A Spinelli Csoport az Európai Parlament föderalista képviselőinek hálózata. A csoport célja, hogy „fontos ügyekben szövetségi többséget hozzon létre az Európai Parlament tagjaiból", és hogy egy közös államiság irányába mozdítsa el az Európai Uniót, vagyis az erős nemzetállamokból álló Európai Unió helyett egyfajta Európai Egyesült Államokra törekednek. Ez a törekvés lényegében véget vetne az önálló magyar államiságnak is. A Spinelli Csoport legújabb kezdeményezése a közös eladósodás állandósítása, amelyhez lelkesen csatlakoztak a Gyurcsány-párti EP-képviselők is. A föderalisták Brüsszel vakcinabeszerzési kudarcai ellenére az egészségügyet is központosítanák.

Az Altiero Spinelli olasz kommunista politikus nevét viselő Európai Föderalista Uniót 2010. szeptember 15-én hozta létre Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő, Soros György brüsszeli szövetségese, a pedofil botrányairól is ismertté vált Daniel Cohn-Bendit volt zöldpárti EP-képviselő, a korábbi francia EP-képviselőnő, Sylvie Goulard, aki néhány éve fiktív foglalkoztatás miatt keveredett botrányba, valamint az Európai Parlament korábbi alelnöke, Isabelle Durant. Az alapítók előéletét végignézve látható, hogy olyan nyugat-európai politikusokról van szó, akik saját országaikban már nem rendelkeznek érdemi befolyásossal, ezért az európai politikában próbálnak teret nyerni maguknak.

A Spinelli-csoportnak 74 európai parlamenti képviselő a tagja, köztük a három DK-s, Ara-Kovács Attila, Gyurcsány Ferencné és Rónai Sándor, a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton.

A vakcinabeszerzés kudarca ellenére egészségügyi uniót akarnak, és minden országot eladósítanának

Legújabb felhívásában a csoport a fiskális és az egészségügyi unió létrehozását követeli. A kezdeményezésről a baloldali Népszava is beszámolt. Az írás szerint a Spinelli-csoport felhívásának aláírói úgy gondolják, hogy „az egyszerinek szánt közös kötvénykibocsátást intézményesíteni kell", azaz a közös eladósodást szorgalmazzák.

Emlékezetes, hogy 

Soros György bevándorláspárti spekuláns a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság megoldására örökkötvények kibocsátását javasolta Európában 

Soros tavaly tavasszal tette közzé először az örökkötvényekről szóló tervét. Akkor megjelent írásában arról értekezett, hogy az EU-nak szüksége lenne egy új típusú adósságpapírra a koronavírus okozta gazdasági problémák kezelésére, egyfajta örökjáradék formájában. Ezeknek a kötvényeknek nincs lejárata, tehát az az idők végezetéig eladósítaná Európát. Bár a tőkét nem kell visszafizetni, a kamatokat minden évben törleszteni kell, vagyis az adósságtól soha nem lehetne megszabadulni. 

Tehát, amíg élünk, addig fizetünk. Nem ezt hívják adósrabszolgaságnak?  - reagált akkor Soros tervére Orbán Viktor miniszterelnök.

A Spinelli-csoport mostani felhívása szerint a koronavírus-járványban az Európa Unió megalapozta a további integráció irányát azzal, hogy a közös oltási stratégiával lerakta az egészségügyi unió, a közösen beszedett adókból törlesztendő hitelkibocsátással pedig a fiskális unió alapjait.

Az egészségügyi unió kapcsán azonban érdemes felhívni a figyelmet az elhibázott uniós vakcinabeszerzésre és a magyar baloldal vakcinaellenes kampányára. Ha Magyarország egyedül a brüsszeli vakcinabeszerzésre támaszkodott volna, eddig közel másfél millióval kevesebb embert oltottak volna be. 

Az adózás sem maradhatna a nemzeti kormányok kezében

A Spinelli Csoport szerint az Európa jövőjéről május 9-én hivatalosan is megnyíló egyéves tanácskozás-sorozaton fel kell építeni a föderális Európát. Szerintük Európának fel kell ismernie, hogy a hitelfelvétel és az adózás nem maradhat örökké a nemzeti kormányok kezében. Vagyis olyan alapvető kérdésekben is korlátoznák a tagállamok hatáskörét, mint az adózás.

