A legutolsó közvélemény-kutatások szerint Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) 25-26 százalékkal az első helyen áll, azt követi a Kereszténydemokrata Unió (CDU)/Keresztényszociális Unió (CSU) 23-25 százalékkal, harmadik helyen a Zöldek (Die Grünen) állnak 14-17 százalékkal, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) 11-12 százalékot kapna, a markánsan jobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) 10-11 százalékot szerezne, míg az NDK kommunista utódpártja, a radikális baloldali Die Linke 6-7 százalékot.
Politikai szempontból nézve a szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz jelenlegi alkancellár, pénzügyminiszter vezetésével egy SPD-Zöldek-Linke, vagy egy SPD-Zöldek-FDP koalíciónak lenne többsége a német alsóházban. Ez nagyon komoly baloldali fordulatot idézne elő Németországban, ráadásképpen
az újraegyesítés után első alkalommal hatalomra kerülhet a kommunista utódpárt.
Ez amennyiben megtörténik, mindenképp új helyzetet teremt Berlinben.
A matematika szabályai alapján lenne esély egy CDU/CSU-Zöldek-FDP, egy CDU/CSU-SPD-FDP együttműködésre, illetve nagykoalícióra is.
A német választási kampányról, illetve a voksolás lehetséges kimeneteléről az Origo megkérdezte Pócza István Németország-szakértőt, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetőjét. Pócza István a héten Münchenben tartózkodott, egy kommunikációs és kampányszakértők számára szervezett rendezvényen vett részt a budapesti Robert Schuman Intézet, illetve a Századvég Alapítvány jóvoltából. A fogadó szervezetük a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártalapítványa, a Hanns-Seidel-Stiftung.
Pócza István szerint jelenleg egy SPD-Zöldek-Linke koalíció hatalomra kerülésére van a legnagyobb esély.
A CSU háza táján is ezt tartják a legvalószínűbb, egyben legrémisztőbb forgatókönyvnek, amely egy balos fordulatot hozna Németországban, a konzervatívoknak pedig lényegében nem lenne semmilyen beleszólása az ország ügyeibe.
A Zöldek szintén minden várakozás szerint kormányzati pozícióban lesznek.
A szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz kerüli a válaszadást arra a kérdésre, hogy a kommunista utódpárttal együtt is kormányozna-e, a politikai logika azonban azt mutatja, hogy egyértelműen igen, és a pártok elképzelései is közel azonosak
– fűzte hozzá a Németország-szakértő.
Pócza István helyszíni megfigyelése alapján
ez a kampány a közvélemény-kutatók rémálma.
Az elmúlt napokban ő több politikai tanácsadóval, kampányszakemberrel, politikussal is találkozott, akik mind arra hívták fel a figyelmet, hogy a járvány miatt nehéz olyan biztos támpontként tekinteni az egyébként szinte mindig tűpontos német felmérésekre, mint régen. Most azt sem tudják megmondani, hogy mennyien mennek el majd szavazni, a járványhelyzet olyan mértékű bizonytalanságot hozott a képletbe. Ráadásul az emberek nehezebben is elérhetőek a pártok számára, így a kampányokban sem kapnak kellő visszajelzést. Sokan azt gondolják, hogy online már minden működik, de ez a kampányra nem igaz.
A szakértő elmondása alapján
a bajorok tapasztalata az, hogy kampányeseményt vagy személyesen, vagy sehogy nem lehet tartani.
Ezeknek a programoknak a személyesség adja a varázsát és a hatását is, a személyes tapasztalatoktól a többi emberrel kialakult közösségből táplálkozva, egyfajta közös érzületből merítenek erőt és aktivizálódnak a szavazók és maguk a politikai aktivisták is. Otthon, egyedül a gép vagy az okostelefon előtt ezeket a hatásokat nem lehet kiváltani, az emberek nem érzik magukat egy közösség tagjának attól, hogy több száz vagy akár több ezer emberrel közösen néznek meg egy videót. Ez az online világ legnagyobb csapdája – magyarázta.
Pócza István véleménye szerint a CDU és a CSU közös jelöltje, a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet eleve komoly hátrányból indult, amely egy elhibázott helyzet eredménye: a szociáldemokrata ellenfelét a pártja még tavaly nyáron megnevezte, sőt, ő egy demokratikus folyamat tereméke. Az SPD tagjai és képviselői szavazták meg jelöltnek.
Laschet közel egy évvel később került csak képbe, ráadásul egy zárt ajtók mögött kötött háttéralku eredményeképpen.
A szakértő szerint tény, hogy már akkor egyértelmű volt: Markus Söder bajor miniszterelnök támogatottsága jóval magasabb, vele talán nem itt tartanának, de országos szinten a CSU nehezített terepen fut, ők Bajorországban játszanak hazai pályán.
A CSU kampányarca a bajor régióban Laschet helyett viszont Söder.
Laschetnek volt egy nagyon szerencsétlen momentuma, amikor egy árvíz miatt katasztrófa sújtotta helyen nevetgélt a háttérben, miközben a szociáldemokrata német államfő a helyzet komolyságát ecsetelte.
