Jelentősen lemaradt Románia a beoltottságban. Az oltási folyamat elsősorban az állandósult belpolitikai káosz miatt nem halad, folyamatosan a három kormánypárt (ami igazából négy párt, mert az egyik pártszövetség) közti koalíciós feszültségek vannak napirenden. Vakcinából is hiány van, a bukaresti kormánykoalíciónak fontosabbak voltak a politikai szempontok, ennek eredményeképpen az erősen Brüsszel-párti román vezetés még csak fontolóra sem vette a keleti vakcinák esetleges beszerzését, dacára a nyugati oltóanyagok hiányának. Az AstraZeneca vakcináit érintő rémhírek miatt pedig egy hét leforgása alatt több mint 300 ezren mondták vissza a brit-svéd cég oltóanyagát. Mindezek ellenére a bukaresti elit természetesen megkapta a vakcináját, amiből szintén botrány tört ki. A véget nem érni akaró botrányok miatt a miniszterelnök és az államfő leváltották a Momentum román testvérpártjának az egészségügyi miniszterét, a politikai alapon kinevezett Vlad Voiculescut. A leváltott politikus ezt követően azzal vádolta a miniszterelnök és az államfő pártját, hogy az meghamisította a statisztikai adatokat a koronavírus következtében meghaltakról, „csökkentve" így az áldozatok számát. Két nappal az új egészségügyi miniszter, Ioana Mihăilă kinevezése után pedig kiderült, hogy a politikust engedély nélkül történő építkezés miatt két alkalommal már megbüntették. Ő egyébként a negyedik román egészségügyi miniszter a koronavírus-járvány kezdete óta.

Az április 25-i adatok szerint a legalább az első vakcinával beoltottak aránya Romániában 15,79 százalék volt, aznap Magyarországon pedig 37,31 százalék. Az európai uniós átlag 21,57 százalék volt.

Forrás: ourworldindata.org

A 9,8 milliós Magyarországon a felhasznált vakcinák száma 5,27 millió, a 19,2 milliós Romániában pedig ez a szám csak 4,83 millió volt vasárnap.

Forrás: ourworldindata.org

Romániában számos oka van annak, hogy nem halad az oltási folyamat: egyrészt az állandó belpolitikai káosz: folyamatosan a három kormánypárt (ami igazából négy párt, mert az egyik pártszövetség) közti koalíciós feszültségek vannak napirenden.  Néha egészségügyi szakértők elmondják a különböző televíziókban, hogy oltakozni kell, emellett az Egészségügyi Minisztérium RO Vaccinare nevű Facebook-oldala is az oltás beadására buzdít, de a valódi kampány hiányzik, főleg a napi politikai háborúk miatt. 

Fontosabb a geopolitikai érdek a lakosság beoltásánál

Erre vélhetően azért is nem került sor, mert kevés az oltóanyag Romániában, ugyanis az erősen Brüsszel-párti román vezetés még csak fontolóra sem vette a keleti vakcinák esetleges beszerzését, dacára a nyugati oltóanyagok hiányának. 

Annak, hogy orosz vakcinákat nem vesznek, elsősorban az az oka, hogy a román politikai elit és a média is Oroszországot tekinti a legfőbb ellenségnek. A Szputnyik V vakcina hatékonysága, amelyet megerősített a világ legtekintélyesebb egészségügyi szaklapja, a brit Lancet, ilyen körülmények között még csak szóba sem került. Tehát a legkisebb mértékben sem az egészségügyi kritériumokat, hanem a geopolitikát  vette figyelembe a román kormány. 

Szóba kerülhetett volna még a kínai Sinopharm-vakcina, vagy más kínai oltóanyag, hiszen a történelmi okokból erősen oroszellenes Lengyelország is Sinopharmot készül venni. Erről márciusban egyeztetett Andrzej Duda lengyel elnök Hszi Csi-Ping kínai elnökkel.

