A szlovéniai radikális baloldallal összefogva támadja Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, illetve a brüsszeli Politico egyik magát politikai aktivistának képzelő újságírója, Lili Bayer (ő írja így alá a cikkeket) a nemzeti-konzervatív Janez Jansa szlovén miniszterelnök vezette kormánykoalíciót. Támadásaik kereszttüzében az általuk féltett, döntőrészt a kommunista gyökerű fővárosi értelmiség kezében lévő szlovén sajtó helyzete áll. A dolog odáig fajult, hogy megszólalt a témában az Európai Bizottság szóvivője, Janez Jansa pedig a valótlanságokat cáfolva levelet intézett Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz. A témával kapcsolatosan Vera Jourová és Lili Bayer magatartása kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan Magyarországhoz viszonyultak. Lényegében a budapesti forgatókönyvet akarják alkalmazni Ljubljanában is, annak ellenére, hogy Magyarországon is sikertelenek voltak.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök, a bevándorlásellenes, nemzeti-konzervatív Szlovén Demokrata Párt (SDS) vezetője első alkalommal 2004 novembere és 2008 novembere között volt Szlovénia miniszterelnöke, majd 2012 januárja és 2013 februárja között egy bő évig, aztán 2020 márciusában lépett ismét hivatalba.

Janez JansaForrás: AFP/Jure Makovec

Belpolitikájában nagy szerepet szán a titóista (jugoszláv kommunista) radikális baloldali értelmiség monopolhelyzetének megtörésének,  konkrétabban: jelentősen akarja csökkenteni a szerepüket a bíróságokon, illetve a közigazgatásban. A radikális baloldal Brüsszel segítségével akar visszavágni. 

Most Vera Jourovának, az Európai Bizottság egyik alelnökének a segítségét kérték, aki az értékekért, az átláthatóságért és kisebb részben a jogállamiságért is felelős biztos. Jourová Magyarországon is folyamatosan támadja a nemzeti-konzervatív kormányt, nem titkolva azt, hogy egy baloldali, bevándorláspárti, Brüsszelből irányított kormányt szeretne Budapesten látni. 

Vera JourováForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A baloldali, radikális baloldali és liberális szlovén pártok az elmúlt hónapban már több alkalommal is próbálták a koronavírus-járvány ellenére bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni a Jansa vezette kormánykoalíciót, de próbálkozásuk mindig sikertelen maradt, a legutóbbi bizalmatlansági indítvány február 15-én bukott el. 

A bizalmatlansági indítványt ezúttal is a baloldali sajtóban készítették elő, a szavazást megelőző hetekben folyt a hangulatkeltés Jansa személye és a kormánya ellen,  lényegében Szlovénia összes problémájáért őt hibáztatták, külön kiemelve a szólásszabadság témakörét és a koronavírus-járvány negatív hatásait. 

Ennek kapcsán komoly összetűzés alakult ki Jansa és a ljubljanai baloldali sajtó között, amibe „természetesen" bekapcsolódott a vezető brüsszeli baloldali hírportál, a Politico is. 

A Politico egyik radikális politikai aktivistaként viselkedő „újságírója", a Magyarországot is rendszeren támadó Bayer Lili (vagy ahogy a cikkeit aláírja: Lili Bayer) a sikertelen bizalmatlansági indítvány másnapján ismét egy lejárató propagandaanyagot jelentetett meg a brüsszeli lapban, ezt pedig a Twitter-oldalán szóvá tette Janez Jansa, hangsúlyozva, hogy Lili Bayer hazugságokat állít.

Lili Bayer a szlovén baloldali újságírókhoz hasonlóan azt állította, hogy Janez Jansa rendszeresen támadja a médiamunkásokat, gyűlöletet kelt ellenük, veszélyeztetve ezáltal a szólásszabadságot. 

Emlékeztetőül: Bayer hosszú évek óta hasonló jellegű hazugságokat állít Magyarországgal kapcsolatosan is.  A legújabb, február 23-i cikke alapján pedig a szlovén média már megint „orbanizálódik"...

Az Európai Bizottság egyes biztosai, külön kiemelve Vera Jourovát, ezt követően azt mondták, hogy Jansa miniszterelnök a szlovén újságírókhoz hasonlóan megtámadta Lili Bayert is. Bayer mellett kiállt az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer is, egyértelműsítve, hogy a biztosok jelentős részének a véleményét tükrözi a megszólalása.

Az Európai Bizottság egyik alelnöke, a Magyarországot is gyakran támadó, holland szocialista politikus, Frans Timmermans szintén a védelmébe vette Bayert, és konkrétumok említése nélkül szankciókat helyezett kilátásba Jansa kormánya ellen.

