A Robert Koch Intézet adatai szerint 1129 ember halt meg az elmúlt 24 órában koronavírus-fertőzésben. Ez az érték először haladta meg az ezret a járvány kezdete óta.
Ezzel 32 107-re emelkedett a járvány németországi halálos áldozatainak száma.
Az előző rekord 962 haláleset volt, egy hete, december 23-án regisztrálták.
Ugyanakkor az új fertőződések száma heti összevetésben 24 740-ről 22 459-re csökkent. Ez azonban annak is tulajdonítható, hogy az ünnepek miatt kevesebb tesztet végeznek.
Az új esetekkel együtt 1 687 185 ember szervezetében mutatták ki a vírust.
A járvány lassítására december közepén a társadalmi és gazdasági élet legtöbb területét befagyasztó országos zárlatot vezettek be. A szövetségi kormány és a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányok közös döntése szerint a korlátozások egyelőre január 10-ig érvényesek.
A legtöbb intézkedést valószínűleg meghosszabbítják. A vírus terjedésének megfékezésében
messze nem tartunk ott, ahol kellene
- nyilatkozott Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter az ARD országos köztelevízió kedd késő esti híradójában, kiemelve:
előre látható, hogy nem lehet január 11-től visszaállítani a zárlat előtti állapotokat.
Az adatok azt jelzik, hogy a határidőig nem csökken kellőképpen az új fertőződések száma, ezért a korlátozások egy részét meg kell hosszabbítani - fejtette ki a miniszter.
A tudományos és politikai közmegegyezés szerint 50 közelébe, lehetőleg 50 alá kell csökkenteni az utóbbi hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített számát ahhoz, hogy a fertőzési láncolatok feltárásán és megszakításán dolgozó helyi közegészségügyi hivatalok visszaszerezhessék az ellenőrzést a vírus terjedése felett. Ez a mutató az RKI szerdai adatai szerint 141-en áll.
Jens Spahn az oltási kampány első tapasztalatairól tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az ország politikai berendezkedéséből adódóan tapasztalható ugyan némi szövetségi összevisszaság, és voltak zökkenők is, de mindent egybevetve jól sikerült az oltási kampány startja.
Ugyanakkor egyelőre a hiány a legfőbb jellemző, de ez fokozatosan enyhül majd, ahogy
az EU-s szakhatóság újabb oltóanyagfajták forgalmazására ad engedélyt.
Január első napjaiban az amerikai Moderna vakcinája kerülhet forgalomba, és remélhetőleg az Oxfordi Egyetem és az AstraZenecaa brit-svéd gyógyszergyár közös fejlesztésű oltóanyagának engedélyeztetése is gyorsan megtörténik - mondta a miniszter.
Ezzel kapcsolatban Klaus Cichutek, a vakcinákért felelős szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (Paul Ehrlich Institut, Bundesinstitut für Impfstoffe und biomedizinische Arzneimittel - PEI) vezetője elmondta, hogy még nem érkezett hivatalos kérelem az Oxford/AstraZeneca-oltóanyag forgalmazásának engedélyezésére az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA), de mivel a fejlesztők folyamatosan megosztották a klinikai tesztek adatait a felügyeleti hatóságokkal, az engedélyeztetés rövid ideig tart majd.
Hozzátette: arra számít, hogy a Moderna-vakcina engedélyeztetési eljárása rövidesen lezárul. Mint mondta,
ezt az oltóanyagot is igen gyorsan, de a kellő alapossággal vizsgálták a hatóságok.
Jens Spahn kiemelte, hogy egyedül a Moderna-vakcinából másfél-kétmillió adag érkezhet Németországba az oltási kampány március végéig tartó első szakaszában. Forgalmazási engedéllyel egyelőre csak az amerikai Pfizer és a német BioNTech terméke rendelkezik, amelyből a kampány első három napja alatt több mint hatvanezren kapták meg az első adagot. A szállítások rendje a napokban alakul ki,
januártól várhatóan heti rendszerességgel érkezik több százezer adag oltóanyag,
amelyeket a szövetségi kormány szervezésében osztanak szét a tartományok között - ismertette.
A kínálat bővülésével egyre nagyobb teljesítményre állítják át az oltási központok hálózatát. Az első tervekben még az szerepelt, hogy a 16 tartományban együttvéve 60 ilyen centrumot alakítanak ki, de végül 400-nál is több helyszínen dolgoznak majd.
Így az infrastruktúra teljes kapacitáson működve napi 300 ezer embert láthat el védőoltással
- mondta a miniszter.
Az oltással rendelkezők esetleges kiváltságairól és az oltással nem rendelkezők hátrányos megkülönböztetéséről szóló vitáról elmondta, hogy az állami intézményrendszerben, vagyis a hivataloktól kezdve a közösségi közlekedésen át egészen a kórházakig
nem lehet másként bánni valakivel csak azért, mert nem rendelkezik a SARS-Cov-2 elleni védőoltással.
Kiemelte: nem lehet még tudni, hogy megfertőzhet-e másokat, akit már beoltottak, ez pedig nagyon nem mindegy, ezért a vita folytatásához be kell várni az erről a kérdésről szóló kutatások eredményeit.
Arról is szólt, hogy
azoknak is érdemes beadatni az oltást, akik már átestek a fertőzésen,
mert a vakcina jóval erősebb védettséget biztosít, mint a legyőzött fertőzés.