Bihar megye román vezetése a járvány ürügyén kivérezteti Nagyvárad magyar kulturális életét

A Bihar Megyei Tanács (az önkormányzat magyar megfelelője -szerk.) kedd délutáni ülésén Ilie Bolojan tanácselnök, Nagyvárad volt polgármestere előterjesztései nyomán drasztikusan csökkentette az alárendelt intézmények személyzetét, és megszüntette a kulturális folyóiratok önállóságát. A járvány ürügyén meghozott rendeletek komoly csapást jelentenek Nagyvárad magyar színházának, a Szigligeti Színháznak a jövőjére nézve is. Ezek a sokak szerint kultúraellenes intézkedések elsősorban a helyi magyar közösséget érintik rendkívül hátrányosan. Bolojant már évek óta azzal vádolja az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Nagyváradon él 45 ezer magyar is, akik a város lakosságának a negyedét teszik ki. A magyar érdekképviseleti szervezet egyik politikusa, Szabó Ödön parlamenti képviselő ezúttal kulturális értelemben vett „etnikai tisztogatással" vádolta meg Bolojant.

A szeptemberi önkormányzati (helyesebben: helyhatósági) választás eredményeképpen a partiumi Bihar megyét elvesztette az RMDSZ, a megyei tanács új elnöke a magyar Pásztor Sándor helyett a román Ilie Bolojan addigi nagyváradi polgármester lett, aki a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik legbefolyásosabb politikusa, a helyi románság körében pedig népszerűnek számít.

Cine e Ilie Bolojan, varianta de premier a PNL: membru în partid de 30 de ani, a avut 3 mandate de primar la Oradea https://t.co/mYW5kiSTP2#news#stiri#romaniapic.twitter.com/HLFPkvOJ83

— Libertatea (@libertatea) December 8, 2020

A román, PNL-s irányítás alá került Bihar Megyei Tanács „takarékosságinak" titulált, Bolojan által hétfőn előterjesztett, kedden már el is fogadott intézkedésekről az MTI a Maszol alapján számolt be. Az erdélyi magyar hírportál tudósítása szerint: a „karcsúsítás" nyomán Bihar megye hét szociális és kulturális intézményétől összesen 255 dolgozót bocsátanak el.

Az érintett intézmények között van a magyar nyelvű Várad kulturális folyóirat, mely szervezeti önállóságát és munkatársai felét elvesztve a román vezetésű Gheorghe Șincai Megyei Könyvtárba tagozódik be, és a szintén magyar nyelvű nagyváradi Szigligeti Színház, melynek 38 munkatársától kell megválnia.

A portál felhívja rá a figyelmet: a színházi létszámleépítésnél nemcsak a gazdaságosság elvét követte a Bihar Megyei Tanács, hanem az etnikait is. A magyar színháznál végzett nagyobb arányú elbocsátást Bolojan tanácselnök azzal indokolta, hogy „ennek az intézménynek kisebb piacot kell kiszolgálnia, mint a román színháznak". Ilie Bolojan a sepsiszentgyörgyi színházak helyzetét hozta fel példaként, ahol a 25 százalékot kitevő Kovászna megyei románságot kiszolgáló Andrei Mureșanu Színház költségvetése feleakkora, mint a többségi magyarságot kiszolgáló Tamási Áron Színházé. Bihar megyében pedig a magyarság aránya felel meg a Kovászna megyei románok arányának.

Nagyváradon eddig 148 állása volt a román Mária Királynő Színháznak és 147 a magyar Szigligeti Színháznak, az átszervezés után a román társulat 121 teljes és 12 félmunkaidős,

a magyar pedig 109 teljes és 6 részmunkaidős állással működhet tovább.

Bolojannak a magyar színházzal kapcsolatos érvelése nonszensz, és elég könnyen megcáfolható. A Transindex hírportál információi alapján, noha az összlakosságnak csupán a negyedét teszi ki a magyarság Nagyváradon és Bihar megyében, a magyar színház a nézettség területén messze veri a románt.

A 2018-2019-es évad esetében például a magyar társulatnak 65 ezer nézője volt, míg a románnak csak 45 ezer.

Erre az lehet a kézenfekvő magyarázat, hogy nemcsak a nagyváradi, de a teljes Bihar megyei magyarság látogatja a magyar társulat előadásait.

A román Mária Királynő Színháznak és a magyar Szigligeti Színháznak helyet adó Nagyváradi Állami Színház épülete. Forrás: Wikimedia Commons/Mihai Romeo Bogdan

A sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Román Színházzal vont párhuzam pedig azért sem állja meg a helyét, mert

azt a magyar vezetésű Kovászna megyei önkormányzat a helyi román közösség iránti tiszteletből, és nem az óriási piaci igény miatt tartja fenn.

Nem mellékesen: míg Bihar megyében 140 ezer magyar él, addig Kovászna megyében 50 ezer román van (ebből pedig csak 12 ezer sepsiszentgyörgyi), tehát Bolojan „érvelése" a számok szintjén értelmezhetetlen.

