Miután a Twitter és a Facebook letiltották Donald Trump amerikai elnököt, egy időben lépett fel a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság ellen további három nagy demokrata kötődésű tech cég, az Apple, a Google és az Amazon. Ezen tech cégek az amerikai republikánus körökben népszerű Parler nevű közösségi oldal mobilalkalmazásának a letöltését lehetetlenítették el. A nyílt cenzúra ellen vezető konzervatív politikusok és véleményformálók tiltakoznak.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, pénteken, január 8-án Donald Trump addigi legnépszerűbb üzenőfala, a Twitter örökre letiltotta a republikánus elnököt, aki ezáltal elveszítette több mint 88 millió követőjét.

Amerikai konzervatív véleményformálók közvetlenül a 2020. november 3-i, Trump számára kudarcos, ellentmondásoktól és anomáliától hemzsegő elnökválasztás után már megfogalmazták, hogy a liberális, demokrata kötődésű tech cégek (Twitter, Facebook, Google) monopóliumát meg kell törni, és saját közösségi platformokat kell létrehozni, illetve a már meglévőkre kell „átmenni".

Donald Trump elnök a támogatására rendezett tüntetésen a washingtoni Nemzeti Mallon, 2021. január 6-án.Forrás: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Érvrendszerükben nem elsősorban az elnökválasztás eredményére hivatkoztak, hanem arra, hogy a Twitter és a Facebook egy ideig blokkolták Joe Biden akkori elnökjelölt családjának külföldi korrupciógyanús ügyeiről szóló tényfeltáró cikkek terjesztését, súlyosan megsértve a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot, vélhetően jelentősen befolyásolva ugyanakkor a választás kimenetelét.

Ezek miatt nagyon sokan átmentek a Parler nevű cenzúramentes közösségi platformra, amelyen mindenki korlátozásoktól mentesen gyakorolhatja a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányos jogait.

Mi a Parler?
A főként republikánus körökben népszerűvé váló Parlert 2018-ban alapította három konzervatív nevadai informatikus, és a november 3-i elnökválasztás után a letöltések tekintetében a legnépszerűbb közösségi oldal lett Amerikában, minden más hasonló platformot megelőzve. Azt nem lehet tudni pontosan, hogy jelenleg hány felhasználója van, de november közepén elérte a számuk a 10 milliót.

A szerdai, a washingtoni Capitolium épületében történt zavargásokra hivatkozva pénteken közleményt adott ki az Apple, amelyben felszólította a Parler vezetőit, hogy moderálják (értsd: cenzúrázzák) a közösségi oldal felületét, ellenkező esetben 24 órán belül eltávolítják azt az Apple Store-ból (Áruház), ellehetetlenítve így az alkalmazás mobiltelefonokra történő letöltését – írja a Post Millennial.

Mivel a Parler vezetői nem engedtek a nyomásnak, és nem voltak hajlandóak változtatni a felhasználási feltételeken, szombaton az Apple eltávolította az App Store-ból az alkalmazást.

Szintén a capitoliumi zavargások ürügyén a Google pénteki közleményében tudatta, hogy eltávolítja a Parlert a Play Store kínálatából – közölte a Post Millennial és az Axios. A mobilalkalmazást már nem lehet letölteni a Google Play Áruházból.

A BBC információi alapján szombaton az Amazon is bejelentette, hogy vasárnap este eltávolítja a webhelytár-szolgáltatásából a Parlert. Döntésüket ők is a január 6-i capitoliumi eseményekkel indokolták.

Az Apple, a Google és az Amazon szerint részben a Parleren szervezték meg a washingtoni törvényhozás épületének az ostromát, valamint a közösségi oldalon erőszakra uszítottak. Az ostrom 5 halálos áldozattal járt, akik közül az egyik rendőr volt.

Ugyanakkor közleményében egyik nagy tech cég sem említette meg, hogy a capitoliumi eseményeknek legalább egy radikális baloldali résztvevője is volt John Sullivan személyében, aki tagja mind a Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak, mind az Antifának, és az erőszakos fellépése miatt a fekete aktivistát letartóztatták.

Természetesen a tech cégek ezért, illetve a több hónapos, erőszakos jellegű zavargások miatt nem tiltották le sem a BLM-, sem a különböző Antifa-felületeket.

Trump Twitter-oldalához hasonlóan a Parler letiltása rendkívül durva támadás a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság ellen. Bár maga Trump elnök nincs rajta a konzervatív közösségi oldalon, Ted Cruz texasi republikánus szenátor közel 5 millió, míg a Fox News közismert műsorvezetője, Sean Hannity 7 milliós követői táborral rendelkezik.

Trump kisebbik fia, Eric Trump szintén jelen van a Parleren, 2,3 millió követővel.

Felháborodtak a konzervatív politikusok és véleményformálók a tech cégek legújabb cenzúrája miatt

Péntek este a Fox News Tucker Carlson Tonight című műsorának volt a vendége Amy Peikoff, a Parler egyik vezetője. A beszélgetés témája az volt, hogy a demokratákhoz kötődő nagy tech cégek hogyan cenzúrázzák, illetve hallgattatják el a konzervatív véleményeket a közösségi médiában. A téma aktualitását a Parler Google és az Apple általi tiltása adta.

A felháborodott Tucker Carlson többek között arról beszélt, hogy jelentős részben a Google Gmail-fiókjain keresztül terjesztik az illegális gyermekpornót, sokan pedig azon a felületen rendelnek robbanóanyagokat, bombákat, de ezeket a fiókokat mégsem tiltja le a nagy tech cég. Majd Carlson feltette a költői kérdést: hány felkelést terveztek meg a Google-ön keresztül?Válaszában Amy Peikoff határozottan tiltakozott a tech cégek cenzúrája ellen.

Tucker Carlsont egyébként úgy emlegetik, mint aki esélyes a 2024-es elnökjelöltségre a republikánusok részéről.

Trump elnök legidősebb fia, Donald Trump Jr. a közösségi oldalán tiltakozott apja Twitterről való letiltása miatt. Az üzletember felhívta rá a figyelmet, hogy miközben a konzervatív véleményeket tiltja a Twitter, addig Irán iszlamista vallási vezetője, Ayatollah Khamenei szabadon terjesztheti az Amerika- és Izrael-ellenes nézeteit a közösségi oldalon, olykor fizikai erőszakra is uszítva az amerikaiak és a zsidók ellen.

Donald Trump letiltása kapcsán felháborodásának adott hangot Nikki Haley, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, Dél-Karolina egykori első női és első kisebbségi kormányzója. Az indiai származású republikánus csúcspolitikus szerint az amerikai elnök elhallgattatása a kínai kommunisták cenzúrájára emlékeztet, amire Amerikában még nem volt példa.

A 2024-es republikánus elnökjelöltségre amúgy Nikki Haley-t is sokan esélyesnek tartják.

Nem várt helyről is kapott támogatást Trump. Kiállt mellette a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij. Navalnij véleménye alapján elfogadhatatlan, hogy a Twitter és más közösségi oldalak cenzúrázzák Donald Trumpot, miközben Vlagyimir Putyin orosz és Nicolás Maduro venezuelai elnökök véleménye szabadon megjelenhet ezeken a platformokon.