Ez teljesen ráégett a CDU/CSU kancellárjelöltjére, azóta sem felejtették el neki. Már csak azért sem, mert a német kampány meghatározó témája a klímavédelem, a hirtelen jött árvizet pedig mindenki a klímavédelem fontosságával azonosította, így Laschet hitelessége ebben a kérdésben is csorbult – véli Pócza.
A Németország-szakértő helyszíni tapasztalata alapján a konzervatív, CSU-párti Bajorországban az emberek nem félnek, hanem egyenesen rettegnek egy esetleges baloldali, berlini kormánykoalíciótól.
A CSU háza táján ennek látják a legnagyobb realitását, és ez a "worst case scenario"-juk is, vagyis a legrosszabb lehetőség forgatókönyve
– emelte ki.
A CSU kampányával kapcsolatosan azt mondta: a Keresztényszociális Unió kampányüzenete az, hogy "közelebb az emberekhez". Nem véletlenül, ugyanis az utóbbi években eltávolodtak tőlük, különösen a saját szavazóiktól.
A CSU ugyanis lassabban és megfontoltabban, de követte a CDU baloldali fordulatát, amivel teret nyitott a jobboldalon: ezt a teret pedig az AfD igyekezett betölteni.
Pócza István értékelése szerint: lényegében az összes párt AfD elleni kampánya annyiban sikeresnek mondható, hogy el tudták idegeníteni a konzervatív tábor egy részét tőlük, de ezek a szavazók inkább bizonytalanná váltak, mintsem (ismét) a CDU/CSU támogatóivá. Szerinte
szintén nem segít a jelen helyzetben, hogy a bajorok is olyan témákkal foglalkoznak, amelyek inkább a Zöldek és a baloldal számára kedvezőek – egy focis hasonlattal élve a támadás helyett inkább a saját kapujuk előtt passzolgatnak, és csodálkoznak, ha az ellenfél elveszi a labdát és gólt lő.
A migránskérdés tabunak számít a CDU/CSU háza táján, mondván, hogy az AfD-s téma, pedig ezzel kezdeniük kellene valamit: a migrációs hátterű szavazók ugyan Angela Merkelt támogatták a Willkommenskultur miatt, de ők alapvetően mindig is baloldali szavazók voltak.
A Németország-szakértő meglátása szerint
a Merkel-féle migrációs döntések erősen elidegenítették a hagyományos konzervatív szavazók egy részét a CDU-tól. Azokat, akik számára fontos a saját környezetük, városuk német jellege, a biztonság és a hagyományok.
Ma már szinte mindenki úgy látja a jobboldalon, hogy
a 2015-ös döntés egy hiba volt, Merkel ugyanakkor mégis szinte politikai bálvány lett, akit nem lehet megkérdőjelezni.
Komoly változást az hozhat, ha a választási sikertelenség következtében szembe mernek nézni az elhibázott migrációs politikával, és váltani mernek. Ehhez pedig idő kell, s legfőképp, hogy ne Merkel szellemisége lengje be a pártot.
A CSU-s Manfred Weber EPP-frakcióvezetővel kapcsolatosan azt mondta, hogy jelenleg nem különösebben aktív Bajorországban, egy kevésbé nagy sikerrel kecsegtető kampánytól talán igyekszik is távol tartani magát.
Pócza István véleménye alapján
az AfD-re nagyjából úgy tekintenek, hogy az a »futottak még kategória«.
Jelen állapotában a párt nem is tud kitörni a támogatottságának szintjéből, ahova beszorították. A német pártokhoz képest, a CDU/CSU-hoz képest is szokatlanul jobboldali a kommunikációja. Jelenleg pedig olyan szelek fújnak, amelyek a baloldali szélsőségnek inkább kedveznek.
Ezeket a szeleket pedig a német média balliberális túlsúlya gerjeszti. Ez olyan erővel hat, hogy a nagy német konzervatív pártok, a CDU és különösen a CSU programját és kommunikációját is befolyásolják. Egyszerűen nem mernek jobboldali témákkal foglalkozni, mert negatív sajtóvisszhangtól tartanak
– emelte ki a szakértő.
Szerinte Magyarország egy baloldali, berlini kormánykoalíciótól még erősebb támadásokat várhat, mint eddig. Ugyan sok kritika érkezett a jobboldali pártoktól az elmúlt időben, de ők alapvetően partnerként, testvérként tekintenek a magyar kormánypártokra – akikkel nem teljesen elégedettek, de mégis családtagok. Meglátása szerint
van ebben egy »testvéri irigység« is: amit a jobboldali magyar politikusok kimondhatnak Magyarországon, amilyen értékek mentén kormányozhatnak, azt a német jobboldali politikusok nem tehetik meg, pedig titokban nagyon szeretnék.
Pócza István végezetül azt mondta, hogy az új berlini kormány Európa-politikájától még nagyobb elkötelezettség várható a birodalmi gondolat mellett.