Annyival több szerb és magyar ember életét tudtuk megvédeni, mint amennyi keleti vakcinát megvásároltunk, és amennyi oltást már beadtunk Szerbiában, illetve Magyarországon - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Belgrádban, ahol szerb hivatali kollégájával, Nikola Selakoviccsal tárgyalt.

Szijjártó Péter rámutatott, ha Belgrád és Budapest nem vásárolt volna keleti vakcinát, akkor a saját állampolgárai életét tette volna kockára. "Egyik kormány sem volt hajlandó ideológiai kérdéssé tenni a vakcina ügyét. Mindkét ország megbízott a saját nemzeti szakértőiben, és nem fogadtuk el azt, hogy valaki valahol távol jobban ért egy bizonyos kérdéshez, mint a mi nemzeti szakértőink. Mind a szerb, mind a magyar kormány a józan eszére hallgatott, és egyetlen egy célt tűztünk ki magunk elé, hogy megvédjük a saját polgáraink életét és egészségét" - fűzte hozzá. 

Amennyiben Szerbia és Magyarország nem vásárolt volna keleti vakcinát, akkor több millióval kevesebb szerb és magyar kapott volna oltást - magyarázta. 

Szijjártó Péter a szerb hivatali kollégájával tartott közös sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy az elmúlt évben a két ország megmutatta, milyen is a jószomszédi viszony, és ebből mindkét fél profitálni tudott. 
Rámutatott, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltásában a Szerbiával való gazdasági együttműködésnek nagyon komoly szerepe volt és van. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

"A gazdaság dimenzióváltásának Magyarországon az egyik fő eleme az, hogy magyar vállalatok sikeres beruházásokat tudnak végrehajtani külföldön, amellyel hozzájárulnak a célország és Magyarország gazdaságának növekedéséhez is" - magyarázta, majd kitért arra, hogy a magyar kormány hat magyar vállalatnak adott eddig támogatást összesen 7,5 milliárd forint értékben ahhoz, hogy ez a hat vállalat összesen 13 milliárd forintnyi beruházást hajtson végre Szerbiában.

Szijjártó Péter kiemelte azt a példaszerű hozzáállást is, amelyet Belgrád tanúsít a Szerbiában élő magyar közösség iránt. "Mind Szerbia, mind Magyarország erőforrásnak tekinti a vajdasági magyarokat, egy olyan közösségnek, amely összeköti a szerbeket és a magyarokat" - hangsúlyozta.

A két országot az infrastruktúra-fejlesztés is összeköti. Szijjártó Péter rámutatott, hogy idén októbertől Magyarország energiaellátása tekintetében új fejezet kezdődik, "valós diverzifikáció történik, hiszen elkészül a magyar-szerb határ, valamint a magyar nemzeti gázvezeték-hálózat közötti 15 kilométeres összeköttetés, amelynek nyomán 6 milliárd köbméteres gázmennyiséget tudunk évente déli irányból Magyarországra szállítani". 

Nikola Selakovic szerb külügyminiszter a két ország rendkívül jó kapcsolatát méltatta. Elmondta, a két kormány, de az egyes politikusok közötti jó kapcsolat is hozzájárul a két ország jó viszonyához. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idén megszervezik a hatodik magyar-szerb kormánycsúcsot, amelyen a Szerbia és Magyarország közötti stratégiai partnerségről lesz szó. Kiemelte, a két fél számos közös projektben vesz részt, ezek közül az egyik legfontosabb a Belgrád-Budapest-vasútvonal kiépítése, és hamarosan megkezdődik a Szeged-Szabadka-Baja-vasútvonal felújítása is. 

A szerb tárcavezető köszönetet mondott Magyarországnak azért a segítségért, amelyet a koronavírus-járvány elleni harcban nyújtott Szerbiának. 

A gazdasági együttműködés kiemelkedő, a járvány ellenére az árucsere-forgalom tovább tudott növekedni a tavalyi esztendőben is. Nikola Selakovic emellett háláját fejezte ki azért is, hogy Magyarország töretlenül támogatja Szerbia európai integrációját. A két külügyminiszter ezenfelül kedden megállapodást kötött arról, hogy Santiago de Chilében, Valettában és Lusakában közös diplomáciai és konzuli irodát tartsanak fenn.