Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Svédország sokáig állította, hogy sikeresen kezeli a koronavírus-járványt, nem sokkal karácsony előtt azonban XVI. Károly Gusztáv svéd király egy televíziós interjú során beszélt arról, hogy az ország teljes kudarcot vallott. Az SVT adásában a svéd uralkodó a járványügyi intézkedéseket, vagyis azok hiányát okolta azért, hogy több ezren haltak meg a fertőzés következtében. A svédek ugyanis úgy döntöttek, hogy sem karantént, sem pedig az iskolák bezárását nem rendelik el.
Emellett nem zárták be az éttermeket, az edzőtermeket és azokat a helyeket, ahol a járvány terjedése komoly kockázatot jelent. A svéd kormány úgy gondolta, hogy elég ajánlásokat megfogalmazni az embereknek a járvánnyal kapcsolatban.
Azóta azonban az emberek látják, hogy ez nem volt elég. Egy friss felmérés szerint jelenleg csupán a svédek 34 százaléka bízik meg a hatóságokban és az általuk hozott döntésekben, amely komoly csökkenést jelent a járvány kezdetén mért 52 százalékhoz mérten.
Mindez éppen az úgynevezett svéd modellnek köszönhető.
Jogi okai is vannak annak, hogy a svédek a többi országtól eltérő stratégiát választottak, mivel a kormánynak nincs meg a jogi háttere ahhoz, hogy békeidőben elrendelje az ország leállítását, bár a szakértők többsége egyetért abban, hogy a meghozott intézkedéseknél sokkal szigorúbbakat is bevezethetett volna Svédország.
Az is jól mutatja a svédek lassúságát, hogy még csak idén márciusban tervezik elfogadtatni azt az ideiglenes, egy évig tartó "járványtörvényt", amely biztosítaná a védekezéshez szükséges jogi eszközöket a kormány számára.
A szigorú intézkedések elmaradásának következményei még inkább látványosak, ha a környező országokat vesszük figyelembe.
A The Local szerint Svédországban többen haltak meg a koronavírus-járványban, mint Dániában, Norvégiában és Finnországban együttesen.
Az Euobserver arra is felhívja a figyelmet a svéd helyzet elemzésénél, hogy az ország egészségügyi rendszere, azon belül is a szektor rohamos privatizációja is nagyban okolható azért, hogy ilyen rosszul alakult a járvány elleni védekezés. Ahogy az Origo is beszámolt róla, december közepén a svéd Egészségügyi Dolgozók Szövetségének elnöke, Sineva Ribeiro arról beszélt, hogy kevés az intenzív ágy, és hatalmas hiány van az egészségügyi dolgozók terén.
A nem időben hozott döntések és a karanténintézkedések teljes hiánya miatt az egészségügy a teljesítőképessége határához érkezett. Tovább fokozta a helyzetet, hogy orvosok és ápolók tömegesen kezdtek el felmondani, mivel már nem bírták a hónapokon át tartó embertelen munkát, a baloldali kormány pedig magára hagyta őket a legnehezebb időben. A svéd TV4 decemberi jelentése szerint havonta átlagosan 500 egészségügyi dolgozó adta be a felmondását.
Többször is bebizonyosodott már, hogy az időben meghozott intézkedések elengedhetetlenek a sikeres védekezéshez.
A baloldali svéd kormány viszont teljes inkompetenciáról adott tanúbizonyságot, ezen pedig nem segített a kollektív stílusú döntéshozási mechanizmus, amelyet a svéd liberálisok követnek, akik teljes mértékig politikai ügyet csináltak a járványból, ahelyett hogy a szakemberek segítségével hozták volna meg a megfelelő intézkedéseket.
