Több párizsi egyetemen nyílt harc folyik, amely teljesen felforgatja az oktatást, és amely akkor kezdődött, amikor Samuel Paty meggyilkolása után Jean-Michel Blanquer az „iszlám-baloldalt" jelölte meg bűnösnek. Azaz, amikor Macron egyik minisztere a franciaországi szokásoktól eltérően nem gyáván azt mondta, hogy csak jaj, nehogy túllőjünk a célon, hanem egyértelműen fogalmazott. Azt mondta, hogy ideológiai értelemben a szélsőséges iszlamizációval keveredő radikális baloldal a felelős a történelemtanár meggyilkolásáért. (Ahogy az Origo beszámolt róla: egy muszlim bevándorló a nyílt utcán, Párizs egyik elővárosában lefejezett egy tanárt, mert az órán a Charlie Hebdo-terrortámadás kapcsán a szólásszabadságot védte.)

Rágalmazásnak számít-e, ha valakit iszlám-balosnak neveznek? A 'Szülők Tanácsának Szövetsége' (FCPE) – az első baloldali szülői tömörülés – elnöke nem nyerte meg az ügyben indított bírósági pert. Ő ugyanis szégyellte, hogy így minősítették, attól függetlenül, hogy bizonyíthatóan az.

A Centre Pierre-Mendès-France Párizs XIII. kerületébenForrás: AFP/Stephane De Sakutin

Rodrigo Arenas (az FCPE elnöke) a bíróságon rágalmazással vádolta Jean-Pierre Obint, a francia nemzeti oktatás egy régi tanfelügyelőjét. Egy, a múlt ősszel megjelent könyvében ugyanis Jean-Pierre Obin azt állította a szélsőbaloldali szülői szövetségről – de az Emberi Jogok Ligájáról és az Unef diákok szakszervezetéről is –, hogy „ráálltak az iszlám–bal röppályájára", kedveznek a szélsőbalos aktivisták uralmának, akiknek a szekerét a 'Muzulmán Testvérek' szélsőséges muszlim szervezet aktivistái is tolják. Az FCPE feljelentését végül tehát alaptalannak nyilvánították.

Korábban soha nem kapott annyi figyelmet az „iszlám-balosság" kérdése, mint mostanában, amely a radikális muzulmánok és a szélsőbalos csoportok sajátos egyesülése. S amely több egyetemen - köztük az egyik legfontosabb párizsi, tizenharmadik kerületi egyetemen - már nyílt háború témája lett.

Samuel Paty-re emlékező plakát a Párizstól 30 km-re lévő Conflans-Sainte-Honorine Városházájának homlokzatánForrás: AFP/Thomas Coex

A francia oktatási miniszter elítélte az „amerikai egyetemekről származó gondolati sémát, amely több területet kapcsol össze, amelyek elsődlegesen fontosnak állítják be a (hit)közösségeket és az identitást", és „egy olyan látásmódot, amely az iszlamisták érdekeivel kapcsolódik össze". A miniszter bírálta „azokat a gondolatokat", amelyek – szerinte – „megfertőzték a francia társadalomtudományos körök egy nem elhanyagolható részét" „tudatos" és „hasznos idióta" egyéneken keresztül. 

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszterForrás: AFP/Ludovic Marin

De az ügy már örvényt kavart. Október végén Pierre-André Taguieff filozófus a Libération hasábjain tért vissza ehhez a kifejezéshez, amelyet ő már egyébként a 2000-es évek legelején megalkotott, amikor a második intifada kezdődött. „Propagandaszövetség a marxizmust visszakövetelő szélsőbal és az iszlám különböző ágai között (Muzulmán Testvérek, szalafisták, dzsihadisták)". Ami, azóta az egyetemeken is egyre jobban terjed. 

Pierre-André TaguieffForrás: AFP/Roger-Viollet/Jean-Pierre Couderc

Az egyetemen különböző progresszívnak mondott csoportok magukhoz vonzhatják a baloldali iszlamista-barátokat, akik azon az alapon egyesülnek velük, hogy gyűlölik a Nyugatot. Ez a legnagyobb veszély Franciaországban, az oktatás tekintetében.

