Korrekcióra szorul az a jelenlegi gyakorlat, amelynek alapján az uniós tagországok egyenlőtlenül kapnak a koronavírus elleni vakcinákból - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden Bécsben a cseh, szlovén és bolgár miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A Magyar Nemzet értesülése szerint is egyes országok több oltóanyagot kapnak, ennek pedig az az oka, hogy a lakosságarányos eloszlás rendje, az úgynevezett pro rata-elv valójában nem elvszerűen működik, mert bizonyos torzító hatásokat is beépítenek a rendszerbe. Erről az Origo is írt, a részletes működését itt mutattuk be.

Hat közép- és kelet-európai tagállam arra kéri Brüsszelt, hogy dolgozzon ki egy „korrekciós mechanizmust" megoldásként arra a problémára, hogy jelenleg aránytalan és tisztességtelen a koronavírus elleni vakcinák Európai Unión belüli elosztása. Ezt személyesen a méltánytalan disztribúciót az elmúlt napokban többször is kritizáló Sebastian Kurz osztrák kancellár jelentette be tegnap, miután Bécsben tárgyalt a problémáról Csehország, Szlovénia, Bulgária, Horvátország és Lettország miniszterelnökével.

A kancellár újságírók előtt arról is beszélt, hogy fontos, hogy Brüsszel egy technikai megoldást találjon a problémára, az ugyanis nem tartható, hogy például Bulgária lakosságarányosan nézve csak harmadannyi vakcinát kapott, mint az uniós átoltottsági lista élén szereplő Málta.

Sebastian Kurz osztrák kancellárForrás: MTI/EPA/Pool/Roland Schlager

"Az EU az összes tagállamnak egy közös beszerzési projekt keretén belül rendelte meg az oltóanyagokat tavaly júniusban, az utóbbi hetekben mégis azt látjuk, és csodálkozunk, hogy hogyan lehetséges, hogy Dánia messze az uniós átlag felett jár a beadott oltások tekintetében, míg például Lettország jócskán lemaradt" - fogalmazott Kurz.

Korrekció kell, különben szétesik a rendszer

A tanácskozáson Bojko Boriszov bolgár, Janez Janša szlovén és Andrej Babiš cseh kormányfő személyesen vett részt, míg Andrej Plenković horvát és Arturs Krišjānis Kariņš lett kormányfő online csatlakoztak a beszélgetéshez. Abban mind egyetértettek, hogy Brüsszelnek mihamarabb korrigálnia kell az aránytalanságot, amennyiben ugyanis az Unió nem változtat az eddigi vakcinaelosztáson, a nyárra óriási különbségek lesznek az adott országok oltóanyaggal való ellátottságában, illetve a lakosság átoltottsági szintjében, írja a Magyar Nemzet.

"Ha így megy tovább, júniusra oda jutunk, hogy bizonyos országokban 30 százalékos, míg más országokban 60 százalékos lesz az átoltottság. Még időben vagyunk, hogy az ebből az aránytalanságból egyenesen következő jogos elégedetlenséget és politikai krízist megelőzzük"  – fogalmazott Janez Janša.

Bojko Boriszov hangsúlyozta: a gyógyszergyártók nemcsak a megígért határidőket és mennyiségeket nem tartják be, de a lakosságarányos elosztás elvét sem. A kormányfők egyetértettek továbbá abban is, hogy vissza kell térni az uniós tagállamok kormányfőinek korábbi megállapodásához, vagyis az oltóanyagok lakosságarányos elosztásához.

Élesen kritizálták továbbá azt az EU által jelenleg alkalmazott mechanizmust is, miszerint bizonyos országok felhasználhatták a más országok által nem igényelt dózisokat.

"A rendszer leginkább egy bazárhoz hasonlít" – fogalmazott ezzel kapcsolatban Kurz még a múlt héten. Ez a „rendezetlenség" egyébként elsősorban azzal magyarázható, hogy a szóban forgó uniós szerződéseket tavaly nyáron, tehát jóval a vakcinák elkészülte előtt kötötték meg, akkor azonban még néhány tagállam kevésbé volt lelkes az mRNS-vakcinák felé, amilyen például a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltóanyaga is, hiszen előre tudható volt, hogy ezen szérumoknak mind a tárolása, mind a szállítása sokkal körülményesebb a többi oltóanyagnál.

IllusztrációForrás: MTI/Balázs Attila

A különböző vakcinák irányába tehát eltérő tagállami érdeklődés mutatkozott, az országoknak ugyanis joguk volt határozni arról, hogy melyik vakcinagyártótól milyen arányban kötnek le oltóanyagot, a jelenlegi elosztást pedig így értelemszerűen az is befolyásolja, hogy az adott gyártó hogy halad az unióval kötött szerződésben foglalt szállítmányok teljesítésével - írja a Magyar Nemzet.

Az jár jól, aki az év végére is bevásárolt

Az uniós vakcinaelosztást jól ismerő uniós forrásból ugyanakkor a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy nem ez az egyetlen oka a tagállamok közötti elosztásokban tapasztalt aránytalanságnak, a „pro rata"-elv néven is ismert elvben a lakosságarányos elosztási rend nem elvszerű működésének.

Noha az Európai Unió oltóanyagokkal kapcsolatos stratégiája eredetileg azt ígérte a tagállamoknak, hogy a blokk számára lekötött vakcinák lakosságarányosan lesznek elosztva, s a hivatalos kommunikáció továbbra is kizárólag ezt hangsúlyozza, a valóságban a pro rata-elven kívül egy másik elv is érvényesülni látszik.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy azon országok esetében, amelyek már a harmadik és a negyedik negyedévre is rendeltek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által már jóváhagyott vakcinákból – tehát a Pfizer/BioNTech-ből, a Modernából és az AstraZenecából – az EU pozitív arányban torzítja a lakosságarányos elosztást: nagyobb megrendelési állományt rendel az adott tagállamhoz. A lakosságarányosságon alapuló egyezség tehát valóban sérül, mivel bizonyos tagállamokkal szemben pozitív diszkriminációt alkalmaznak a vakcinaelosztás során, s ez lehet a magyarázat arra, hogy Dánia és Málta miért jár az élen a vakcinációban.