Pontosan egy éve indult útjának a koronavírus-járvány Kínából. A tavaszi hullám teljesen váratlanul érte a világot, több ország egészségügyi rendszere elérte tűrőképességének határát, Magyarország viszont sikeresen tudott védekezni a kormány által időben meghozott szigorú intézkedések, az egészségügyi dolgozók kitartó és bátor munkájának és a lakosság fegyelmének köszönhetően, majd a második hullámot is felkészülten várta az ország. A koronavírus miatt teljesen megváltozott az emberek élete, megismertük a távoktatást és az otthoni munkavégzés is elterjedtté vált, illetve megkezdődött a vakcinaháború. Sorra vesszük, hogy miként jutottunk el egy év alatt a számtalan kérdőjeltől odáig, hogy mostanra a kormányok már folyamatosan oltani tudják a lakosságot, és több biztonságos és hatékony vakcina is a piacra került.

Egy éve indult a koronavírus-járvány első hulláma

Müller Cecília az operatív törzs keddi ülésének alkalmával beszélt arról, hogy egy éve kezdődött a koronavírus-járvány, amely teljesen megváltoztatta az emberek életét világszerte. Kína 2020. január 5-én jelentette be hivatalosan, hogy az először Vuhan városában terjedő vírus nem a SARS újbóli megjelenése, így ekkor már tudni lehetett, hogy egy új veszély jelent meg. 

Két nappal később ez bebizonyosodott,  ekkor jelentette be a WHO, hogy a koronavírus egy új törzsét találták meg, amelyet 2019-nCOV (továbbiakban: koronavírus) névre kereszteltek. Néhány nappal később, január 11-én Kína közölte, hogy egy 61 éves férfi meghalt a fertőzés következtében. Ez volt az első hivatalos haláleset, amely a koronavírushoz köthető. 

A vírus hamarosan elhagyta Kína határait, január 13-án megjelent Thaiföldön,  ahova egy Vuhanból érkező nő hurcolta be, majd néhány nappal később Franciaország, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Vietnám, Tajvan, Szingapúr és Ausztrália is beszámolt az első fertőzöttekről. Kínában január 20. után drasztikusan emelkedett az új azonosított megbetegedések száma, ezért 23-án teljes karantén alá helyezték Vuhan városát, valamint Xiantao, Chibi és Hubei tartományokat.

IllusztrációForrás: MTI/EPA/FEATURECHINA/Ji Hszin

A WHO január 30-án hirdette meg a globális veszélyhelyzetet, ekkor Kínában a halottak száma 170 volt, és összesen 7711 esetet regisztráltak. Napokon belül tovább nőtt azon országok száma, amelyeket elért a koronavírus és február másodikán meghalt az első nem kínai áldozat is a Fülöp-szigeteken.

Magyarországon 2020. március 4-én találták meg az első fertőzöttet, ezt követően a kormány hamarosan létrehozta a helyzet kezelését irányító Operatív Törzset, valamint a Szent László Kórházat jelölte ki a betegek kezelésére és a laboratóriumi vizsgálatok elkészítésére.

Március 8-án Európa is megkezdte a bezárkózást, ekkor Olaszország döntött úgy, hogy soha nem látott szigorral lép fel a járvány ellen, és szigorú karanténszabályokat vezettek be Lombardiában és más régiókban, de ekkor már késő volt. Ezek az akkor még példátlannak minősülő intézkedések 16 millió embert érintettek. A járvány ennek ellenére tovább terjedt Olaszországban, amely a koronavírus első hulláma által az egyik leginkább sújtott ország volt. 

Március 21-re Olaszországban a halottak száma már elérte a 4825-öt, és 53 578 esetet regisztráltak.  Az ország egészségügyi rendszere a teljes összeomlás szélére sodródott, voltak olyan városok, ahol már nem tudták ellátni a betegeket, nem volt elég lélegeztetőgép, sem pedig védőfelszerelés az orvosok és a lakosság számára. Március 29-re az olasz koronavírusban meghalt lakosok száma már a 10 ezret is átlépte.

IllusztrációForrás: MTI/EPA/Roman Pilipej

Március közepétől egyre több országban hirdettek veszélyhelyzetet és rendeltek el szigorú szabályokat Európában. Ausztriában március közepén bezárták az iskolákat, a lengyel kormány is így tett, míg Románia országos karantént hirdetett. 

Magyarország nemcsak regionális mértékkel nézve, hanem világszinten is rendkívül korán cselekedett, már január 31-én létrehozták a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős Operatív Törzset, március 4-én pedig egy hivatalos tájékoztató honlapot. 

Miután március negyedikén regisztrálták az első fertőzöttet Magyarországon, a kormány rendkívül hamar megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy elkerüljünk egy Olaszországhoz hasonló forgatókönyvet. Orbán Viktor miniszterelnök hamarosan bejelentette, hogy mobilkórházak mellett több akciócsoportot is felállítanak, amelyek a létfontosságú vállalatok, a kommunikáció, a nemzetközi koordináció és a gazdaság újraindításáért felelnek.