És ennek a médiumokban vívott harcnak a közepén találja magát a csendes többség. „Nem kell bedőlni azoknak az egyetemeken elhangzó narratíváknak, amelyek a PIR-hoz (Parti des indigènes de la République = A Köztársaság Őshonos Lakosainak Pártja) és CCIF-hoz (Collectif contre l'islamophobie en France = A Franciaországi Iszlamizmus Elleni Társaság) közel állóktól jönnek" – vélekedik Annie Fourcaut, a városok és külvárosok történelmének szakértője. Ez a két szervezet különösen agresszív szélsőbalos és muszlimbarát. (Ők magukat őshonosoknak hívják, de ez a kifejezés valójában bevándorlót jelent.)

„Egy olyan radikális minta érkezett az Amerikai Egyesült Államokból, amely a városok fejlődését a  társadalmi osztályok kizárására redukálja, tételek, amelyekben az aktivisták tevékenysége helyettesíti a tudományos alapokat."

A tudósnő szerint „rengeteg fiatal kutató vált fogékonnyá ez iránt az újfajta konformizmus iránt, és akik mind szeretnének egy jó munkahelyt, valamint a rendszer részévé válni és publikálni". Azaz, az kaphat jó állást vagy éppen megfelelő egyetemi ösztöndíjat Franciaországban, aki engedelmeskedik a szélsőbalos-iszlamista eszméknek - ezt állítja a tudósnő.

Forrás: AFP/Atta Kenare

Béatrice neve elhallgatását kérve nyilatkozott a Le Figarónak. A reneszánsz korszak női alakjairól publikált tanulmánya után a nyelvész a genderkutatás felé fordult, azon téma felé, amely Franciaországban a 2000-es években bukkant fel. „Kortárs téma volt, nagyon lelkes voltam. De ma már magamat cenzúrázom, ahogy sok más kutató is. Nem akarom, hogy rám süssék a szélsőjobbos jelzőt" – magyarázza. Ugyanis bírálta a genderőrületet.

Amikor (Béatrice) fejkendős feministákkal beszélgetett, a nők nem ítélték el egyértelműen Tariq Ramadant (iszlámkutató, a Muzulmán Testvérek alapítójának unokája, a szélsőséges iszlamista a vád szerint öt nőt megerőszakolt, de a balos feministák nem ítéltek el).

Tariq Ramadan - öt nőt erőszakolhatott megForrás: AFP/Mehdi Fedouach

2017-ben részt vett Béatrice egy tanácskozáson a Párizs II. egyetemen, az előadás címe „Stigmatizálni: társadalmi normák és a média bevett gyakorlatai". Így beszélt erről: „Hihetetlen. Tarantinot porig rombolták az előadáson: megvádolták cionizmussal, rasszizmussal és szexizmussal. Minden, az iszlamizmust célzó bírálatot neokolonialista törekvésként könyveltek el. Ezeknek az aktivistáknak a „rassz" társadalmi osztály, a nemek egy egység, és szerintük a leginkább diszkriminált emberek a muzulmánok. Elfelejtik, hogy a vallás - választás. Marxistáknak mondják magukat, de (Marx szavai) „a vallás mint a népek ópiuma" az iszlámra nem vonatkozik szerintük. Számukra az univerzalizmus egy, a franciák által feltalált szörnyeteg" – meséli Béatrice, aki ma már szeretne visszalépni és ismét eredeti kutatási témáival foglalkozni. Visszamenni nyelvésznek, és akkor bántják majd a gendervédő szélsőbalosok.

