Brüsszel azt remélte, hogy a közös vakcinabeszerzés a szolidaritást és az erőt jelképezi majd az unión belül. Az unió el akarta kerülni, hogy a tagországok önálló beszerzési programjaikon keresztül egymással versengjenek, ám a közös intézkedés már a gyártócégekkel folytatott szerződések megkötésekor lassúnak bizonyult.

A Magyar Nemzet szerint a tagállamok körében egyre csak szaporodnak az elégedetlenkedő hangok Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az Európai Unió közös vakcinabeszerzési programját illetően, ami azonban meglepő, hogy a brüsszeli végrehajtó testület elnökét saját hazájából, Németországból is egyre többen kritizálják. A bírálatok jó része ráadásul belülről érkezik, Angela Merkel német kancellár saját kormánykoalíciójából.

Markus Söder bajor miniszterelnök szinte hétről hétre csalódottságának ad hangot az unió oltási kampányával kapcsolatban, a minap azonban már a szociáldemokrata alkancellár, Olaf Scholz sem állhatta meg szó nélkül Brüsszel „egy helyben toporgását".

A pénzügyminiszteri posztot is betöltő politikus ugyanis azzal vádolja az EU-t, hogy rosszul állította fel a prioritási sorrendet, és ez vezetett a lassú vakcinabeszerzéshez. 

"Ha a bizottságnak több pénzre lett volna szüksége a vakcinákhoz, küldtünk volna" - fogalmazott Scholz.

IllusztrációForrás: MTI/EPA/Reuters/Johanna Geron

Berlinben a frusztrációt egyébként elsősorban az okozhatja, hogy Németország még az EU-n belül is különösen lassan teljesít az oltások beadásával, ráadásul a kancellári választások közeledtével a szociáldemokraták kihasználják a lehetőséget, hogy a sikertelenséget az EU-val szoros kapcsolatban álló Kereszténydemokrata Unióra (CDU) fogják, írja a lap.

A kudarcot jól tükrözi, hogy míg Németország a lakosságának kevesebb mint hat százalékát oltotta be, ez az arány az Egyesült Királyságban mostanra már több mint huszonhat százalék.

A brit kormány még február 15-re tűzte ki azt a célt, hogy az elsőbbségi lista élén szereplő négy legveszélyeztetettebb lakossági csoport mindegyik tagja – körülbelül 15 millió ember – megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát. Sikerült is elérniük ezt a célt, hiszen a brit egészségügyi minisztérium múlt heti adatai szerint az első dózissal beoltottak száma meghaladta a 16 milliót. A közel 67 milliós lakosságú országban egyébként jelenleg átlagosan több mint 410 ezer oltást adnak be naponta az első dózisból.

A brit és az uniós oltási kampány között az az egyik fő különbség, hogy a britek már 2020 májusában százmillió adagot rendeltek az AstraZeneca vakcinájából, és a szerződésben egyértelműen meghatározták a szállítási dátumokat.

Ezzel szemben az EU csupán három hónappal később, augusztusban kötötte meg a szerződését a gyártócéggel, ráadásul a dokumentum nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy az oltóanyaggyártónak nem kell a megbeszélt időpontban szállítania, ha nem képes rá – nyilatkozta Gerd Kerkhoff beszerzési szakértő a Bild című német napilapnak. Mindenesetre a német sajtóban is egyre gyakrabban téma, hogy a brüsszeli vakcinabeszerzés még jóindulattal sem nevezhető sikeresnek.