A világszervezet New Yorkban közzétett jelentése szerint egy évtized alatt 400-ról mintegy 700-ra emelkedett az ilyen halálzónák száma, főleg a Mexikói-öbölben, a Dél-kínai-tengeren, de a Balti- és az Északi-tengeren is.

A jelenség egyes régiókban természetes okból fordul elő, oka az algavirágzás. Az algák - miután elpusztulnak - lassan a mélybe süllyednek, eközben olyan baktériumok bontják le őket, amelyek elhasználják a vízben lévő oxigént. Ily módon a mélyben olyan óriási zónák alakulhatnak ki, amelyekben átmenetileg alig van oxigén.

Forrás: AFP/Getty Images/Joe Raedle

Kedvez a káros algavirágzásnak olyan tápanyagok tengerbe kerülése, mint a nitrogén vagy a foszfor.

A világóceán-jelentés szerzői a helyzet rosszabbodására számítanak, mivel a 21. század első felében becslések szerint megkétszereződik az emberi tevékenység következtében a tengerbe kerülő nitrogén mennyisége.

Hatással van a halálzónák kialakulására a klímaváltozás okozta tengervíz-melegedés is - írják a kutatás szerzői.