A magyarországi baloldal európai parlamenti képviselői az elmúlt években folyamatosan azért tevékenykedtek Brüsszelben és Strasbourgban, hogy minél nehezebb helyzetbe hozzák saját hazájukat, számos alkalommal követelve jelentős forrásmegvonásokkal járó büntetések kiszabását Magyarországra. Ennek érdekében válogatott hazugságokkal próbálták támadni a nemzeti-konzervatív kormányt, a „minél rosszabb, annál jobb" elve alapján. Az Origo összegyűjtötte, hogy az elmúlt években melyek voltak a legsúlyosabb események, amikor a baloldali EP-képviselők elárulták Magyarországot. Akcióik rendre elbuktak, ahogy ezúttal is: ahogy megírtuk, a magyar és a lengyel miniszterelnök feltételeit az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország kancellárja elfogadta, Orbán Viktor és Magyarország győzött.

A Sargentini-jelentés

Ahogy arról már számos alkalommal beszámoltunk, az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én szavazta meg – egyébként nyilvánvalóan jogsértően – a pontatlanságoktól és konkrét hazugságoktól hemzsegő, úgynevezett Sargentini-jelentést, amelyet Judith Sargentini volt zöldpárti, holland EP-képviselő állított össze, magyarországi és külföldi, többségében Soros György által finanszírozott álcivil szervezetek sugalmazására, azzal a nem titkolt céllal, hogy érjék el hazánk szavazati jogának felfüggesztését. Magyarországot elsősorban a határozott migrációs politikája miatt akarták megbüntetni a Sargentini-jelentés közvetlen következményeként megindult 7-es cikkely szerinti eljárással.

Judith SargentiniForrás: © European Union 2019 - Source : EP/Jan Van De Vel

2018. szeptember 7-én, tehát még a szavazás előtt, Jávor Benedek, a Karácsony Gergely-féle Párbeszéd akkori EP-képviselője (aki – főnöke jóvoltából, adófizetői pénzből – jelenleg Budapest brüsszeli képviseletét vezeti) a következőket mondta a Magyarországot elítélő jelentésről: „Tartalmilag a Sargentini-jelentésen nem lehet fogást találni. Pontos, részletes adatokkal alátámasztott, elismert nemzetközi szervezetek dokumentumaira támaszkodó szöveg kerül az Európai Parlament elé".

Akkor természetesen a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció (DK) is megtámadta Magyarországot.

A jelentés kapcsán a felvezető szerep a párt akkori EP-képviselőjére, Niedermüller Péterre hárult (ő jelenleg Erzsébetváros polgármestere), aki 2018 júniusában az Európai Parlament LIBE-szakbizottságában a magyar jogállamiságról tartott vita során köszönetet (!!!) mondott Sargentininek a Magyarországról hazugságot állító jelentés elkészítéséért, amit kiegyensúlyozottnak, visszafogottnak és objektívnek nevezett... A DK másik EP-képviselője, Molnár Csaba (aki korábban egy rövid ideig Gyurcsány minisztere is volt) még 2018. szeptember 6-án megígérte, hogy „a párt politikusai meg fogják szavazni az Orbán-kormány elleni uniós eljárást megindító Sargentini-jelentést".

Az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István a téma kapcsán közleményt adott, „A dokumentum a magyar jogállamiságot lebontó Fidesz-kormány bűntetteinek tényszerű felsorolásáról szól" – cím alatt, amelyben méltatta és helytállónak nevezte Sargentini hamis érvrendszerét. 

Magától értetődően a DK, az MSZP és az Párbeszéd politikusai megszavazták a Soros-Sargentini jelentést, azóta is követelve ennek alapján Magyarország megbüntetését. 

2020. január 16-án az EP a hetes cikkely szerinti eljárás keretében megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalási indítványt.  A baloldali összefogás uniós képviselői közül minden jelenlévő politikusuk támogatta a politikai motivációjú elmarasztalást. 

A magyar EU-biztos kinevezésének akadályozása

Miután a 2019. májusi EP-választás után Gyurcsányné bekerült a brüsszeli testületbe, vele együtt pedig bejutott a radikális baloldali Momentum két politikusa, Cseh Katalin és Donáth Anna, a Magyarország elleni támadások új lendületet vettek.