A sepsiszentgyörgyi román színház amúgy sem nagy múltú, csak 1987-ben jött létre, a kommunista hatóságok parancsára. Összehasonlításképpen: a nagyváradi magyar színjátszás gyökerei a XVIII. század végére tekintenek vissza.

A magyar színházélet elsorvasztása ellen tiltakozik az intézmény főigazgatója, Czvikker Katalin is.

Bolojan a „takarékossági" intézkedéseket természetesen a járványhelyzettel indokolta.

A korábbi nagyváradi polgármester október végén nagy feltűnést keltett a román sajtóban azzal, hogy miután átvette Pásztor Sándortól a Bihar Megyei Tanács vezetését, az alkalmazottak felét egyszerűen kirúgta.

Etnikai tisztogatást emlegetve tiltakozik az RMDSZ a magyar kulturális élet kivéreztetése ellen

A Transindex megkeresésére reagálva nyilatkozott Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki egyben bukaresti parlamenti képviselő is. A magyar politikus elmondása alapján

az RMDSZ várhatóan több fórumon keresztül, de minimum a közigazgatási bíróságon keresztül, meg fogja támadni az intézkedést.

A képviselő szerint Bolojan valódi terve nem az etnikumok arányos eloszlásáról és a megyei önkormányzat alintézményeinek költségcsökkentéséről szól. A politikus hozzáfűzte: ezt pedig jól példázza a Várad kulturális folyóirat esete is, amikor a főszerkesztő hajlandó lett volna külső finanszírozókat keresni az önállóság megtartása érdekében, ezt viszont annak ellenére elutasították, hogy már semmi nem indokolta volna a lap megszüntetését, elvégre a Bolojan által hangoztatott költségcsökkentés mellett önállóan is működhetett volna a Várad folyóirat.

Szabó Ödön értékelése alapján

„ebből a szempontból nézve Bolojan lépése egyszerre „etnikai tisztogatás", valamint „a kultúra elleni bosszú", és értékelhető a megyei tanácsban zajló hatalomátvételként is.

A magyar képviselő ezért „bolsevik magatartásnak" minősítette, hogy a megyei tanács elnöke előbb eltávolítja a neki nem tetsző személyeket, átalakítja az intézményeket, és a saját embereit ülteti a helyükbe. Szabó Ödön szerint ugyanis

a nagyváradi városházán Bolojan ugyanezt csinálta. Volt egy leépítési hullám, amit később egy felvételi hullám követett. Többen be is perelték emiatt az önkormányzatot, és megnyerték a pert.

Ma viszont nagyjából ugyanannyi önkormányzati alkalmazott tevékenykedik a városházán, mint mielőtt Bolojan kirúgta volna őket. Ugyanakkor Bolojan a civil szféra pályázatait is leépítette a váradi, és most a megyei önkormányzat esetében is. A nyílt pályázás megszüntetése után Váradon egy turisztikai ügynökségnek szervezték ki a tevékenységet,

nyílt verseny nélkül azonban csak az önkormányzat partnerei kaphatták meg az összegeket, annak függvényében, hogy ki milyen kapcsolatban van Bolojannal.

Szabó Ödön lehetségesnek tartotta, hogy a PNL-lel párbeszédet fognak folytatni a nemzeti liberális színekben mandátumot nyert megyei tanácselnök intézkedései kapcsán. Azonban úgy vélte,

az RMDSZ-en kívül összmagyar összefogásra is szükség lesz, mert a társadalmi nyomás fontos záloga lehet hosszú távon a kulturális intézmények ellen irányuló törekvések megfékezésének.

Ahogy arról korábban az Origo beszámolt, az RMDSZ rendszeresen azzal vádolta Bolojant, hogy háttérbe szorította a nagyváradi magyar közösséget, kamarillapolitikát folytatva, ebben a szűk körben pedig szinte kizárólag románok kaptak helyet, noha Váradon él egy 45 ezres magyarság, amely a város lakosságának a negyedét teszi ki, de a polgármester erről igyekezett nem tudomást venni.

Ennek egyik konkrét megnyilvánulása az volt, amikor 2018 végén – még polgármesterként –

nem engedélyezte, hogy a Nagyvárad főterén elhelyezendő négy szobor közül az egyik magyar vonatkozású legyen, nevezetesen: állítsák vissza a város alapítójának, I. Szent László királyunknak az 1923-ban eltávolított szobrát.

Szent László helyére végül is I. Ferdinánd román király szobra került.

Bolojan egyébként 2016 óta akadályozza, hogy Nagyváradnak legyen magyar, RMDSZ-es alpolgármestere.

Ráadásképpen az idei, szeptemberi önkormányzati választás után azt is elgáncsolta, hogy a Bihar Megyei Tanács egyik alelnöke magyar politikus lehessen.

Bolojannak „hála" a magyarság 30 év óta először teljes mértékben kiszorult Bihar megye és Nagyvárad vezetéséből.

A december 6-i parlamenti választás után felröppentek olyan híresztelések, hogy a román politikus a pártja (PNL) miniszterelnök-jelöltje lesz, de ebből végül nem lett semmi.