IllusztrációForrás: AFP/Aizar Raldes

Elrendelték a rendkívüli ítélkezési szünetet a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára, a polgármestereket felhatalmazták arra, hogy dönthetnek az óvodabezárásokról, majd március 28-án életbe lépett a kijárási korlátozás, 30-án pedig elfogadták a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. Törvényt. 

Ez akkor, akárcsak a második hullám alatt is arra szolgált, hogy megóvják az emberi életeket és az ország gazdaságát.  Mindemellett az iskolák és egyetemek átálltak a digitális oktatásra, a cégek pedig megkezdték az otthoni munkavégzés időszakát. Ezen intézkedéseket a magyar kormány időben, kellő szigorral hozta meg, ennek köszönhetően és az állampolgárok fegyelme miatt sikerült legyőzni a vírus első hullámát, elkerülni az egészségügy összeomlását és újraindítani a gazdaságot, valamint a hétköznapi életet.

Magyarország felkészülten várta a második hullámot, más országokban viszont összeomlott az egészségügy

Azt már nyár előtt lehetett tudni, hogy a tavaszi hullámot követően újabb fog érkezni, azt viszont nem lehetett előre megjósolni, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 9-én beszélt arról, hogy "állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát". 

Annak érdekében, hogy a kormány az emberek egyetértésével tudjon dönteni az intézkedésekben, nemzeti konzultáció is indult, így bárki szabadon kinyilváníthatta véleményét a járvánnyal kapcsolatos döntésekről. A lélegeztetőgépek és maszkok beszerzését a kormány már nyáron elkezdte, az iskolák pedig fertőtlenítő eszközöket és lázmérőket kaptak a sikeres védekezés érdekében.

A MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár egyik katonája fertőtleníti a szolnoki Kassai Úti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola egyik tantermétForrás: MTI/Mészáros János

A járvány második hulláma ősszel érte el Magyarországot, a cél viszont teljesült, hiszen az egészségügy nem került olyan helyzetbe, mint számos más európai országban, ahol már nem voltak képesek a betegek ellátására. Belgiumban hirdetésekben kellett toborozni szakképzetlen nővéreket, a fertőzöttek számának drasztikus növekedése miatt novemberben.

A kórházak egy ponton annyira megteltek, hogy a betegeket Németországba kellett szállítani. Szintén komoly gond volt Belgiumban a lélegeztetőgépek hiánya is, de ez a probléma számos országban előkerült. Volt, ahol a helyzet annyira rosszra fordult, hogy dönteni kellett, melyik beteget hagyják életben, és ki haljon meg. Ahhoz, hogy valamennyire képesek legyenek a belgák a betegek befogadására, a hadseregnek sátorkórházakat kellett felállítania a kórházak melletti parkolóban. 

Csehországban november elején fordult drámaira a helyzet,  akkor tinédzsereket kellett a kórházakba vezényelni, hogy segítsék az egészségügyi dolgozók munkáját, akik már kevesen voltak a feladat ellátásához. November elején Ukrajnában már 70 százalékban megteltek a kórházak, és Szlovénia is nehéz helyzetbe került. Oroszországban a kórházi kapacitás 80 százaléka megtelt novemberben, egy szibériai kórházban annyira rossz volt a helyzet, hogy a folyosóra kellett pakolni a halottakat.

Megjelentek az első vakcinák, világszerte megkezdődött az oltás

Számos vállalat kezdte meg a koronavírus elleni vakcina fejlesztését, ezek közül a Pfizer és a BioNTech közös oltóanyaga került elsőnek forgalomba az Európai Unióban, de a Moderna, az AstraZeneca és az orosz Szputnyik V-höz is komoly reményeket fűznek a szakemberek. Magyarország több partnerrel is tárgyalt annak érdekében, hogy a világon az elsők között juthassanak hozzá az oltóanyaghoz az állampolgárok. 

Gulyás Gergely novemberben beszélt arról, hogy a kormány 12 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot kötött le, ezek már fokozatosan érkeznek Magyarországra. Az első szállítmány a Pfizer-BioNTech oltóanyagából december 26-án érkezett meg, és elsőként a Dél-pesti Centrumkórház kapott belőle, ezt követően pedig az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe, a Semmelweis Egyetem Klinikájára, a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházba és a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórházába szállították.

IllusztrációForrás: AFP/Joel Saget

Ezt követően megkezdődött az egészségügyi dolgozók beoltása, valamint honlap is indult annak érdekében, hogy felmérjék a lakosság igényét a vakcina Iránt. Az állampolgárok a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon keresztül néhány perc alatt regisztrálhatnak.

A legutóbbi vakcinaszállítmány 2021. január 5-én érkezett. Ekkor 39 ezer embernek elengedő oltóanyagot szállítottak Magyarországra, és kiderült, hogy eddig már 12 ezer egészségügyi dolgozó kapta meg az oltás első felét. Fontos, hogy amint lehetséges, a lakosság éljen az oltás lehetőségével, hiszen a járvány csak így fékezhető meg teljesen. A legfrissebb adatok szerint világszerte eddig 86 millió 250 ezer koronavírusos esetet regisztráltak, és 1,86 millió ember halt meg a járványban.