Cseh Katalin és Donáth AnnaForrás: MTI/Illyés Tibor

Első célkitűzésük az volt, hogy akadályozzák meg Trócsányi László volt igazságügyi miniszter az EU bővítéséért és szomszédságpolitikájáért felelős biztosi tisztségi kinevezését. Trócsányit elsősorban a migráció kérdésében képviselt határozott álláspontért támadták, és sikerült is elérniük a kinevezése meghiúsulását. A baloldali képviselők ezt követően az új magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér kinevezését próbálták megakadályozni, majd amikor ez nem sikerült, azt akarták elérni, hogy a nagyon jelentős, bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi tisztséget elvegyék Magyarországtól, de egyik próbálkozásuk sem sikerült, Várhelyi pedig biztos lett.

Cseh Katalin momentumos EP-képviselő 2019 decemberében, az ATV élő adásában kijelentette: Nehezen tudom elfogadni, hogy Magyarország kapta a bővítési portfóliót,  majd a műsor során még kétszer megismételte, nem örül Magyarország diplomáciai sikerének. Az adás végén Cseh azt állította: Donáth Annával csak azért ülnek az Európai Parlamentben, hogy Várhelyi minden rezdülését figyeljék - vagyis, hogy a magyar EU-biztost támadják. 

A koronavírus-járvány elleni védekezést is megpróbálták  gyengíteni

2020 tavaszán a magyar baloldali EP-képviselők az Európai Parlament „online ülésein" elsősorban a koronavírus-törvény miatt támadták saját hazájukat, szinte egységesen azt vizionálva, hogy a járványhelyzet miatti különleges jogrendet lehetővé tévő jogszabály „örök időkre szól", illetve „diktatúra bevezetéséhez fog vezetni". A valóság ezzel szemben az, hogy a törvény alig két és fél hónapon át volt érvényben, március 31. és június 18. között.

A Jobbik egyetlen megmaradt európai parlamenti képviselője, a korábban zsidókat listázni akaró, és részben emiatt a világ hetedik legantiszemitább emberévé választott Gyöngyösi Márton éppen aznap, amikor Orbán Viktor bejelentette a különleges jogszabály visszavonását, kiadott egy közleményt, amelyben úgy fogalmazott, hogy „a törvénnyel a miniszterelnök lényegében egyszemélyi hatalmat épített ki Magyarországon".

Ezt követően Gyöngyösi a Soros György által támogatott Freedom House országjelentését ismételgette, nevezetesen: Magyarország demokráciának semmiképpen nem nevezhető, hanem egy hibrid rendszer, vagy egy diktatúra.

Gyurcsányné május 14-én, az MTI-hez eljuttatott közleményében a következő áll: „Az Európai Unióban már mindenki számára világos, Orbán a teljhatalmát felhasználva pusztítja a demokratikus értékeket." 
MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐEN A DK EP-KÉPVISELŐJE „HATÁROZOTTABB INTÉZKEDÉST" KÖVETELT MAGYARORSZÁG ELLEN AZ EURÓPAI UNIÓ VEZETŐITŐL:  „Végre el kell fogadni azokat a szabályokat, melyek az antidemokratikus kormányokat kizárják az uniós források felhasználásából." 

Jól látjuk, erre tettek most, az elmúlt hetekben kísérletet Soros György és Brüsszel segítségével, de a kísérlet ezúttal is elbukott, Magyarország győzött. 
GYURCSÁNY FERENC FELESÉGE EGY KORÁBBI INTERJÚBAN ELISMERTE, MINDENT MEGTETT AZÉRT, HOGY A HAMIS VÁDAKAT ELTERJESSZE KÜLFÖLDÖN.  Saját bevallása szerint 25 külföldi újságírónak mondta el azt az álhírt, hogy „Magyarországon felfüggesztették a parlamentet".

Gyurcsány és GyurcsánynéForrás: MTI/Mohai Balázs

A momentumos EP-képviselő, Donáth Anna május 13-án például a következőket írta közösségi oldalán: „Ezzel a törvénnyel pedig megteremtette egy rendeleti kormányzás lehetőségét is, teljhatalmat szavaztatva magának. Márpedig ez pont olyan önkény, ami ellen az Európai Unió létrejött."

A súlyos magánéleti botrányokkal terhelt Donáth Anna korábban, május 7-én a koronavírus-törvényre utalva azt mondta EP-beli felszólalásában, hogy a járvány alatt Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországon is vannak visszaélések, és leépül a jogállamiság. 

AZ ATV-BEN PEDIG MÉG ÁPRILIS 24-ÉN BEVALLOTTA, HOGY ELŐTTE EGY NAPPAL KÖVETELTE HAZÁJA, MAGYARORSZÁG MEGBÜNTETÉSÉT. 

A Momentum másik EP-képviselője, Cseh Katalin az EP tavaszi online ülésein számos alkalommal vádolta meg hamisan diktatúraépítéssel Orbán Viktort, szinte minden alkalommal a koronavírus-törvény miatt.

