Felhívta a figyelmet azonban, hogy az amerikai és német gyógyszeripari vállalatok termelési kapacitásának korlátai nehézségeket okozhatnak az ellátásban.
A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy
az oltóanyagoknak a népességgel arányos elosztása a tagállamok között a folyamat elején akadályokba ütközhet.
– Nyilvánvaló, hogy ez egy komplex folyamat, amelynek még csak az elején járunk – mondta Eric Mamer, a testület szóvivője. Hozzátette: a bizottság nem felelős azért, hogy a tagállamok milyen vakcinát rendelnek, mennyit, illetve hogy milyen módon hajtják végre az oltási programokat.
A Pfizer/BioNTech-vakcina forgalomba hozatalát december végén engedélyezte az unió gyógyszerfelügyeleti szerve (EMA) és az Európai Bizottság. Az EMA január 6-án dönt a Moderna biotechnológiai cég által kifejlesztett vakcina forgalomba hozatali jóváhagyásáról.
Az unió végrehajtó testülete eddig hat gyógyszeripari céggel - az AstraZenecával, a Sanofi-GSK-val, a Janssen Pharmaceuticával, a BioNtech-Pfizerrel, a CureVac-kal és a Modernával - kötött hitelmegállapodást, több százmillió különféle hatóanyagú oltószerek felvásárlásával kapcsolatban.