Az EU-ban élő legnagyobb barnamedvét lőtték ki törvénytelenül Székelyföldön

A kép illusztráció

Vélhetően az Európai Unióban élő legnagyobb barnamedvét lőtték ki a székelyföldi Ozsdola közelében lévő védett területen márciusban egy törvénytelenül szervezett trófeavadászaton - állítja szerdai közleményében az Agent Green környezetvédelmi szervezet.

A szervezet szerint az illetékes vadásztársaság egy, az ozsdolai gazdaságokban gyakran kárt tevő fiatal nőstény medve kilövésére kért engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól.

A megkapott engedéllyel azonban nem a problémás egyedet lőtte ki, hanem a romániai erdőkben látott legnagyobb hím medvét.

Az Arthur néven emlegetett 17 éves kapitális hímet az Ausztriában élő Josef-Emanuel, Liechtenstein hercege lőhette le,

aki 7000 eurót fizetett a vadászatért, és el is szállította a trófeát.

Arthur 17 éves volt, és a legnagyobb példány a Romániában – és vélhetően egész Európában – megfigyelt medvék közül, tehát rendkívüli vadásztrófeának számított" – idézte a Maszol a természetvédő Agent Green szervezet elnökét, Gabriel Păunt.

Az Agent Green környezetvédelmi szervezet által 2021. május 5-énközreadott kép Arthurról, a 17 éves hím barnamedvéről Kovászna megyében. Forrás: MTI/AP/Agent Green/-

A természetvédő aktivista éppen emiatt kétségesnek tartja, hogy a lichtensteini uralkodóház tagja tévedésből terítette le a nagyvadat.

Nem hinném, hogy összetévesztett volna egy nőstény medvét az erdők mélyén élő legnagyobb hím példánnyal.

Világos, hogy a herceg nem a helyieken akart segíteni, azért érkezett, hogy a falára akaszthassa otthon a legnagyobb vadásztrófeát. Voltaképpen orvvadászat történt – összegzett Păun.

A romániai Agent Green környezetvédő és az ausztriai VGT állatvédő egyesület közös közleményben ítélte el a trófeavadászatot. Amint írták,

a barnamedve az EU-ban szigorúan védett állatfaj, amelyet csak kivételes esetekben szabad lelőni,

amikor a problémás egyedek áthelyezési kísérletei kudarcot vallottak. Éppen ezért az Európai Bizottság pénzkeretet különített el a tagállamok számára, amelyből kártalanítják a medvék által megkárosított gazdákat.

Az Agent Green képviselői április végén Ozsdolára látogattak, ahol azokat a helybélieket is felkeresték, akik kérték egy problémás medve áthelyezését vagy kilövését. Az érintettek megerősítették: bocsos anyamedve okozott kárt a gazdaságaikban, mely a márciusi vadászat óta is bejár a faluba. Az egyesület bemutatta a kilőtt kapitális hím trófeájának az értékelési papírját is. A március 12-i keltezésű dokumentum szerint

a megnyúzott állat bundája 240 centiméter hosszú, és 190 centiméter széles volt, és a maximális 600 pontból 593-at kapott.

A Digi24 hírtelevízióban megszólaltatott Octavian Berceanu, a romániai környezetvédelmi őrség vezetője pontosította:

az üggyel kapcsolatban vizsgálatot folytatnak, hiszen az orvvadászat gyanúja merül fel.

Hozzátette: a hozzáértők nem téveszthetnek össze egy bocsos anyamedvét egy alfahímmel. Az őrség vezetője valószínűsítette, hogy miután elvégezték a saját vizsgálatukat, átadják az ügyet a rendőrségnek.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: az ozsdolai vadásztársaság három problémás medve kilövésére kért jóváhagyást, a tárca egy medve kilövését engedélyezte. A miniszter is az ügy alapos kivizsgálását ígérte.

Romániában túlszaporodott a medveállomány, miután 2016-ban a Ciolos-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a környezetvédelmi minisztérium évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt, de

akkor is felmerült a gyanú, hogy a vadásztársaságok nem a problémás egyedeket, hanem a trófeaként értékesíthető kapitális hímeket lövetik ki.

A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített becslés szerint

az országban 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma.

A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó 2018-as akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne.

A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérések hátterében.