Ujhelyi István a közösségi oldalán kiáltott diktatúrát a törvény kapcsán, és követelt brüsszeli beavatkozást a magyar kormány ellen. 

Miután Orbán Viktor bejelentette a koronavírus-törvény visszavonását, az Origo megkereste a fenti EP-képviselőket, hogy hajlandók-e bocsánatot kérni a diktatúrázós, feljelentgetéses vádjaik miatt, de ezt egyikük sem tette meg.

Az LMBTQ-téma folyamatos napirenden tartása 

2020 júniusában Donáth Anna közösségi oldalán megjelent egy propagandavideó, amelyben a politikus azt mondta, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban a Momentum az LMBTQ-jogok érvényesüléséhez kötné az uniós támogatások kifizetését. 

Donáth célzott EU-s forrásokat szeretne biztosítani - az adófizetők pénzéből - Soros György azon álcivil szervezeteinek, amelyek az LMBTQ-jogokkal foglalkoznak. Donáth Magyarország mellett Lengyelországot is támadta.

Az Európai Parlament 2020. április 17-én elfogadott egy állásfoglalást az összehangolt uniós fellépésre. Akármilyen hihetetlen, még ebbe is sikerült belecsempészni Magyarországot, mégpedig „a transznemű és interszexuális személyek jogai" apropóján. Az előzmények után talán nem váratlan: a magyar baloldali képviselők egytől egyig megszavazták a nemzetközi baloldal abszurd támadását. Egyébként akkor a koronavírus-járvány első hullámának a csúcspontján volt az EU.

2019. december 18-án elfogadott az EP egy állásfoglalást az LMBTQ-személyek megkülönböztetéséről, az LMBTQ-mentes övezetekről, és úgy általában a gyűlöletkeltésről. Ennek az volt az apropója, hogy 2019 elején egyes lengyel régiók, járások és települések (több mint száz esetben) „LMBTQ-ideológiától" mentesnek nyilvánították magukat. Ez nem tetszett Brüsszelnek, és az állásfoglalás elfogadásával próbáltak bosszút állni. 

Az állásfoglalás olyan hazug vádakat fogalmazott meg Magyarországgal szemben, mint hogy itthon az LMBTQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés és erőszak számos formát öltött, a szociális LMBTQ-központok ellen támadásokat követtek el, valamint az LMBTQ-személyekkel kapcsolatban homofób kijelentések hangzottak el. Akármennyire képtelenek ezek az állítások, a magyar baloldali képviselőknek nem okozott gondot megszavazni a hazánkat megbélyegző indítványt.

Egy hónappal korábban, novemberben a kormány külföldi ellenfelei szintén aktívnak bizonyultak Magyarország lejáratásában, amiben ismét partnerre találtak Gyurcsánynéban és társaiban. November 28-án fogadta el az EP az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásáról szóló állásfoglalását. Ebben több más uniós tagállam mellett Magyarországot is „felkérte" arra, hogy az egyezmény aláírása után „haladéktalanul" ratifikálja. Ez egyébként többek között azt jelentette volna, hogy minden magát az LMBTQ-közösség részének valló migránst be kellett volna engedni, minden előzetes ellenőrzés nélkül. 

Újabb Magyarország elleni ideológiai támadások

2020 júliusában, miközben Orbán Viktor Brüsszelben tárgyalt a hazánknak az EU-s költségvetésből és mentőalapból juttatandó pénzekről, 

a magyarországi baloldal európai parlamenti képviselői Gyurcsányné vezetésével épp azon munkálkodtak, hogy minél kevesebb forrás jusson a magyaroknak, és minél több a jelentős részben külföldi, migrációt támogató álcivileknek. 

Gyurcsányné, Molnár Csaba, Ara-Kovács Attila, Rónai Sándor és Ujhelyi István ekkor közös közleményben tudatták: kizárólag akkor szavazzák meg a hétéves költségvetést és az újjáépítési csomagot az Európai Parlamentben, ha abban politikai-ideológiai feltételek megkerülhetetlenek maradnak.

Az Európai Parlament 2020. október 7-én megszavazta Michal Simecka szlovák liberális (Renew Europe) EU-képviselőnek „a demokrácia és jogállamiság megvédésére irányuló" javaslatát. 

A cseh jelentéstevő egyébként a végletekig elfogult: a hvg-nek adott interjújában pozitív példaként hozta fel a Vera Jourovával rendszeresen egyeztető Donáth Annát. 