Románia azonban ezzel a lehetőséggel sem élt, szintén külpolitikai okok miatt. Miután a Ludovic Orban vezette jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2019 novemberében egy bizalmatlansági indítvány következtében átvette a hatalmat a Szociáldemokrata Párttól (PSD), a román kormány egyik első lényeges gazdasági intézkedéseként a cernavodăi atomerőmű 3. és 4. blokkjának a megépítéséből mondvacsinált okokra hivatkozva kizárta a China General Nuclear Power Corporation (CGN) kínai állami vállalatot, néhány hónappal később bevonta a helyére az amerikai AECOM Technology Corporationt.

Ludovic Orban volt román miniszterelnök, aki jelenleg a Képviselőház vezetőjeForrás: MTI/EPA/Bogdan Cristel

Emiatt komoly vita alakult ki Peking és Bukarest között, aminek következében a románok meg sem próbáltak kínai vakcinákat vásárolni. 

Romániában jelenleg nagyobb mértékben csupán az amerikai-német Pfizer/BioNTech-vakcinával oltanak, mivel az amerikai Modernából nagyon kevés van, a nyugati sajtóvisszhangok miatt pedig a brit-svéd AstraZeneca rendkívül népszerűtlen (a romániaiak közel 20 százaléka külföldön dolgozik vendégmunkásként, szinte minden család érintett). Noha Romániában egyáltalán nem függesztették fel az AstraZeneca használatát, április első hetében 207 ezren visszamondták a regisztrációjukat, 99 ezer regisztrált személy pedig egyszerűen nem oltatta be magát. Ez összesen 306 ezer ember, dacára az oltóanyaghiánynak.

Az oltási folyamatot koordináló bizottság (CNCAV) elnöke, Valeriu Gheorghiţă úgy próbálta menteni a menthetőt, hogy április 13-án bejelentette, hogy előzetes regisztráció nélkül bárkit beoltanak AstraZenecával, aki az oltópontokra megy, és elmúlt már 18 éves. Az alábbi, kormányzati forrásból származó statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy ezt követően sem nőtt kellő mértékben az oltakozási kedv a brit-svéd vakcinával.

Forrás: DATELAZI.RO
Forrás: DATELAZI.RO

Bár a román egészségügyi hatóságok szerint az ország oltási kapacitása lehetővé tenné, hogy naponta 120 ezer főt oltsanak be, elsősorban a vakcinahiány miatt a naponta beoltottak száma még soha nem haladta meg a 91 ezret. Összehasonlításképpen: a fele akkora lakosságú Magyarországon a napi rekord 166 ezer volt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európáért felelős regionális igazgatója, Hans Kluge április 22-i budapesti látogatása során éppen azért dicsérte meg a magyar kormányt, mert Budapest a vakcinabeszerzésből nem kreált geopolitikai ügyet, hanem kizárólag az egészségügyi szempontokat vette figyelembe, annak érdekében, hogy minél többen, minél rövidebb idő alatt be legyenek oltva.

Mindezek ellenére a bukaresti vezetők természetesen megkapták a vakcinát

Ahogy arról az Origo is beszámolt, március 10-én kiderült, hogy Romániában egymással párhuzamosan két oltási kampány is folyik: egy hivatalos, de akkor éppen nem működő, amelynek a felületére hiába próbáltak regisztrálni a 65 felettiek és a krónikus betegek. A kiváltságosoknak persze létezett egy másik, működő rendszer. 
AZ OLTÁSOK 60 SZÁZALÉKA (!) UGYANIS A HIVATALOS RENDSZEREN KÍVÜL SZEREPLŐ OLTÁSI KÖZPONTOKBAN ZAJLOTT LE. A BUKARESTI FELHASZNÁLÓK MINDÖSSZE 11 FŐVÁROSI OLTÓKÖZPONTOT LÁTTAK, HA REGISZTRÁLNI SZERETTEK VOLNA, AMELYEKNÉL AZONBAN SZINTE SOSEM VOLT SZABAD IDŐPONT, MÍG AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLTAL KÖZZÉTETT LISTÁBAN 48 BUKARESTI OLTÓKÖZPONT SZEREPELT, TÖBBSÉGÜKET AZONBAN „ZÁRT RENDSZERBEN" MŰKÖDTETIK, VAGY „LEFOGLALTA" A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET. 

