A Mediafax hírügynökség szerint közben az URS-PLUS meghatározó tagjai és szimpatizánsai a másik társelnök, Dan Barna lemondását követelik, mert neki tulajdonítják a várakozásokhoz képest rossz eredményt. A kritikusok leginkább azt emelték ki, hogy a tavalyi EP-választáson a pártszövetség 22 százalék fölött teljesített, majd az elnökválasztáson (ahol Fekete-Győr András kampányolt Barnának) 15 százalékot, most meg szintén annyit, ezért véleményük alapján a karakter nélküli társelnök a hibás.

(A Momentum ezúttal is az USR-PLUS-t támogatta az RMDSZ ellenében.)

Dan Barna már az első kritikák után, hérfő reggel közölte, hogy semmiképp sem tervez lemondani, sőt kormányzásra készül, a miniszterelnök-jelöltjük pedig továbbra is Dacian Cioloș. Az USR-PLUS két megyében nyert, Temesben és Brassóban, illetve a fővárosban, Bukarestben.

A választási kampány az USR-PLUS szempontjából eléggé botrányosra sikerült, az egyik megmondóemberüket, Andrei Caramitrut az RMDSZ közelinek mondott Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke hivatalból feljelentette, mivel az minősíthetetlen szavakat használva dehumanizálta a Facebook-oldalán a PSD szavazóit.

Továbbá a pártszövetség egy olyan (ál)közvélemény-kutatást rendezett, amelyben azt kérdezték, hogyan viselné el Ön, ha a gyereket egy PSD-szimpatizánssal házasodna össze? Moldva régió fővárosában Jászvásáron (Iași) az USR-PLUS második szenátor-jelöltje az a Cristian Berea volt, aki nemrég még a vállaltan neofasiszta, magyarellenes Nouă Dreapta (Új Jobboldal) nevű párt alelnökeként tevékenykedett - írta a Főtér.ro. A szélsőséges politikus úgy tűnik, hogy nem szerzett mandátumot. Ahogy arról az Origo nemrég beszámolt, a kampányban derült ki, hogy Brassó USR-PLUS-s polgármestere, Allen Coliban hazudott a végzettségéről.

Mivel magyarázható a szélsőjobboldali, magyarellenes AUR előretörése?

A szélsőjobboldali, magyarellenes AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) a választás nagy meglepetése, ugyanis nem mérték bejutónak, ennek ellenére 9 százalék körüli szavazatot kapott. A diaszpórában kiemelkedően jól szerepelt, 24,9 százalékot szerzett. A pártnak két meghatározó, közismert politikusa van, az egyik társelnök, George Simion és Dan Tanasă.

Dan Tanasăt tulajdonképpen mindenki ismeri Romániában, az újságíróból lett szélsőjobboldali politikus azzal keltett botrányokat, hogy folyamatosan perelte be a székelyföldi polgármestereket a magyar nyelv használata miatt. Emellett a közösségi médiában keltett gyűlöletet a magyarok ellen. Mivel az AUR Maros megyei képviselőházi listavezetője volt, valószínű, hogy mandátumot szerzett. Az erdélyi magyar politikusok azt gyanítják róla, hogy kapcsolatban áll a belföldi román titkosszolgálattal (SRI).

A 34 éves George Simion először 2019 májusában mérettette meg magát az EP-választáson mint független jelölt, de nem jutott be az uniós testületbe, mivel csak 1,2 százalékot kapott. 

Azáltal vált ismertté, hogy 2019. június 6-án, az Úzvölgyében ő is felvonult, majd hamisan azt állította, hogy a jelenlévő, szerinte „szeparatista" magyarok megverték őt.

Ezt követően még számos alkalommal megfordult az úzvölgyi katonatemetőben, a koronavírus-járvány idején pedig a járványügyi kormányzati intézkedések ellen rendezett tüntetéseket, főleg Bukarestben.

Az AUR-t 2019. december 1-én jegyezték be politikai pártként, a román nemzeti ünnep alkalmából. Fő célkitűzésüknek tekinti a Moldovai Köztársaság egyesítését Romániával, és a román diaszpóra hatékonyabb képviseletét. Első számú kommunikációs felületük George Simion Facebook-oldala, ahol a szélsőséges pártvezér 380 ezer „like-oloval" és 560 ezer követővel rendelkezik. A közösségi médiában főleg a magyarok ellen uszítanak.

A PSD elnöke, Marcel Ciolacu felvetette, hogy a pártja az AUR-ral is tárgyalna egy esetleges koalícióról, de Simion ezt gyorsan visszautasította. A két pártnak egyébként együtt sem lenne többsége. Az RMDSZ, a PNL és az USR kizárták az együttműködést a szélsőjobboldali párttal.

Ugyanakkor közvélemény által nem igazán ismert Claudiu Târziu, az AUR másik társelnöke, leendő szenátor azt nyilatkozta hétfőn késő délután a Radio France Internationale (FRI) román adásának, hogy a PNL is megkereste őket a kormányalakítás céljából, de a pártjuk senkivel sem kíván koalícióra lépni.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap este azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartja a választók akaratát, viszont – véleménye alapján – az AUR-nak nincs helye a bukaresti parlamentben, erre válaszul a párt hétfőn nyilatkozatot adott ki, amelyen leszögezték, hogy nekik van helyük a parlamentben, az RMDSZ-ek viszont nincsközölte a DigiTV hírportálja, a digi24.ro. Egyúttal kiemelték: úgy szeretnék módosítani a román alkotmányt, hogy az eredményezze az etnikai politikai formációk, így az RMDSZ betiltását is.

