A lengyel identitás fontos részét képezi az auschwitzi áldozatok emlékezete, a német nácik a lágerben a világtörténelem legiszonyatosabb gépezetét hozták létre - írta szerdán, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Amikor (a korábban három része feldarabolt) Lengyelország 1918-ban 123 év után visszanyerte függetlenségét, senki sem sejtette, hogy területén a német nácik a világtörténelem legszörnyűbb halálgépezetét, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort hozzák majd létre - áll Morawieckinek a Twitteren közzétett bejegyzésében.
Kiedy Polska w 1918 roku odzyskała po 123 latach niepodległość, nikt nie przypuszczał, że na jej terenach niemieccy naziści zbudują najstraszliwszą machinę śmierci w historii świata – KL Auschwitz-Birkenau. Pamięć o ofiarach stanowi ważną część naszej tożsamości.
— Mateusz Morawiecki (@MorawieckiM) January 27, 2021
Az áldozatok emlékezete identitásunk fontos részét képezi – tette hozzá a kormányfő.
Az auschwitzi évfordulóról Lengyelországban szerda délután tartanak központi - a koronavírus-járvány miatt online - megemlékezést. Ezen beszédet mond Andrzej Duda lengyel elnök, felszólal a láger néhány volt gyermekfoglya, valamint izraeli és orosz diplomaták.
2005-ben nyilvánították nemzetközi emléknappá
A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre.
Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük.
Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig - kevesebb mint két hónap alatt - csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el.
A táborban - amelynek foglyait a németek korábban a halálmenetekben nagyrészt evakuálták - és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.