Az észak-koreai vezetés rendszerváltástól tart

In this picture taken on November 15, 2020 and released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on November 16, 2020 North Korean leader Kim Jong Un speaks during a meeting of the Political Bureau of the Central Committee of the Workers' Party of Korea (WPK) in Pyongyang. (Photo by STR / KCNA VIA KNS / AFP) / South Korea OUT / ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE --- /

Phenjan végső célja a nukleáris fegyverkezéssel nem más, mint, hogy fenntartsa a diktatúrát és megőrizze a jelenlegi vezetés irányító szerepét, ezért az Egyesült Államoknak rendeznie kellene kapcsolatait Észak-Koreával, és végleges békemegállapodást kellene aláírni az 1950 és 1953 között vívott koreai háborút lezárandó - fogalmazott egy csütörtöki virtuális rendezvényen az Egyesült Államok korábbi tárgyalója.

Joseph de Trani szerint nem életképes megoldás a kommunista rezsim elismerése atomhatalomként, mert az fegyverkezési versenyhez és instabilitáshoz vezetne a térségben.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető 2020. november 15-én Forrás: AFP/Str

"Egy atomfegyverekkel felszerelt Észak-Korea arra ösztökél és bátorít majd másokat is, hogy felfegyverkezzenek. Legyen szó Dél-Koreáról, Japánról vagy Tajvanról. Más országok is atomfegyvert akarnak majd, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok tartósan elkötelezett a nukleáris elrettentés mellett a térségben" - fogalmazott a diplomata, aki szerint éppen ezért nem engedheti meg az Egyesült Államok, hogy Észak-Korea megtartsa atomfegyvereit.

De Trani szerint

az észak-koreai vezetés rendszerváltástól tart, és elrettentésként fejleszti nukleáris képességeit.

Joseph de Trani 2006 és 2010 között a hírszerzési igazgató hivatalában dolgozott észak-koreai misszióirányítóként, 2003 és 2006 között pedig a külügyminisztérium különmegbízottja volt az Észak-Koreával folytatott, de végül megfeneklett, hatoldalú tárgyalásokon.