A romániai választásokról, többek között az AUR-jelenséggel kapcsolatosan nyilatkozott az Origónak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kolozsvári születésű Románia-szakértője. A szakértő elmondta: a román szélsőjobb mindig is létezett, csak az utóbbi években a többi nagypárt színeiben politizáltak. Az AUR 9 százaléka nagyjából megegyezik azzal a szavazati aránnyal, amit egykor a szélsőséges Nagy-Románia Párt (PRM) hozott. A felmérések érdekes jelenségre mutatnak rá: a szélsőjobb nagyrészt a volt baloldali érzelmű szavazókat tudja megszólítani, vagyis proteszt mozgalomként fogható föl. Ugyanakkor az AUR több mint tiltakozás az establishment ellen, mert moldovai, angliai, szerbiai, ukrajnai nacionalista tevékenységéből ítélve a román titkosszolgálat is támogatja, egyébként hogyan tudna a semmiből költséges kampányokat folytatni külföldön. Mindez azt is jelzi, hogy a mintegy 10 millió külföldön élő román anyanyelvűt a bukaresti hatalmi kemény mag akár nem konvencionális eszközökkel is rá akarja kapcsolni az állami érdekre. Az AUR-nak volt a legerőteljesebb Facebook-kampánya is a választások előtt, amit nem lehetne szakértők nélkül megtenni, valamint jelzi, hogy van egy fiatal „internetfüggő" réteg, amely vevő a demagógiára.

Milyen színezetű kormánykoalíció jöhet?

A választási matematika egy PNL-USR-PLUS-RMDSZ koalíciót feltételez, de még ehhez is szükség van a nemzeti kisebbségek támogatására, akik 17-18 képviselőt delegálhatnak az alsóházba. Másképp nem lehet többséget kialakítani.

Ludovic Orban román miniszterelnök beszél támogatóihoz a kormányzó PNL bukaresti székházában 2020. december 6-án, a romániai parlamenti választások után.Forrás: MTI/EPA/Robert Ghement

Az Origo ezzel kapcsolatos kérdésére Barabás T. János azt mondta, hogy PNL-USR-PLUS-RMDSZ kormánykoalíció várható, bár Románia esetében különösen is számításba kell venni a váratlan politikai fordulatokat. A Románia-szakértő hozzátette: Iohannis elnök szócsövének tekintett digi24.ro hírportál a két nagy jobboldali/liberális párt együttműködését támogatja, de a gyakorlatban sincs más megoldás a kormányalakításra, mert a PNL és az USR a mostani eredmények szerint nem érik el az 50 százalékot a parlamentben, így a PNL-hez hasonlóan az európai néppárt tag RMDSZ-re is szükség van, lévén hogy a Băsescu-féle párt várhatóan nem jut be a parlamentbe – emelte ki.

Romániában hagyományosan erősek a párton belüli ellenzéki csoportok, illetve gyakori jelenség a párt-elhagyás is, ezért biztos kormányzás inkább 55-60 százalékos többséggel oldható meg. Ebbe beleférhetnek a nem magyar kisebbségiek is – jegyezte meg.

Ugyanakkor Barabás T. János szerint nem annyira a kormányalakítás lesz kihívás, hanem inkább az eltérő gazdaságpolitikák és csoportérdekek egyeztetése lesz nehéz, a közvetítésben az államfői hivatal is szerepet fog játszani. A PNL elsősorban infrastruktúrafejlesztéssel, míg az USR a digitális gazdaság támogatásával akar gazdasági növekedést, gesztust téve üzleti klientúrájuk felé is.

A PNL és az USR között fennálló nézeteltérésekről a következőt mondta a szakértő: a két párt egymást fő versenytársnak tekinti, ugyanazt a városi középosztályt célozzák meg hasonló üzenetekkel. A pár évvel ezelőtti utcai tüntetések nyomán létrejött USR a régi, korruptnak tekintett pártoktól akarja megmenteni Romániát, imázsának ez áll a központjában. Az érdekellentétek várhatóan még a kormányciklus idején a felszínre törnek, de elsősorban mediatikus vetélkedésre várok, hiszen a másik fél nélkül nem maradhatnak kormányon. Márpedig mindkét fél nagyon is szereti a hatalmat – magyarázta álláspontját.

Az Origo azon felvetésére, miszerint az RMDSZ és az USR eddig ellenfélként tekintett egymásra, ilyen körülmények között hogyan kormányozhatnak közösen, a szakértő azt felelte: a két párt közötti feszültség nem kiemelkedő, ahhoz képest, ami a román pártpolitikában jelentkezik. Az USR-t az RMDSZ magyarországi kapcsolatai zavarják, és nem akar lemaradni a nacionalista retorikáról sem teljesen, hiszen szavazatokat vesztene – tette hozzá.

Az USR-nek elvben jobboldali, gyakorlatban progresszivista-liberális reakciói vannak, az etnikai kérdéseket meghaladottnak, megoldottnak tekintik. Barabás T. János tehát inkább azt mondaná, hogy kevésbé foglalkoznak az RMDSZ-szel, mintsem, hogy ellenségesek. Szerinte az USR pragmatikus is tud lenni, a szakértő arra vár, hogy minimális szinten együttműködjön az RMDSZ-szel.

Ezt követően Kelemen Hunor interjút adott az FRI román adásának, melyben közölte, hogy az RMDSZ koalícióra lépne a PNL-vel és az USR-PLUS-szal, de kérnek cserébe miniszteri székeket.

Hétfő kora délután Barna és Cioloș is bejelentették, hogy elfogadják az RMDSZ részvételét a koalícióban, mivel a magyar párt nélkül nem lehet többséget alkotni.

Este pedig bejelentette lemondását Ludovic Orban román miniszterelnök, miután az általa vezetett PNL elvesztette a választásokat az ellenzéki PSD-vel szemben.