Karl Marx kommunista filozófus szobra a németországi Chemnitzben, az egykori NDK-banForrás: MTI/EPA/Filip Singer

Céline Massont, pszichoanalitikust és kutató-oktatót a lille-i egyetemen rendszeresen titulálják „reakciósnak" és „rasszistának". Ő a 2019-ben létrehozott RRA (Antiszemitizmust és Rasszizmust Kutató Hálózat) elnöke, amelynek célja, hogy az „aktivisták kutatásait ellensúlyozza". „Az egyetemen különböző progresszívnak mondott csoportok magukhoz vonzhatják a baloldali iszlamista-barátokat, akik azon az alapon egyesülnek velük, hogy gyűlölik a Nyugatot" – konstatálja Masson. Megemlíti a „posztkoloniális tanulmányokat", amelyek az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek a 2010-es évek elején. „A tanulmányok a gyarmatosítás örökségét vizsgálták, ami önmagában tisztelendő. Azzal a feltétellel persze, hogy a tanulmány nem alakít ki ellenséges megszállottságot az imperialistának és rasszistának kikiáltott Nyugattal szemben."

Masson véleménye szerint néhány éve megfigyelhető „ezeknek az őshonos ideológiáknak, a fajelméletnek és az iszlamista-barát ideológiának" a beszivárgása a szociológiába. Ezek az áltudományok az identitást helyezik előtérbe. Megosztják az embereket egyfajta narcisztikus eufóriában, „én, az én testem, az én rasszom, a másságom". Aktivisták osztagai, kisebbségben ugyan, de nagyon aktívan és erényesen fellépnek minden ellen, ami nekik nem felel meg, igazságot követelnek az online térben különböző hashtagek létrehozásával, hogy megfigyelhessék az interneten, hogy kik merészelnek ellenvéleményt megjeleníteni.

Martine Benoit, a lille-i egyetem germanológiát oktató tanára agresszív vita célpontjává vált, a történet 2019-re nyúlik vissza. Benoit a lille-i egyetem rasszizmus és antiszemitizmus elleni referense, és egy diáklány azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy közvetítsen az iskolai sportórákat tartó oktató és a diáklány között.

A sportoktató ugyanis jelezte a diáklánynak, hogy nem vehet részt az iskolai bokszedzéseken fejkendője miatt. „Az oktató higiéniás és biztonsági szempontokra hivatkozott." A diáklány azonban a közvetítésre a Francia Muszlim Diákok és a CCIF (Collectif contre l'islamophobie en France = A Franciaországi Iszlamizmus Elleni Társaság) érdekképviseleti csoportok képviselőivel érkezett. A helyzet nem volt alkalmas a párbeszédre, mondja a referens, aki a sportoktató véleményét képviselte a kérdésben. Az egyeztetés elakadt, de a történet folytatódott.

2020 júniusában a Mediapart portál blogoldalán egy nyílt levél jelent meg, amelyet az egyetem oktatói-kutatói is aláírtak, és amely egyenesen Benoit-t célozta. „Csendet, diszkriminálunk: amikor a lille-i egyetem megtiltja a fejkendős diákoknak a belépést" - írják a szerzők. A tanárok írásukban elítélik az egyetemen uralkodó iszlamofóbia banalizálását, emlékeztetve arra a 2004-es törvényre, amely kimondja, hogy a fejkendőviselés tiltása nem vonatkozik az egyetemekre, és felhívja a figyelmet a „nemzetközi tapasztalatokra", melyek szerint a fejkendő viselése „az emancipáció egyfajta megjelenítési formája lehet a családi közeggel kapcsolatban". Azaz, a tanárok a muszlim megkülönböztetés mellett és a világi gondolkodás ellen foglaltak állást.

Forrás: AFP/Philippe Desmazes

Vagyis, az egyetem szerint a fejkendő nem a női alávetettség jelképe, hanem éppen ellenkezőleg: az emancipációé. Végül az egyetem a muszlim diáklánytól nyilvánosan bocsánatot kért.

Egyébként Pierre-André Taguieff szerint „egyértelmű, hogy létezik a dekolonializmus uralma az egyetemeken", szociológiai és politikai tudományok területén, az anglisztika és amerikanisztika tanszéken. „Hamis beszéddel van dolgunk, amelynek igazság illata van."

A Le Figaro csütörtökön megkérdezte olvasóit, hogy nyugtalanítja-e őket, hogy az iszlamizmussal keveredő radikális baloldal megszállja a francia egyetemeket. Az olvasók 91%-a mondta azt, hogy igen. Közel százezren szavaztak.