Egyre több kérdés merül fel az európai közös vakcinabeszerzéssel kapcsolatban. A múlt héten kiderült, hogy nem lakosságarányos az elosztás. Most annak jártunk utána, ki, milyen érdekből, milyen politikai nyomást gyakorolt egyik vagy másik vakcinagyártóra. Miközben a vakcina lehet az egyetlen megoldás a világjárvány ellen –  írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy ma a legértékesebb a Covid elleni vakcina. Emberéletek ezrei, százezrei múlhatnak azon, hogy időben megkapják-e a vírus ellenszerét. Eközben Európa-szerte egyre több anomália derül ki a brüsszeli közös beszerzések körül.

Egyre több európai ország állítja le az oltási programját az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártó társaság koronavírus elleni oltóanyagával. Többek között Szlovéniában, Spanyolországban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban is leállították az oltást. Egyes pácienseknél súlyos vérrögképződés jelentkezett, bár az egyértelmű ok-okozati összefüggést tudományosan még nem igazolták.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hétfőn közleményben reagált a kialakult helyzetre. Mint írták, péntek óta vizsgálják a vakcina alkalmazása után néhány embernél fellépett tromboembóliás tünetekről szóló jelentéseket. Hangsúlyozták azt is, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát.

Az AstraZeneca oltóanyagát az Európai Bizottság január végén engedélyezte.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében közölte, az unió engedélyezte az AstraZeneca oltóanyagának alkalmazását az EU-ban. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a cég teljesíti vállalását, és a megállapodásban foglaltak szerint szállítani fogja mind a 400 millió adag oltóanyagot. „Mindent megteszünk azért, hogy oltásokat szerezzünk az európaiak, a szomszédjaink és partnereink számára világszerte" – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

A gyógyszerügynökség közleményében azt írta, hogy az EMA humán gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) alaposan értékelte a vakcina minőségére, biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozó adatokat, és konszenzussal javasolta az Európai Bizottság hivatalos, feltételes forgalombahozatali engedélyének megadását.

Ugyanakkor – mintegy magukat is bebiztosítva – azt is leírták, hogy bár a klinikai vizsgálatok során nagyszámú ember kapott Covid-19-oltást, bizonyos mellékhatások csak akkor jelentkezhetnek, ha emberek millióit oltják be.

A Le Monde francia lap szellőztette meg azt, hogy a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinájának vizsgálata még folyt, és mindkettőnél problémák merültek fel, amikor az Európai Unió már engedélyezte a használatukat. A lap ezt arra alapozta, hogy még tavaly decemberben állítólagos orosz hekkerek bizalmas iratokat szereztek meg és töltöttek fel a dark webre.

A Le Monde szerint az EMA három fő kifogást emelt a Pfizer-BioNTech oltóanyaga ellen:

  • egyes gyártási helyeket még nem volt alkalmuk ellenőrizni,
  • hiányoztak a tömeggyártásra szánt, azaz kereskedelmi forgalomba hozott oltások adatai,
  • a bevizsgálásra küldött vakcinák minősége eltért azoknak az oltóanyagoknak a minőségétől, amelyeket a gyógyszergyár szériában készített.

A megszerzett levelek közül vannak olyanok, amelyek arról árulkodnak, hogy az európai uniós szervek nyomás alá helyezték az EMA-t, hogy mielőbb engedélyezzék a Pfizer vakcináját az Európai Unió tagországaiban, miután a hasonló amerikai és brit felügyeletek már szabad utat engedtek a vakcina korlátozott felhasználására. Más dokumentumokból pedig az derül ki, hogy az Európai Bizottság és a gyógyszerfelügyelet közt meglehetősen feszült, olykor kellemetlen egyeztetések folytak a vakcina vizsgálatának időszakában.

Az EMA közleményében azt írta, hogy a dokumentumok egy részét manipulálták annak érdekében, hogy aláássák a bizalmat az oltásban.

A V4NA kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, illetve az Európai Gyógyszerügynökséghez a vakcinák ügyében.

A bizottságtól azt kérdezték:

  • miért helyeztek politikai nyomást a gyógyszerügynökségre?
  • ezek után az európai polgárok miért bízzanak az uniós szervekben?
Forrás: V4NA

Utóbbitól pedig arra voltak kíváncsiak, hogy

  • mikor, hol és milyen körülmények között találkoztak a vakcinagyártók képviselőivel? Mennyi utazással járt az egyeztetés?
  • milyen ajándékokat fogadtak el a gyártóktól? Próbálták-e a gyártók saját termékeiket előnybe hozni másik gyártó vakcináival szemben?
  • milyen politikai nyomásra döntötték el, hogy melyik vakcinát mikor engedélyezik?
Forrás: V4NA

Brüsszel egyébként a vakcinabeszerzéseket sem intézi átlátható módon, nem hozzák nyilvánosságra a szerződéseket.

A V4NA korábbi kérdésére Stefan De Keersmaecker, az EB szóvivője azt mondta, hogy a szerződések természetesen minden egyes kérdésre kiterjedő külön záradékokat tartalmaznak, a késedelmes szállításra is, de a szerződések részleteire nem térhet ki.

„Ezen információk bizalmasak, ezért nem oszthatjuk meg azokat. Mégis megpróbálunk minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni a lehető leghamarabbi kiszállítás biztosítása végett", fogalmazott a szóvivő.

Az AstraZenecával kötött szerződés esetében viszont kivételt tettek. A gyógyszeripari vállalat beleegyezett, hogy a bizalmas információk kivételével (pl. számlaadatokat tartalmazó részek) közzéteszi a két fél között 2020. augusztus 27-én megkötött szerződést.

A V4NA a vakcinabeszerzések ügyében megkereste az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy kiderüljön:

  • jól tudjuk-e, hogy vizsgálatot indítanak a vakcinabeszerzések kapcsán?
  • hol tart a vizsgálat?
  • mit vizsgálnak?
Forrás: V4NA

 Választ egyelőre nem kaptak a feltett kérdéseikre.