Ezeken a titkos oltópontokon LEGALÁBB 7 EZER JOGOSULATLAN SZEMÉLYT SORON KÍVÜL OLTOTTAK BE.  Vezető katonatisztekről, titkosszolgákról, rendőrfőnökökről, csendőrparancsnokokról, és családi, rokoni és baráti köréről volt szó. Közülük nagyjából 4500 ember nem is az oltási folyamat februári második szakaszában, hanem még az elsőben, tehát januárban megkapta a koronavírus elleni vakcinát, akkor, amikor – hivatalosan – csupán a kormány minisztereit, az államfőt és az egészségügyi dolgozókat oltották be.

A román elnöki hivatal által közreadott képen Klaus Iohannis államfőt beoltja egy nővér a Pfizer/BioNTech-vakcinával a bukaresti Dr. Carol Davila Központi Katonai Egyetemi Kórházban, 2021. január 15-énForrás: MTI/EPA/Román elnöki hivatal/Dragos Asaftei

Közben kiderült, hogy a soron kívüli oltást egy eltitkolt kormányrendelet tette lehetővé, amin szerepelt Florin Cîțu (Nemzeti Liberális Párt-PNL) miniszterelnök és Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter aláírása. A kormányrendelet komoly visszaélésekre adott lehetőséget, ezt pedig az érintettek ki is használták. A botrány kapcsán a közvélemény és a sajtó egy része Vlad Voiculescu lemondását követelte, de a Momentum román testvérpártjának, az USR-PLUS-nak a politikusa erre a kínos ügyre is úgy reagált, mint a többire: közölte, hogy nem fog lemondani. 

A véget nem érni akaró botrányok miatt április 14-én Florin Cîțu javaslatára Klaus Iohannis (PNL) államfő az USR-PLUS hozzájárulása nélkül leváltotta Vlad Voiculescut. 

Florin Cîțu román miniszterelnökForrás: MTI/Baranyi Ildikó

Florin Cîțut és a PNL-t támadta két napra rá Vlad Voiculescu, azt állítva, hogy 

valótlan adatokat közölnek a koronavírusban meghaltak számáról, és felelősséggel tartoznak a járvány legnagyobb »rablásáért«, amelyet az egészségügyi védőfelszereléseket forgalmazó Unifarm állami vállalatnál követtek el. Az MTI beszámolója szerint Voiculescu az őt leváltó miniszterelnök tennivalói közé sorolta ezeknek a gyanús ügyeknek a tisztázását, amelyeket elmondása szerint a tavalyi PNL-kormánytól örökölt. Az USR-PLUS politikusa azt mondta: az első vizsgálatok arra utalnak, hogy a tavalyi PNL-kormány által bevezetett módszertan miatt jelentős eltérések vannak a Covid kórházi halálozásokról szóló jelentések és a valós számok között. A Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tavaly egyébként vádat emelt az Unifarm vezérigazgatója ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy 760 ezer euró kenőpénzt követelt magának 250 ezer járványügyi védőfelszerelés és hárommillió egészségügyi maszk beszerzése során. Voiculescu miniszter szerint nincs olyan része az egészségügyi rendszernek, amely politikamentes lenne. 

Vlad VoiculescuForrás: AFP/Daniel Mihailescu

A PNL közleménye szerint Voiculescu sértődöttsége és csalódottsága miatt „ellenzékbe vonult", vádaskodásai alaptalanok, vagy olyan problémákat fednek fel, amelyeket neki kellett volna miniszterként megoldani. 

