Amióta a tálibok augusztus 15-én bevonultak Kabulba, két afgán, Hamed és Samin családjaik kíséretében szinte minden nap a német külügyminisztérium elé vonulnak.
Azt akarjuk, hogy a német kormány tartsa be az ígéreteit, és mentse meg azok életét, akik nekik dolgoztak, és akiket kihasználtak, ne az utcára küldje őket"
– mondta Hamed, egy 22 éves afgán a Le Figaro németországi tudósítójának.
A megtorlástól való félelmében bátyja, aki sokáig a Bundeswehr korábban Mazar-e Sharifban állomásozó nagy létszámú egységénél dolgozott, bólogat, arcát részben eltakarva, egy szót sem szólva.
Ami Samint illeti, ő már az első, 2015-ös bevándorlási hullámmal megérkezett, akkor döntött úgy Angela Merkel, hogy befogadja az osztrák-magyar határon feltartóztatott migránsokat.
Angela Merkel az afgánok ellenőrzött befogadásáról beszélt, a jobbik forgatókönyv szerint várható „örököse", Armin Laschet pedig arra szólított fel, hogy „ne ismételjük meg a 2015-ös hibákat", amikor is 1,2 millió menekült - köztük 181 ezer afgán - érkezett német földre a legnagyobb káosz közepette. Azonban, már az ellenőrzött befogadás sem hangzik túl bíztatóan. Újabb migránskrízist jelenthet.
Heiko Maas, a közismerten erőtlen, baloldali külügyminiszter (SPD) „a tálibokkal való párbeszédet" sürgeti, és Katarból folytatott aktív diplomáciai tevékenység révén - ahová a német nagykövetet Kabulból áttelepítették - előre menekül. Ellentétben a kabuli francia nagykövettel, akit hazarendeltek, a kabuli német nagykövet Katarból folytatja tevékenységét - írja a Le Figaro berlini tudósítója.
Augusztusban egyébként a német kormány - félig-meddig titokban - közel 4 ezer afgán migránst befogadott.
2020 elején több száz, helyi választott képviselő politikai hovatartozástól függetlenül a szövetségi belügyminisztériumhoz fordult, hogy tegye lehetővé számukra, hogy
közvetlenül szervezhessék meg a befogadási politikájukat, mivel túl merevnek ítélték meg a föderális minisztérium politikáját. Ki a migránsbarát Angela Merkel befogadási politikával nem értett egyet, ki pedig még több bevándorlót szeretett volna.
A Le Figaro berlini tudósítója külön kitér arra, hogy Németországban,
bár nem túl sikeresek, mind a mai napig folytatódnak az integrációs programok.
A bevándorlók a környékbeli állami oktatási központokban, az úgynevezett "Volkshochschule"-ban ("népiskolákban") tanulják a nyelvet, miközben – és ez már sokkal bonyolultabb számukra - a német alkotmánnyal próbálnak megismerkedni. Kudarcaikról és az integrációs programok bukásáról egy, az oktatási programokban részt vevő európai származású diák így vallott a Le Figaro berlini tudósítójának:
Azoknak a szíriaiaknak, akik még soha nem hallottak a demokráciáról, az alaptörvényről szóló magyarázatokat nemigen értették meg".
A CDU-t a jelenlegi felmérések alapján a mostani állás szerint vereség fenyegeti, miközben a közvélemény-kutatások szerint a határozottan bevándorlásellenes AfD a szavazatok több mint 10%-át szerezheti meg. A kancellár pártja továbbra is megosztott, a német társadalom pedig belefáradt a migránsok befogadásába.
Az iskolában mindig tudatosították bennem, hogy idegen vagyok, bevándorló"
- panaszolja Ahmed, aki a harmadik osztályba érve abbahagyta a tanulást. Persze, arra hivatkozik a Le Figaro tudósítása szerint, hogy miután csak ideiglenesen jutott hozzá hivatalos okmányokhoz, emiatt nem tanulhat tovább. Így inkább meg sem várta, hogy kap-e papírokat vagy nem, egyszerűen abbahagyta az iskolát.
Egyébként éppen a napokban tartóztattak le egy szíriai migránst, akit a hageni zsinagóga elleni támadás kitervelésével gyanúsítanak. Arra készült, hogy a zsidó vallási ünnep, a Jóm Kipur alkalmából tartott ünnepség alatt hajtja végre a robbantásos merényletet. Az Origo erről itt írt.
A német államnak akkor is meghatározó kérdése a bevándorlás, ha a pártok a kampányban - az AfD-t leszámítva - félnek beszélni erről.
Az integráció nem lehet egy soha véget nem erő erőfeszítés csak azért, mert nem Klausnak vagy Erikának hívnak"
– mondta Angela Merkel augusztus 31-én, a munkaerő-migrációról szóló német-török megállapodás 60. évfordulója alkalmából. A Németországban élő közel 1,4 millió törökkel (2015-ös adat) ez a diaszpóra a legnagyobb Németországban. A geopolitikai elemzésekre szakosodott „Revueconflits" nevű internetes platform szerint a Németországban élő törökök száma 3 milliónál is többre tehető.
Németország a törökök nélkül ma már egyszerűen nem képzelhető el"
- mondta Franz Walter Steinmeier német köztársasági elnök, és arról panaszkodott, hogy a fiatal bevándorlók ötször nagyobb valószínűséggel hagyják el az iskolát diploma nélkül, mint nem bevándorló társaik.
Évtizedekbe telt, mire elismertük, hogy Németország migráns ország"
- mondta az államfő, és felszólította a fiatal külföldieket, hogy járuljanak hozzá Németország jólétéhez:
Foglaljátok el a helyeteket az életünkben, ami a tiétek, és töltsétek be ezt a helyet!"
Kérdés persze, hogy (meglehetősen általános) szavait az érintettek mennyire fogadják meg (ha egyáltalán eljut hozzájuk).