Jourová közben jogállamisági jelentésekkel kezdte el fenyegetni Jansa kormányát, aminek az aktualitását az adja, hogy júliusban Szlovénia veszi át az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét, Jourová pedig még azelőtt megregulázná a nyugat-balkáni országot. 

A Brüsszel és Ljubljana közötti vita odáig fajult, hogy február 23-án Janez Jansa levelet küldött az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek. Ebben megemlíti a miniszterelnök, hogy a szlovén baloldali politikusok és a hozzájuk kötődő újságírók mellett Vera Jourová is megint aggódik a szlovén sajtószabadságért, és csatlakozott a bizottságnak a már említett szóvivője, Eric Mamer.

Jansa levele alapján ez azzal hozható összefüggésbe, hogy Szlovénia júniusban átveszi az EU soros elnökségét, így volt ez 2007-ben is, amikor szintén ő volt a miniszterelnök, és mivel 2008 elejétől Ljubljana átvette a soros elnökséget, a baloldali újságírók elkezdtek aggódni a szólásszabadságért. Akkor 571 baloldali politikai újságíró és értelmiségi címzett petíciót Brüsszelnek, amelyben a szólásszabadság megsértésével, politikai nyomásgyakorlással, sőt mi több, cenzúrázási kísérlettel vádolták Janez Jansát.

A szlovén miniszterelnök külön hangsúlyozza, hogy a baloldali újságírók mostani és 2007-es petíciózgatása kísértetiesen hasonlít egymásra, lényegében ugyanazokkal vádolják őt és a kormányát most is. 

Jansa emlékeztette rá Von der Leyent, hogy az újságírók és értelmiségiek vádjai valótlanok, a kormánya pedig maradéktalanul tiszteletben tarja a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, a politikai pluralizmus, az igazságszolgáltatás működése pedig független a kormánytól, összességében véve tehát megfelelnek a szigorú jogállamisági kritériumoknak.

Ugyanakkor a miniszterelnök megemlíti, hogy a szlovén demokrácia és jogállamiság valóban kihívásokkal küzd, de ennek oka a kommunista, titoista rezsimhez, illetve a baloldali és liberális pártokhoz kötődő bírói és tisztviselői karban, valamint médiában keresendő, tehát nem a nemzeti-konzervatív kormányban. 

Végezetül Janez Jansa szlovéniai látogatásra hívta meg az Európai Bizottság képviselőit, hogy a helyszínen győződhessenek meg a fentiekről, és ha ők úgy látják, hogy valami nem működik jól, akkor tegyenek ennek javítása érdekében javaslatokat.

Mire utal pontosan a szlovén miniszterelnök, amikor a kommunista rezsim káros utóéletéről beszél?

Janez Jansa régóta a ljubljanai radikális baloldali értelmiség és Brüsszel támadásainak a kereszttüzében áll. A ljubljanai radikális baloldal még mindig kezében tartja a szlovén sajtó nagy részét és többé-kevésbé a bírói kart, illetve általánosságban véve a köztisztviselői rétegeket. 

Ezen értelmiségiek nagyrészt „titoistának" vallják magukat, és nem is titkolják, hogy nosztalgiát éreznek Josip Broz Tito (1892-1980) jugoszláv kommunista diktátor rezsimje iránt, egyszerűen azért, mert a véreskezű diktátornak köszönhetik a társadalmi ranglétrán elfoglalt magas pozícióikat.

(Tito partizánjai 1944-1945-ben több százezer embert mészároltak le, köztük 40-50 ezer délvidéki magyart, legalább ugyanennyit közülük pedig elüldöztek a szülőföldjükről.)

Josip Broz TitoForrás: AFP/-

A magyarellenesség ma is fontos része a posztjugoszláv szlovén (radikális) baloldal identitásának,  ennek főleg a legolvasottabb szlovén hetilapban, a Mladinában engednek teret, ahol  alpári stílusban keltenek gyűlöletet a muravidéki magyar kisebbség, illetve a 2015-ben kezdődő migrációs válság óta Orbán Viktor miniszterelnök ellen. 

2019 márciusában Orbán Viktort például Hitlerként ábrázolták, a régióbeli szövetségeit pedig a náci párt funkcionáriusaiként mutatták be. A radikális baloldali hetilap akkor éppen az LMBTQ-lobbi magyarországi helyzetéért aggódott.

A Mladina 1991 előtt a Jugoszláv Kommunista Párt szlovén tagozata ifjúsági szervezetének volt a hivatalos lapja.

Ez a magyarellenes hagyomány a többi jugoszláv utódállam baloldali sajtóorgánumaiban és értelmiségi rétegeiben is megfigyelhető, különös tekintettel Horvátországra.