Az elmúlt napok történései azt mutatják, hogy a vakcinabeszerzés terén egyre több uniós tagország követi a magyar utat, a több lábon állást. Bár a magyar kormány eleinte rengeteg kritikát kapott, amiért nem várt tétlenül Brüsszelre, ezek a hangok mostanában jól érzékelhetően elhalkultak. A jelek szerint egyre többen unnak rá a brüsszeli bürokraták tehetetlenségére, és kezdenek nyitni másfelé az életmentő oltóanyagok megszerzésének reményében. Az osztrák kancellár már arról beszél, hogy nem akar az Európai Uniótól függeni a vakcinákkal, Németország elismerte az orosz és a kínai vakcina hatékonyságát, és a csehek is megváltoztatták véleményüket. 

A történet előzménye röviden:

  • az Európai Unió központosított vakcinabeszerzése teljes kudarcba fulladt, miután sikerült elrontani az oltóanyagok lekötésével kapcsolatos szerződéseket,
  • a határozatlanságnak komoly gyakorlati következménye lett, hiszen az életmentő vakcinák a vártnál jóval lassabb ütemben érkeznek a kontinensre Nyugatról,
  • a legtöbb ország a brüsszeli ügyetlenkedés hírére nem tett semmit, azonban Magyarország vállalta, hogy alternatív utakon fogja pótolni a kieső oltóanyag-mennyiséget,
  • a magyar kormány elsősorban Oroszország és Kína felé fordult vakcinaügyben,
  • az elmúlt héten Magyarországon oltották be a legtöbb embert Európában, és 
  • jól érzékelhetően egyre több, korábban a magyar állásponttal szemben szkeptikus ország belátta, hogy egyedül a Magyarország által képviselt út, a több lábon állás működik. 

Érdemes megnézni, hogy az elmúlt időszakban hogyan változott meg Európa álláspontja a kérdésben.

Ausztria és Dánia 

Sem Ausztria, sem Dánia nem kíván kizárólagosan az uniós vakcinastratégiától függeni 

- jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár a Bildnek adott mai interjújában, miután kiderült, hogy Ausztria és Dánia megbeszéléseket folytatott Izraellel a vakcinák nemzetközi gyártásáról. 

"A nyáron megegyeztünk az EU-val, hogy a vakcinákat gyorsan engedélyezik, és azokat a tagállamok gyorsan megkapják. Az Európai Gyógyszerügynökség azonban túl lassan engedélyezi az oltóanyagokat, és a gyártók is túl lassan szállítanak" - szögezte le Kurz, Brüsszelre panaszkodva. 

Szövetségese, Mette Frederiksen dán miniszterelnök egy fokkal óvatosabban fogalmazott. "Az Izraellel történő tárgyalások nem jelentik, hogy bizalmatlan lenne az EU-val szemben, de az országoknak mindent meg kell tennie, hogy több vakcina álljon rendelkezésre" - jelentette ki.

A kép szélén Sebastian Kurz osztrák kancellár, mellette balján Mette Frederiksen dán miniszterelnökForrás: Twitter Sebastian Kurz

Lengyelország 

Magyarországhoz és Szerbiához hasonlóan Lengyelország is jelezte, hogy felgyorsítaná a lakosság beoltását, mégpedig a kínai vakcinával. A Reuters tegnapi híradása szerint Andrzej Duda lengyel elnök Hszi Csi-Ping kínai elnökkel egyeztetett Sinopharm vásárlásáról.

A hírügynökség arról is írt, hogy Duda Mateusz Morawiecki kérésére kezdett tárgyalásba a kínaiakkal. Mint ismert, a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan Lengyelországban is lassan halad a lakosság beoltása, ami leginkább az AstraZeneca és a Pfizer készítményeinek lassú érkezése miatt van.

A lengyel elnök szóvivője szerint a két fél között további tárgyalások várhatóak a vakcinabeszerzéssel kapcsolatosan.

Szlovákia 

Igor Matovic szlovák miniszterelnök a kassai repülőtéren tartott tegnapi sajtóértekezletén bejelentette, hogy Szlovákia kétmillió adag orosz vakcinát vásárolt. Az első szállítmány hétfő este érkezett meg a szlovák hadsereg különgépén.

Szavaiból kiderült, egymillió vakcina érkezésére számítanak egy hónapon belül, májusban és júniusban pedig a második millió Szputnyik V-nek is meg kellene érkeznie Szlovákiába.

A kormányfő azzal kalkulál, hogy a következő hónapokban több mint 40 százalékkal tudják majd felgyorsítani az oltás tempóját.

Németország 

Jens Spahn német egészségügyi miniszter a napokban elismerte, hogy Németországnak sokkal több vakcinára lenne szüksége, mint amennyi a rendelkezésére áll. A politikus - korábban még meghökkentőnek számító módon - hozzátette, hogy 

az orosz és a kínai vakcina segíthet Európának túljutni az oltóanyaghiányon. 

Mondani sem kell, hogy az elmúlt hetekben jelentősen megváltozott a vakcinakérdéssel kapcsolatos német álláspont.  

Jens Spahn német egészségügyi miniszter elismerte, hogy az orosz és kínai vakcináknak fontos szerepe lehet a vírus leküzdésébenForrás: MTI/EPA/Filip Singer

Csehország

Csehország nemrég még azon a véleményen volt, hogy az európai uniós szervek jóváhagyása nélkül nem használja a koronavírus elleni orosz vakcinát.

Csakhogy a járvány harmadik hullámának megjelenése és Brüsszel lassúsága miatt pillanatok alatt meggondolták magukat. A napokban Milos Zeman államfő és Andrej Babis kormányfő egybehangzóan azt nyilatkozta, hogy a Szputnyik V használatához mégiscsak elegendőnek tartják az illetékes cseh állami gyógyszerellenőrző szerv (SÚKL) engedélyét. Hasonlóan nyilatkozott egyébként Milos Vystrcil, a szenátus elnöke is.

Vasárnap Zeman a CNN Prima News hírtelevíziónak elmondta, hogy a közelmúltban Babissal egyetértésben levelet írt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, és érdeklődött a Szputnyik beszerzése iránt. "Putyin megígérte, hogy készek nekünk (Csehországnak) is szállítani a vakcinából" - jelentette ki Zeman.

Magyarország

Ahogy korábban említettük, Magyarország ideje korán komoly lépéseket tett a megfelelő mennyiségű vakcina beszerzése érdekében. A magyar kormány ugyanis már bőven Brüsszel hibáinak kiderülése előtt nyitott másfelé. A legtöbb ország, de legfőbbképpen Brüsszel a kezdetektől fogva nem örült ennek, ennek ellenére Magyarország komoly sikereket ért el. Többek között ezt mutatja, hogy Európában egyedülálló módon ötféle vakcinával lehet oltani itthon.

Ahogy a fenti ábrán látható, az elmúlt héten itthon oltották be a legtöbb embert Európában, lakosságarányosan majdnem két és félszer annyit, mint az Európai Unióban átlagosan.