Az ülésszakot a genfi székhelyű szervezet a koronavírus-járvány miatt virtuálisan rendezte meg, a magyar miniszter is videóüzenetben szólalt fel.
"Az Emberi Jogi Tanács csak akkor lehet sikeres, ha a konstruktív nemzetközi párbeszédet és együttműködést segíti elő az emberi jogok védelmére. Magyarország továbbra is elkötelezett az emberi jogok védelme mellett, szem előtt tartva azok egyetemes, elidegeníthetetlen, oszthatatlan, egymástól kölcsönösen függő és egymással összefüggő természetét" - mondta a miniszter.
"De sajnos a tanács ezen az ülésén is egyebek között megbélyegzi Izraelt, az emberi jogok megsértésével vádolva az országot, mintha nem tenne erőfeszítéseket e jogok védelmére. Ezenkívül
Izraelnek joga van saját maga megvédésére, és ezt Magyarország következetesen támogatja.
Tartós békét csak a felek közötti közvetlen tárgyalások útján lehet elérni, és Magyarország minden erre irányuló kezdeményezést elfogad" - tette hozzá Szijjártó Péter.
Magyarország történelmi örökségének és tapasztalatainak köszönhetően külön figyelmet szentel a nemzeti és a nyelvi kisebbségek jogainak. Minden olyan kezdeményezést és akciót támogat, amelynek célja e közösségek szerzett jogainak megőrzése és megerősítése, e jogok megsértését elfogadhatatlannak tarja. Budapest elvárja az ENSZ emberi jogi szervezeteitől, hogy ők is kellő nagyságú és előítéletektől mentes figyelmet szenteljenek ezen jogok érvényesítésére a világ minden részén - hangsúlyozta.
Magyarország mélyen elkötelezett a vallás- és a lelkiismereti szabadság védelme mellett is,
és mindig aktívan támogatta az üldözött vallási közösségeket, különös tekintettel a leginkább üldözöttekre, a keresztényekre, akik zaklatást és nyílt erőszakot szenvednek el hitük miatt. A Hungary Helps - Magyarország Segít nevű program keretében hetvenezer kereszténynek nyújtott segítséget ahhoz, hogy otthonában maradhasson a Közel-Keleten, és több mint 50 millió dollárt költött eddig erre a programra - mondta Szijjártó Péter.
A migrációt illetően Magyarország szerint szigorúan a nemzetközi jogot kell figyelembe venni, ez pedig kimondja, hogy
ha valaki menekülni kényszerül otthonából, akkor ideiglenesen az első biztonságos ország területén tartózkodhat.
Viszont a nemzetközi jog nem szól arról, hogy alapvető emberi joga lenne a menekülőnek a menedéket adó ország megválasztása. Ezzel szemben az embereknek alapvető joguk van a biztonságos élethez, és emiatt az államoknak nem pusztán joguk, hanem kötelességük is megvédeni határaikat állampolgáraik biztonsága érdekében, és az ennek eleget tevő országokat nem szabad pellengérre állítani az Emberi Jogi Tanácsban - szögezte le a miniszter.