A jövő év elején lesz népszavazás az új fehérorosz alkotmányról

A nem engedélyezett ellenzéki tüntetés résztvevői élőláncot alkotnak Minszkben 2021. január 23-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás tüntetéshullámot váltott ki Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök csalással győzött. Az ellenzék Lukasenko lemondását és új választást követel, az elnök azonban nem hajlandó erre, helyette alkotmánymódosítást helyezett kilátásba.

Alekszandr Lukasenka fehérorosz államfő bejelentette csütörtökön, hogy még az idén elkészül az új alkotmány tervezete, és legkésőbb a jövő év elején népszavazást tartanak róla.

Az államfő a politikai reformok megvitatására összehívott, 2700 résztvevővel tartott össznépi gyűlésen beszélt erről.

Az ellenzék szerint az általa szorgalmazott reformok hatalmának bebetonozását szolgálják.

Alekszandr Lukasenka, fehérorosz államfő Forrás: AFP/Sputnik/Alexander Astafyev

Lukasenka a gyűlésen mondott beszédében meggyőződését fejezte ki, hogy Fehéroroszországnak elnöki köztársaságnak kell maradnia, de elismerte, hogy az elnöki tisztséghez a kelleténél több hatáskör kötődik.
Lukasenka szerint Fehéroroszország olyan komoly eseményeket él át, mint amilyenek a Szovjetunió 1991-es felbomlása idején történtek, nagyon komoly és döntő fordulat történt nemcsak a fehérorosz állam, de a fehérorosz nép életében is. Azt mondta, hogy Fehéroroszországot a legsúlyosabb támadás érte kívülről, amely egyes belső erőkre támaszkodott.

Az országban nem színes forradalmi kísérlet történt, hanem a villámháborúhoz hasonló lázadás. Nekünk bármi áron helyt kell állnunk, és a 2021-es év ebben a kérdésben meghatározó lesz

- hangoztatta a fehérorosz elnök. Szólt arról is, hogy az országnak Oroszország volt és marad a legfontosabb gazdasági partnere, valamint stratégiai szövetségese. Fehéroroszország elvesztése Oroszországnak halálos veszélyt jelente. Hozzátette azonban, hogy az országnak fontosak az Európai Unióhoz, és a Kínához fűződő kapcsolatai is.

Az elnökválasztás eredménye ellen tiltakozó tüntetők és rendőrök összecsapása Minszkben 2020. október 11-én Forrás: MTI/EPA/-

Lukasenka szerint Fehéroroszország fejleszti fegyveres erőit, hogy szembeszálljon az új kihívásokkal és fenyegetésekkel.

Minszk katonai doktrínája ugyanakkor kizárólagosan védelmi jellegű. Ivan Kubrakov belügyminiszter közben minszki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy kezd kifulladni a tiltakozási hangulat az országban, az utcákon már csupán egyéni és nem tömeges megmozdulások vannak. Az interneten ugyanakkor olyan kép rajzolódik ki, mintha sokan lennének készek az utcára vonulni és megszegni a törvényt. Ezeket az embereket ismerik a belügyi erők - tette hozzá.

Kubrakov szerint az össznépi gyűlés idejére is megjelentek felhívások a világháló üzenőoldalain az engedély nélküli akciók megtartására. Úgy vélekedett, hogy ez lényegében egy kisebb internetes csoport törekvése, hogy megmutassa vannak még tiltakozók, akik képesek az utcára vonulni.

Kubrakov szerint Minszkben, ahol a legtöbb tiltakozás volt, a hónap folyamán senki sem vonult az utcákra.

A rendfenntartó erők teljes mértékben készek arra szerinte, hogy szavatolják a közrendet a fővárosban.
Fehéroroszországban az augusztus 9-én tartott elnökválasztás óta rendszeresek voltak a hatodszor is hatalomra került Lukasenko elnök elleni tömegtüntetések, amelyeket a hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek megfékezni.

Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Az ellenzék szerint a 66 éves Lukasenko választási csalással került ismét hatalomra. A választási eredményeket a Nyugaton sem ismerték el.