Ezek után nem csoda, hogy az állásfoglalás külön kitételt tartalmazott Magyarországra és Lengyelországra, visszautalva arra, hogy a két ország ellen meghallgatások vannak folyamatban. Ahogy az sem volt váratlan, hogy a baloldali képviselők (a jobbikos Gyöngyösi Mártontól kezdve a DK-s Gyurcsánynén át a szocialista Ujhelyi Istvánig) mind megszavazták a hazánkat támadó Simecka-jelentést.

A Hír TV október 9-én hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen  Donáth Anna azzal dicsekedett egy belső momentumos fórumon, hogy Vera Jourová cseh EU-biztossal rendszeresen egyeztetett, mégpedig azzal a céllal, hogy Magyarországot elítélő jelentés szülessen.  Donáth egyébként azt megelőzően a Varga Judit igazságügyi miniszterrel folytatott vitában nyilvánosan letagadta, hogy egyeztetett volna Jourovával. 

2019. december 3-án az Európai Parlament egyik termében Gyurcsányné „Visszatértek a választási csalások Európába?" címen tartott konferenciát. Az esemény meghívójában azt hajtogatta, hogy a legutóbbi hazai országgyűlési választáson komoly visszaélések történtek, ezek még a végeredményt is befolyásolták, amire semmilyen bizonyítékot nem tudott persze bemutatni.

Egy tavaly november 20-án körbeküldött levél pedig arról tanúskodik, hogy Ujhelyi István is botrányos módon próbálta mozgósítani képviselőtársait a magyar Országgyűlés házszabály-módosítása miatt.  „Magyar ellenzéki EP-képviselők mellett többek között az S&D-frakció spanyol elnöke, Iratxe García Pérez is részt vett azon a szolidaritási akción, amelyet az Európai Parlament strasbourgi épületében tartottak kedden, a plenáris ülés szünetében. (...) A szolidaritási akción részt vettek a DK európai politikusai, Gyöngyösi Márton, valamint német, osztrák és svéd delegációvezetők, illetve politikusok, többek között Udo Bullmann korábbi német szociáldemokrata frakcióvezető" - sorolta fel utólag azokat, akik részt vettek az általa meghirdetett akción. 

Ujhelyi nem meglepő módon hazugságokkal hergelte képviselőtársait,  többek között állítva, hogy a kormány részéről újabb támadás érte a magyar demokráciát.

A migráció összekapcsolása más témákkal 

A 2020. szeptember 17-én elfogadott, úgynevezett López Aguilar-jelentés parlamenti szavazásakor Gyöngyösi Márton ugyan tartózkodott, de a többiek megszavazták a jelentést, igaz, ezzel a jobbikos képviselő sem állt ki Magyarország érdekei mellett. 

Az EP állampolgári jogi bizottságának spanyol baloldali elnöke, a magyar kormányt gyakran támadni próbáló, a migránsvízumok ötletét felvető Juan Fernando López Aguilar nevével fémjelzett javaslat Lengyelországot vette célba. Mint közismert, Lengyelország a V4-ek tagjaként szoros politikai és stratégiai szövetségben áll Magyarországgal. Lengyelország ellen is eljárás zajlik az uniós szerződések hetes cikkelye alapján, ezzel kapcsolatban az uniós döntéshozás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Tanácsban tartott meghallgatások ez idáig nem vezettek eredményre. 

Emlékezetes, hogy a migráció ügyében Brüsszelben egyetlen olyan javaslatot terjesztettek be, amely valamilyen formában elismerte Magyarország erőfeszítéseit az unió határainak megvédésében,  ez a magyar határkerítés felépítési és üzemeltetési költségei egy részének visszatérítéséről szólt, de Gyurcsányné ezt sem szavazta meg. 

Gyurcsány Ferencné még 2019 augusztusában elutasította azt a brüsszeli javaslatot, hogy az ország a határvédelemre 6,6 milliárd forintot kapjon az EU-tól. Az elutasítást az ATV élő adásában jelentette be büszkén.

Gyurcsányné, Cseh, Donáth, Ujhelyi, Gyöngyösi és a többiek nem tanultak az előző kudarcokból. Most, az unió költségvetéséről és a politikai-ideológiai feltételekről szóló vitában is mindent megtettek, hogy Magyarország számára káros javaslatot fogadjanak el, de ahogy megírtuk: elbuktak. Bár Donáth, Ujhelyi és Gyurcsányné is megpróbálta saját Facebook-oldalán elhitetni, hogy ők győztek, még saját híveik sem hittek nekik. Ők is látják: Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki nagy győzelmet aratott.