A zöldpolitikusok Svédországban is mindenhez értenek, akárcsak magyar társaik. A különbség annyi, hogy a svédek most szembesültek vele, mekkora szarvashiba is volt a baloldali zöldpolitikusaikra bízni egy olyan komoly dolgot, mint az energiastratégia. Történt ugyanis, hogy Szél Bernadett svéd téveszmetársai eldöntötték, hogy 2040-ig – ha törik, ha szakad – a svéd villamosenergia-termelés 100 százalékban megújulókon alapul: víz- és szélerőművek termelik majd az áramot és bezárják az összes atomerőművet. Mostanság viszont arrafelé is repkednek a kemény mínuszok, a derék svédek pedig jórészt árammal fűtenek, illetve fűtenének, amiből most sokkal több kell, illetve kellene. Ám nincs. A vízerőművek és a szélerőművek alig termelnek, és import sincs elég.

Emiatt február második hetére példátlanul súlyos áramhiány alakult ki. A svéd köztelevízióban ezért arra kérték a fogyasztókat, hogy spóroljanak az árammal, mellőzzék az olyan energiaigényes eszközök használatát, mint a porszívó, így csökkentve a svéd villamosenergia-rendszer terhelését. E felhívás hatására az online térben és a való életben is kitört a világ első „porszívólázadása", amit nyugodtan nevezhetünk a Greta Thunberg-jelenségben megnyilvánuló globális zöld ostobaság elleni helyi lázadásnak is.

A hideg időjárás okozta áramhiány miatt a porszívózás már csak egy álom maradForrás: TT NYHETSBYRĹN/SCANPIX/Fredrik Sandberg / Tt

Már megint azok a makacs tények

Svédország villamosenergia-termelése jelenleg döntően az atomenergiára és a vízenergiára, valamint kis részben a szélerőművekre épül. 2020-ban a svéd villamosenergia-termelés összetétele a következő volt: 68 százalék megújuló (döntően víz és szél), 30 százalék atomenergia és 2 százalék fosszilis forrás. Ha csak ezt néznénk, akkor azt gondolhatnánk, hogy a helyzet idilli. De nem az. Nézzük, hogyan jutott idáig a világ kiemelkedő jóléti állama.

A villamosenergia-ellátás alapkövetelménye, hogy a termelés és a fogyasztás egyensúlyban legyen. Ebből következik, hogy az energiamixnek olyannak kell lennie, amely télen-nyáron, éjjel és nappal, a nap minden másodpercében biztosítani tudja az igényeknek megfelelő áramtermelést. Miután a svéd politikusok eldöntötték, hogy a 100 százalékos megújulót tartalmazó villamosenergia-termelés a cél, elkezdték a megbízhatóan üzemelő atomerőművi blokkok leállítását. 2016-2020 között összesen négy svéd atomerőművi egységet állítottak le, amelyek összességében mintegy 3000 MW-ot adtak. Van még 6 üzemelő blokk, amelyek nettó közel 6860 MW villamos teljesítménnyel szerepelnek Svédország termelésében (ez még így/ma is a Paksi Atomerőmű kapacitásának közel három és félszerese), ám ezek sorsa már megpecsételődött: 2040-ig a nagy klímavédelmi nekibuzdulás miatt ezeket is feláldozzák a 100 százalék megújulót tartalmazó energiamix oltárán.

És akkor jött a dermesztő hideg

Február második hetében, ahogy Európa-szerte, úgy Svédországban is szokatlanul hidegre fordult az időjárás: éjszaka -24 és -27 közötti fokot mutat a hőmérő, és napközben sincs több -10 Celsius-foknál. Miután a svédek jórészt villannyal fűtenek, súlyos villamosenergia-hiány lépett fel. A többi már ismert: a porszívóstopra vonatkozó kétségbeesett felhívás a villamosenergia-rendszer összeomlásának elkerülése érdekében.

Mára a porszívó a svédeknél az elhibázott, politikai indíttatású baloldali, zöld energiapolitika szimbólumává vált. A legnagyobb ellenzéki párt arról beszélt a közösségi médiában, hogy ők egy olyan országot szeretnének, ahol bármikor lehet porszívózni. Sőt, a kereszténydemokraták vezetője, Ebba Busch porszívóval szelfizett, és azt írta, „nyilvánvalóvá vált, hogy Svédországnak nagy problémái vannak az energiaellátással. Múlt héten újraindították a karlshamni olajtüzelésű erőművet, és Svédország más uniós országokból villamosenergia-importra kényszerül, amely áram szénerőművekből is származik". A porszívózás felfüggesztése persze nem oldja meg a súlyos áramhiányt, az csupán egy pillanatnyi kétségbeesett próbálkozás.

Ebba Busch, a kereszténydemokraták elnökeForrás: Origo

Az áramhiány miatt a svéd villamosenergia-árak törvényszerűen az egekbe szöktek, ezért több gyár, köztük svéd papírgyárak is, leállították a termelésüket. Az ország a villamosenergia-hiány miatt és a rendszer stabilitása érdekében kénytelen volt lengyel, német és litván szénerőművekből származó áramot is importálni. Sőt még szükséges volt a karlshamni olajtüzelésű erőmű beüzemelése is, amelynek a teljesítménye közel 660 MW.

Kézenfekvő a következtetés: ha a svédek az elmúlt években nem állították volna le a 3000 MW-nyi atomerőművi kapacitást, akkor most nem lenne miről írni, hiszen lenne elegendő áram. Arról nem is beszélve, hogy az atomerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-egyenérték kibocsátása csak 12 g/kWh, a szénerőműveké 820 g/kWh, az olajtüzelésé pedig 650 g/kWh. Ez lenne a klímabarát svéd megoldás?