Múlt péntek délután egy kolozsvári sajtótájékoztatón a miniszterelnököt is megkérdezték a halálozási statisztikákkal kapcsolatos vádakról. Cîțu azt mondta: Voiculescu eddig egyetlen kormányülésen sem vetette fel, hogy valótlanok lennének a koronavírusban meghaltak statisztikái, és felszólította Dan Barna miniszterelnök-helyettest, az USR-PLUS társelnökét, hogy a kormányülésen, illetve a nyilvánosság előtt is adjon magyarázatot: mire alapozta Voiculescu a halálozási statisztikákat megkérdőjelező állítását, és milyen megoldást javasol.

Az tény, hogy AZ EUROSTAT ADATAI ARRA UTALNAK, HOGY ROMÁNIÁBAN IDÉN SOKKAL TÖBBEN HALTAK MEG KORONAVÍRUSBAN, MINT AMENNYIEN A STAISZTIKÁBAN SZEREPELNEK. Az elmúlt évek átlagához képest a meghaltak száma ugyanis több mint kétszer annyival magasabb, mint ahányan a Covid-statisztikákban szerepelnek, más ok pedig a halálozási statisztika romlására nincs.

Ugyanakkor Voiculescu is számos botrányba keveredett. Az Origo többször megírta, hogy valószínűleg 

a politikusnak semmilyen egyetemi végzettséget igazoló diplomája nincs, mivel az általa bemutatott osztrák közgazdasági végzettséget igazoló diplomáról kiderült, hogy hamisítvány.  Voiculescu a koronavírusos betegeket kezelő, bukaresti Matei Balș járványtani kórházban történt, 16 halálos áldozattal járó tűzeset miatti politikai felelősséget sem volt hajlandó vállalni.

A politikus kapcsán sokan felvetik a titkosszolgálati szálat is. 2020 márciusában kiderült, hogy az apja együttműködött a hírhedt román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval. Számos bírálója szerint Voiculescu csupán azért lett miniszter, hogy a bevonja az egészségügy tervezett – részleges –privatizációs folyamatába a homályos hátterű családját, és rajtuk keresztül a Securitate utódszervezeteinek a vállalatait.

Két nappal a kinevezése után derült ki egy botrányos ügye az új egészségügyi miniszternek

Voiculescu utódja április 21-től kezdődően az Egészségügyi Minisztérium egyik államtitkára, Ioana Mihăilă endokrinológus lett, aki tavaly indult a bihari megyei Nagyvárad polgármesteri székért az USR-PLUS színeiben, de csak 3,03 százalékot kapott. 

Érdemes megemlíteni, hogy ő a negyedik román egészségügyi miniszter a koronavírus-járvány kezdete óta.

Ioana Mihăilă, kinevezése után két nappal a G4Media hírportál egy bírósági végzésre hivatkozó oknyomozó riportjában nyilvánosságra hozta, hogy az újdonsült miniszter asszony a férjével közös magánrendelőjének a tetőterét mindenféle engedély nélkül, illegálisan bővítette ki, ezért március 12-én a bíróság első fokon elrendelte a bővítmény lebontását, 6 hónapos határidővel. Az ügyben a felperes a Nagyváradi Önkormányzat volt. Az még nem derült, hogy a döntés ellen a házaspár kíván-e fellebbezni. A G4Mediának a témával kapcsolatos kérdéseire a miniszter nem volt hajlandó válaszolni, a férje, aki szintén az USR-PLUS-ban politizál pedig azt írta mailben: „nem tudom, hogy miről van szó".

Néhány órával később kiderült, hogy illegális építkezés miatt Ioana Mihăilăt 2017 decemberében egyszer már megbüntették. Ezek alapján továbbra sem lehet kijelenteni, hogy a román egészségügy jó kezekben lesz.