Az adópolitika egységesítésére irányuló törekvések nem újak, és Magyarországot már több támadás is érte szuverén adópolitikája miatt. 2017-ben részben ezért is tartott nemzeti konzultációt a magyar kormány. Akkor 1 680 933 állampolgár töltötte ki a konzultációs kérdőíveket, és szinte egyöntetűen úgy gondolták, hogy Magyarországnak folytatnia kell az adócsökkentések politikáját.

Akkoriban ismét felerősödött az a szándék az Európai Unióban, hogy az adópolitikát a tagállamok helyett nemzetek feletti szintre helyezzék. 

Ezért is érte kemény támadás Magyarországot a folyamatos adócsökkentés miatt, 

például akkor, amikor jelentősen csökkentette a társasági adó kulcsát. 2016 decemberében az akkori német gazdasági miniszter például azt mondta, hogy az Európai Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy az alacsony társasági adó illegális állami támogatásnak minősül-e.

De az Európai Bizottság korábban kifogást emelt az internetáfa csökkentése ügyében is, illetve Brüsszel 2015-ben Magyarország esetében háromszor függesztett fel költségvetési vonzattal bíró állami intézkedést (reklámadó, dohányipari vállalkozások magyarországi egészségügyi hozzájárulása, élelmiszerlánc-felügyeleti díj) annak ellenére, hogy ezt korábban más tagállamok viszonylatában csak kivételes intézkedésként alkalmazta.

Politikai unió létrehozása

A Spinelli-csoport legújabb kezdeményezésében most arról is ír, hogy az európai demokráciát úgy lehetne megerősíteni, ha az európai parlamenti választásokon lehetővé válna a nemzeteken átnyúló, transznacionális listaállítás, és az Európai Bizottság elnökévé azt a politikust választanák meg a polgárok, aki a legtöbb szavazatot kapott páneurópai párt listáját vezeti.

De nem csak az egészségügy, a fiskális politika vagy az európai parlamenti választások kapcsán kívánják növelni az uniós befolyást a tagállamok felett. A Spinelli Csoport felhívásában arról is ír, hogy „szükségünk van rá, és létre akarjuk hozni egy erős, legitim és megfelelően finanszírozott politikai uniót, amely képes kezelni korunk nagy nemzeteken átívelő kihívásait, a szakpolitikák széles körét illetően, a klímaváltozástól a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekig, az egészségügytől a migráción át a külügyekig és a védelempolitikáig."

Mint írják, „erősen hiszünk abban, hogy a jövőnk a demokratikus és szuverén Európa. És most jött el az idő, hogy megépítsük: most vagy soha. Ne játsszuk el ezt az esélyt."

A Századvég Alapítvány „Európa Projekt" nevű kutatása 2020-ban azt állapította meg, hogy a magyarok 54 százaléka szerint a tagállamoknak kell több hatalmának lennie az EU felett, és csak 30 százalékuk látja ezt fordítva.  Ez az arány 2017 óta nagyjából változatlan. Az EU 27-ek és az Egyesült Királyság lakói körében ez az arány 49-34.

Az Európai Föderalista Unió Magyarország nevű csoport egyébként egyelőre gyér látogatottságú közösségi oldalon is aktivizálná a párbeszédbe való bekapcsolódást. A federalists.hu oldal nem elérhető, de a föderalista egyesület elvileg jogsegélyt is nyújt a hozzá fordulóknak. Az e-mail cím az egyesület koordinátoráé, Albert Eszteré, aki közösségi oldala alapján 2011-től a DK óbudai elnöke. Egyéb forrásokból tudható, hogy 2014-ben a most jogi segítséget ajánló politikusnő több választási jogsértést is elkövetett. 2015-ben Albert Esztert leváltották helyi tisztségéből, nem világos, hogy azóta is a Gyurcsány-párt tagja-e.