Grégor Puppinckkal, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatójával készített exkluzív interjút a Kossuth rádió a Vasárnapi újság című műsorában. Az alkotmányjogász azt vizsgálta az Emberi Jogok Európai Bíróságánál, hogy a bírák honnan jöttek és milyen szervezetekkel álltak kapcsolatban, az eredmény pedig megdöbbentő. A jelentés tavaly készült, de a botrány azóta sem ült el. Most talán arra is van esély, hogy vizsgálatot indítsanak az ügyben az Európa Tanácsban.

„Francia jogász vagyok, Strasbourgban dolgozom, több mint 20 éve, az Emberi Jogok Európai Bíróságán körülbelül 40 ügyben vettem részt. Néhány éve nyugtalanító dolgokat vettem észre, főleg amikor a Bíróság összetételét néztem. Elkezdtem vizsgálni, kik, hogyan kerültek oda az elmúlt tíz évben. Azt vettem észre, hogy a száz bíróból 22 korábban civil testületek vezetője vagy munkatársa volt. Hét nagy NGO-ról, vagyis civil szervezetről van szó, amelyeknek vannak saját ügyei is az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Így ezek a szervezetek az egykori munkatársaik segítségével komoly lobbit folytathatnak, és ez szerintünk problémákat vet fel. Ezek az emberek előtte ugyanis militáns vezetők voltak, most pedig bírák lettek" – kezdte Grégor Puppinck, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója, akit Pásztor Zoltán kérdezett. 

Ráadásul a 22 bíróból 12-en ugyanabból a civil szervezetből érkeztek, méghozzá a Nyílt Társadalom Alapítványtól (Open Society Foundation). És a másik hat szervezetet is ugyanez a szervezet finanszírozza – tette hozzá.

Ezek a bírók gyakran olyan ügyekben vettek részt, amelyekben korábbi szervezetük érintett volt, és ez felveti a befolyásolás lehetőségét. Ilyet 88 különböző esetben figyeltek meg. Egy magyar név is felmerült a vizsgálat során: Sajó András volt az első, akire felfigyeltek. Úgy beszéltek róla, mint Soros György barátjáról Strasbourgban.

Soros GyörgyForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Ő ugyanazt az ideológiát képviselte, mint a Nyílt Társadalom Alapítvány. Például abban az ügyben tevékenykedett, amelyben elítélték az olasz államot, amiért kereszt található az olasz iskolák falán– mondta Puppinck.

A jelentés több mint 200 oldalas, és egyetlen kritika sem érte. Most az Európa Tanács elé került, abban a reményben, hogy a jövőben javítanak ezen a helyzeten. A jelentést az Emberi Jogok Európai Bírósága elnökének és az utódjának is elküldték, még a publikáció előtt. Válasz azonban azóta sem érkezett tőlük. Ellenben számos bíró is megkapta az írást, akik közül többen reagáltak is rá.

„A bíróságtól nem jött válasz. Válaszolt ugyanakkor több mostani, illetve régebbi bíró is, de nem hivatalosan, természetesen olyanokról van szó, akik nem szerepelnek a jelentésben. Ők azt írták, hogy feltétlenül publikálni kell. A bíróság elnöke tehát közvetlenül nem reagált, viszont megkérdezte őt az Európa Tanács, aztán a 47 ország miniszterei, azaz a Miniszterek Tanácsa. A megkérdezésnél az elnök mindig azt mondta, hogy ők nem felelősek a bírók kiválasztásánál, ami csak részben igaz, hiszen legvégül a bírákat az Európa Tanács képviselői választják. Az elnök sohasem válaszolt a befolyásolás fennállásáról" – fejtette ki Grégor Puppinck.

Hiába válaszolt több bíró is, csupán egyikük tette ezt hivatalos formában, ugyanis sokan félnek.

Puppinck saját bevallása szerint maga is félt munka közben. A bírók közül is sokan dolgoznak még mindig ott, és háború indulna meg, ha ezt a véleményüket hivatalosan mondanák el. Egyedül egy szlovén bíró nyilatkozott és állt ki a jelentés mellett hivatalos formában. Majd jöttek a médiamegjelenések és a különböző kormányok reakciói.

Persze mindez annak fényében, hogy például az adott kormány ugyanazt az ideológiát vallja-e, mint a bírák. Mert ha igen, elutasítók voltak, és próbálták minimalizálni a jelentést. Alapjában véve elégedett vagyok, hiszen rengeteg reakció érkezett szinte az egész világból, főleg Európából– mondta a francia jogász.

A jelentésnek köszönhetően történt előrelépés is. Épp a múlt héten választottak egy új belga bírót. Három közül kellett választani, az egyik korábban a Nyílt Társadalom Alapítványnál dolgozott New Yorkban. Végül nem rá szavaztak a legtöbben, de figyelemre méltó, hogy több mint nyolcvan voksot kapott. De nem csak őt nem választották meg – folytatta Puppinck. Kiderült, hogy a jelentés óta nincs olyan új bíró, aki civil szervezethez köthető, és egy ilyen bíró már befejezte a munkáját. „Most az a fontos, hogy ez a jövőben is így maradjon" – tette hozzá a jogász, aki szerint ez győzelem a bíróság önállósága szempontjából is.

Arra a kérdésre, hogy még mindig fél-e, azt válaszolta, hogy most vannak más ügyek, amiken dolgoznak. Jelentésüket szerinte most már mindenhol ismerik és elismerik, de még mindig van ellenük médiakampány. Például a londoni Nyitott Demokrácia Intézménye 400 ezer dollárt kap a Nyílt Társadalom Alapítványtól, hogy nyomozzon Puppinck és társai után, és hogy cikkeket írjanak róluk egy nemzetközi újságírói csoporton keresztül. Májusban egy kampány is várható, amely őket fogja támadni, Tracking the backlash névvel.

Az ellenük irányuló támadások egyik példája, hogy tavaly mindenszentek napján A Nyílt Társadalom Alapítvány nyilvánosságra hozta a nyomozását, amit a szervezet ellen végzett, és ezt a világ 50 lapja hozta le ugyanazon a napon. Másnap pedig megjelent a Times Magazinban és az Euronewsban is.

Mindezt a Nyílt Társadalom Alapítvány finanszírozta. Vagyis célkeresztben vagyunk, meg kell minket semmisíteni– mondta befejezésképpen Grégor Puppinck.

A teljes beszélgetés IDE kattintva visszahallgatható!