Tanulságosak a svéd termelési görbék...

Érdemes megnézni, hogy a szokatlan hideg, a megújulók időjárás-függősége miatt hogyan alakult például 2021. február 8. (hétfő) és február 12. (péntek) között a svéd villamosenergia-termelés összetétele. Miért is jelentkezett a súlyos áramhiány az országban?

A svéd villamosenergia-termelés összetétele február 8-12. között (órás adatok, MW)Ábra: Hárfás Zsolt. Adatok forrása: ENTSO-E

Nos, mit láthatunk? A svédek által bezárásra ítélt atomerőművek nettó teljesítménye kicsivel 100 százalék feletti értékeket mutatott az adott időszakban annak köszönhetően, hogy a hidegebb időjárás jobb hatásfokot, és ennek köszönhetően több teljesítményt jelent. Ezzel szemben a megújulók az időjárás-függőségük miatt csak töredékteljesítményre voltak képesek. Ebben az időszakban a szélerőművek 2350-5800 MW között termeltek, miközben a beépített kapacitásuk 9650 MW. A vízerőművek a beépített, 16 300 MW kapacitásukhoz képest csak 8300-12 900 MW teljesítményt biztosítottak az adott időszakban. Ez azt mutatja, hogy időjárásfüggő megújulókkal nem lehet garantálni egy ország folyamatos villamosenergia-ellátását, hiszen az emberek akkor is szeretnének áramot használni, amikor éppen nem fúj a szél, vagy a vízerőművek a vízhiány miatt nem tudnak elegendő áramot adni.

Az a fránya hideg és a fránya meleg

Svédországban az áramhiány ugyanis nemcsak télen, hanem nyáron is kísért. A tikkasztó hőségben ugyanis gyakran nem fúj a szél, és a vízerőművek termelése is jelentősen lecsökken. Ilyen esetekben a svédek importra szorulnak például Németországból, és kénytelenek beindítani a szennyező karlshamni olajtüzelésű erőművet is. Abból a Németországból vásárolnak áramot, amely a másik elrettentő példája az átgondolatlan energiapolitikának.

A karlshamni olajtüzelésű erőműForrás: Uniper

A bezzeg Németország vesszőfutása....

A hazai zöldek által előszeretettel emlegetett német Energiewende szánalmas eredményre vezetett februárban is. 2021. február 9., reggel 9 óra van. Hiába köszöntött be a „nappal", a zord télies időben a behavazott (!) német naperőművek termelése szinte 0, a szélturbinák lapátjai is csak ímmel-ámmal forognak. Ebben az időpontban a naperőművek teljesítménye 7 MW (!) volt a csaknem 54 000 (!) MW-ból, a szélerőműveké pedig 13 300 MW a beépített 62 400 MW teljesítmény dacára!

Eközben a német még üzemelő, de bezárásra ítélt atomerőművek 100 százalékos teljesítményen vannak, miközben és a szén- és gázerőművek is 38 000 MW teljesítményt adtak. Ezen a napon a német termelés összetétele az alábbi volt: atomenergia 190 000 MWh, a szénerőművek 590 000 MWh, a gázerőművek 310 000 MWh, a nap 20 000 MWh, a szél 70 000 MWh és egyéb erőmű 160 000 megawattórát termelt. Tehát a napi áramtermelésnek csupán 7 (!) százalékát tudták biztosítani a nap- és szélerőművek, a döntő részt az atom-, a szén- és a gázerőművek adták. Nélkülük egész Németország sötétségben didergett volna! Az Angela Merkel kancellár és zöld szövetségeseinek elhibázott energiapolitikája miatti elégedetlenségüknek immár egyre szélesebb körben adnak hangot a németek.

A német villamosenergia-termelés összetétele 2021. február 9-én reggel 9 óra körül

Sokkoló vélemények

A nap- és szélenergetika élharcosának tartott Németország energiaforradalmának csúfos kudarcát jelzi, hogy a napelemek millióit fedő hó és jég, valamint a szélcsendes, dermesztő időben alig mozduló 30 000 szélturbina miatt a megújulók termelők helyett maguk is fogyasztókká válnak, hogy szét ne fagyjanak a berendezések érzékenyebb részei...

Forrás: zerohedge.com

A német politikai döntéshozók teljesen figyelmen kívül hagyják a valóságot

A Cottbusi Egyetem energetikával foglalkozó professzora, Harald Schwarz szerint: „Az a szél- és naperőművi termelés, ami 0 és 2 vagy 3 százalék között ingadozik, gyakorlatilag nulla. Számos diagramból látható, hogy az évben voltak napjaink, heteink, amikor sem szél, sem nap nem volt. Ezek azok a dolgok, amelyekről szólnom kell. Ezek fizikailag megalapozottak és ismertek már évszázadok óta, és mi egyszerűen teljesen figyelmen kívül hagytuk ezeket a zöldenergiával kapcsolatos megbeszélések során".

A svéd porszívólázadás és a riasztó német példa is jelzi: a megújuló energiaforrásokra, különösen a nap- és szélerőművekre nem lehet egyetlen ország ellátását alapozni. Télen-nyáron, éjjel-nappal csak és kizárólag az atomerőművek képesek klímabarát, olcsó és az ellátásbiztonságot is elősegítő nagy mennyiségű áramot termelni. Jelen pillanatban a szénerőművekre és a gázerőművekre is égető szükség van, de ne feledkezzünk el róla, hogy a klímavédelmi célok elérése érdekében a szenes részarányt radikálisan csökkenteni szükséges. Magyarország szerencsére nem követi a svéd és német példát és a hazai botcsinálta zöldpolitikusok lázálmait. A magyar energiamix optimális arányban támaszkodik az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője